Kemény üzenet a kapitánynak: nem csatlakozik a válogatotthoz a magyar játékos

Hiába hívták, ő nem akar jönni, mert nem érzi a bizalmat.

A Győri ETO játékosa a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Fodor Csenge kijelentette, amíg Golovin Vlagyimir a szövetségi kapitány, nem kíván a magyar válogatottban játszani.

Vasárnap újabb fejezeteihez érkezett a Fodor Csenge-ügy: a Győri Audi ETO KC balszélsője délelőtt a közösségi oldalán reagált a női kézilabda-válogatott friss keretéből való kimaradását indokló kapitányi nyilatkozatra, majd a Borussia Dortmund ellen megnyert Bajnokok Ligája-csoportmérkőzést követően kijelentette, addig nem kíván újra a címeres mezben szerepelni, amíg Golovin Vlagyimir irányítja a nemzeti csapatot.
Múlt csütörtökön vált ismertté a magyar női kéziválogatott legfrissebb kerete a dánok elleni Eurokupa-meccsekre, s a névsort illetően Golovin az MKSZ-en vezetett blogjában osztott meg részleteket. A szövetségi kapitány a balszélső kimaradása kapcsán elmondta: „Fodor Csengét azért említem külön, mert telefonon beszéltem vele, és elmondta, nem tervezi, hogy csatlakozzon a kerethez, mert nem érzi a bizalmat. Kérdeztem, miért nem, azt felelte, azért, mert nem vittük ki a vb-re. De hát sérült volt, az orvosi vélemények szerint december 10-től végezhetett volna komoly munkát, a mi vb-szereplésünk pedig éppen akkor ért véget. Azóta szerencsére meggyógyult, szívesen láttuk volna a válogatottban, de Csenge nem akar jönni, én pedig ezzel nem tudok mit tenni.”

Ezt is ajánljuk a témában

Hiába hívták, ő nem akar jönni, mert nem érzi a bizalmat.

Erre a nyilatkozatra reagált Fodor vasárnap a közösségi oldalán.
„Kedves Mindenki!
Szeretném egyértelművé tenni a tényeket. A felesleges támadások helyett fontosnak tartom, hogy mindenki a teljes képet lássa, és az alapján alkosson véleményt. A nyilvánosság jelenleg egyoldalúan látja a történteket, ezért szükségét érzem annak, hogy reagáljak az elhangzott valótlanságokra, és tisztázzam a valóságot.
Mindig is megtiszteltetésnek tartottam a magyar válogatott mez viselését, és ezt senki nem veheti el tőlem. Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, mindig büszkén képviseltem a hazámat, és szeretném ezt majd a jövőben is megtenni. Fájó szívvel, álmaimmal szembe menve utasítottam el a jelenlegi szakmai vezetés meghívását a nemzeti csapatba, mert egyszerűen már összeférhetetlennek éreztem az ellentétet a szavak és a valós tettek között.
Többször elhangzottak olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy nem szeretnék a magyar női kézilabda-válogatottban szerepelni. Ez nem igaz, határozottan visszautasítom! Szeretném egyértelművé tenni: soha nem a válogatottban való szereplés ellen hoztam döntést. Hiszek abban, hogy a sportban az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a bizalom. Jelenleg ezek a feltételek számomra nem adottak. A döntéseim kizárólag egy emberi probléma következménye!
A tavaly őszi egyetlen személyes találkozásunk után félretettem korábbi negatív tapasztalataimat, és nyitottan, tiszta lappal vártam a szövetségi kapitány meghívását. Mindketten azt jeleztük egymást felé, hogy a múltat lezárva, a világbajnokság előtt a közös célra és jövőre, a magyar válogatott sikerére koncentrálunk. Ennek szellemében teljes bizalommal és minden erőmmel készültem arra, hogy segíthessem a csapatot. Ezt a szándékot a klubom is maximálisan támogatta: a Győri ETO kifejezetten a válogatottbeli szereplésre készített számomra rehabilitációs tervet, ami jól mutatta, mennyire komolyan vettem azt a célt, hogy ott lehessek a magyar csapattal. A novemberi események során azonban ismét olyan helyzetbe kerültem, amelyet sem játékosként, sem emberként nem éreztem tiszteletteljesnek és igazságosnak.
Egy, a klub és válogatott egészségügyi stábja által egyeztetett és javasolt rövid rehabilitációs időszak helyett, egy nap után hazaküldtek, úgy, hogy szakmailag is reális esély volt arra, hogy a világbajnokságon bevethető állapotba kerüljek. Ez a döntés számomra azt jelentette, hogy az általam megadott bizalom nem volt kölcsönös.
Mivel ez nem egy egyszeri eset volt, hanem az utolsó pont az i-re az évek során felhalmozódott sérelmek sorában, meghúztam a határt, amit egy héttel ezelőtt egy telefonbeszélgetés során közöltem is a szövetségi kapitánnyal. Ez az eset is – ahogyan több más, velem kapcsolatos helyzet korábban – nem úgy jelent meg a nyilvánosság előtt, ahogyan az a valóságban történt!
Számomra a bizalom nem azt jelenti, hogy egy játékosnak és egy edzőnek barátoknak kell lenniük. Azt viszont elfogadhatatlannak tartom, amikor egy játékos azt éli meg, hogy minden adandó alkalommal ellene fordulnak, és a pályán nyújtott teljesítménye az utolsó szempont, ami alapján megítélik. Az elmúlt években olyan légkör alakult ki körülöttem, amelyben folyamatosan azt éreztem, hogy megtűrt ember vagyok, és nem valódi, megbecsült tagja a csapatnak.
Egy ponton túl azonban ezt már nem lehetett tovább csendben elfogadni. Sem emberként, sem sportolóként nem fér össze az értékrendemmel és az önbecsülésemmel.
Továbbra is teljes szívemből szorítok a lányok sikeréért és eredményességéért, ez számomra nem kérdés, és ez soha nem is fog megváltozni. A jövőre való tekintettel szeretném hangsúlyozni: a célom és az álmom változatlan maradt: játszani a magyar válogatottban, hogy a hazámat képviselhessem.
Bízom benne, hogy egyszer olyan környezetben tehetem ezt meg újra, ahol a kölcsönös tisztelet alapérték!” – írta.
Néhány órával ezután, a Borussia Dortmund elleni BL-meccset követően Fodor a Nemzeti Sport videójában kijelentette, addig nem kíván visszatérni a válogatottba, amíg Golovin Vlagyimirnek hívják a szövetségi kapitányt.
Az előző beszélgetésünkön én mondtam, nem látom értelmét annak, hogy mi tovább együtt dolgozzunk. Erre az volt a reakció, hogy rendben, és akkor mi legyen kifele lekommunikálva? Mondtam, hogy az igazság, de ezt megint nem sikerült
– mondta Fodor. – Nagyon szurkolok a lányoknak, nagyon remélem, hogy sikeres lesz a csapat, és azt is remélem, hogy tudok még a magyar válogatottban játszani és bizonyítani. Nekem tiszta a lelkiismeretem. A körülöttem lévő emberek eddig is tudták, hogy milyen ember vagyok, aki pedig ismeretlenül is pálcát tört a fejem fölött, annak a véleménye egyáltalán nem érdekel. Nem szeretnék belemenni semmilyen személyeskedésbe, de úgy gondolom, a temérdek olyan nyilatkozat után, ami nem felelt meg a valóságnak, jogom volt nekem is felemelni a hangomat és elmondani a véleményemet.”
Az ügy kapcsán a közösségi médiában rengeteg kézilabdarajongó fejtette ki az álláspontját. A kommentelők többsége Golovin pártját fogja, és úgy véli, Fodor Csenge fordítva ül azon a bizonyos lovon.
Golovin szavaira a múlt héten Fodor Csenge párja, a szintén az ETO-ban kézilabdázó Bruna de Paula is reagált a közösségi oldalán: „Én mindig melletted állok! Ismerem a tartásodat és a jellemedet. Egy ilyen ember még az egy százalékát sem érdemli annak, aki te vagy. Egy ilyen embernek nincsenek veled közös értékei. Főleg egy ekkora hazudozónak, mint amilyen ő. Nagyon sajnálom, hogy le kell mondanod egy álomról, arról, hogy a hazádat képviselhesd – egy ilyen ember miatt.”
Ezt is ajánljuk a témában

„Egy ilyen ember még az egy százalékát sem érdemli annak, aki te vagy.”

A bejegyzésben De Paula hozzátette, reméli, Fodor egy nap újra képviselheti majd a magyar színeket, és nem választja helyette a brazil válogatottat.
Nyitókép: Facebook / Győri Audi ETO KC