Az európai bővítés körüli lendület új helyzetet teremtett a kontinensen. Izland már augusztusban népszavazást tarthat az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról, és ha igent mondanak, akár bármely más tagjelöltet – köztük Ukrajnát is – megelőzheti.
A Politico arról számolt be, hogy Izland mérlegeli: már augusztusban népszavazást tart az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról. A reykjavíki kormánykoalíció eredetileg 2027-ig ígérte a referendumot, ám a geopolitikai helyzet felgyorsította a folyamatot. Ha a választók igent mondanak, az ország akár bármely más tagjelölt előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz.
A brüsszeli lap szerint a bővítés ügye új lendületet kapott: az Európai Bizottság olyan terven dolgozik, amely Ukrajnának akár már jövőre részleges tagságot adhatna, miközben Montenegró újabb tárgyalási fejezetet zárt le. Ebben a környezetben Izland is előtérbe került.
Ezt is ajánljuk a témában
„A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon-nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni” – mondta Philip Pilkington brit közgazdász a Mandinernek adott interjúban.
A döntés hátterében a nemzetközi helyzet átalakulása áll. Washington vámokat vetett ki Izlandra, Donald Trump amerikai elnök pedig korábban Grönland annektálásával is fenyegetőzött. Egy, az ügyre rálátó uniós tisztviselő szerint az, hogy Izland négyszer is szóba került Donald Trump davosi beszédében, jelentősen ráirányította a figyelmet az ország helyzetére, és mindez egy kisebb állam számára kifejezetten aggasztó lehet. Marta Kos bővítési biztos a Politicónak úgy fogalmazott:
A bővítésről szóló párbeszéd változik.
Hozzátette:
Egyre inkább a biztonságról, az összetartozásról és arról szól, hogy megőrizzük cselekvőképességünket a befolyási övezetek versengésének világában. Ez minden európait érint.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi brüsszeli találkozójukon arról beszélt az izlandi miniszterelnökkel, hogy együttműködésük a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben stabil és kiszámítható keretet jelent.
Most azonban a geopolitikai környezet jelentősen megváltozott. Az ország stratégiai helyen fekszik az Észak-Atlanti térségben, nincs hadserege, biztonságát a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal kötött 1951-es védelmi megállapodás garantálja. A közvélemény-kutatások szerint a csatlakozás támogatottsága növekszik. A folyamat ugyanakkor nem akadálymentes. A korábbi tárgyalások során a halászati jogok jelentették a legnagyobb vitapontot. Egy uniós tisztviselő szerint:
Végső soron a halakon múlik, mindig ez volt a kérdés.
A Brexit azonban enyhítheti a korábbi brit–izlandi feszültségeket.
Ha a népszavazás zöld utat ad a tárgyalásoknak, a folyamat akár gyors is lehet. Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek, így számos uniós jogszabályt már alkalmaz. A korábbi tárgyalási szakaszban 33 fejezetből 11-et lezárt. Egy uniós tisztviselő úgy vélte, elméletben nem lenne különösebben bonyolult a tárgyalási fejezetek lezárása, és akár egy éven belül is végigvihető lehetne a folyamat, ugyanakkor mások ezt a menetrendet túlzottan optimistának tartják.
A végső csatlakozáshoz egy újabb népszavazásra is szükség lenne.
Mindazonáltal, ha a jelenlegi lendület kitart, könnyen előállhat az a helyzet, hogy Izland hamarabb válik uniós taggá, mint a háború sújtotta Ukrajna.
Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Nagyon pontosan időzített Karácsony Gergely.
A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a brüsszeli bejelentés.
A lengyel elnököt felháborította, hogy Zelenszkij az Ukrán Felkelő Hadsereg népirtó „hőseiről” nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát.
A Kreml szóvivője üdvözölte Magyar Péter miniszterelnök döntését, miszerint Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Hosszas cikkben értekezik az ukrán újság a kárpátaljai magyarok igényeiről.
Gesztusokban és deklarációkban kifejezetten gáláns és nagyvonalú lett hirtelen az Európai Bizottság.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
