Orbán Viktor Washingtonban: Minden, amit érdemes tudni a Béketanácsról!

A Trump adminisztráció nézete szerint az ENSZ egy életképtelen szervezet, amely csak lenyeli a dollármilliárdokat, amelyeket Washington beleönt és nem tud komoly konfliktusokat sem megakadályozni, sem megoldani. Éppen ezért a kormányzat egy új szervezetet hozott létre, amely teljesen nyíltan az ENSZ riválisa szeretne lenne. Ez a Béketanács, amely eredetileg a gázai helyzet megoldására jött létre. A szervezet az ünnepélyes megalakítás óta az első csúcstalálkozóját tartja február 19-én, amelyen részt vesz a magyar kormányfő is, de az utolsó pillanatban kiutazott megfigyelőnek egy uniós biztos, és több európai vezető is. 

Hogy jött létre a Béketanács?

Eredetileg a Béketanács egy olyan átmeneti szervezetként lett létrehozva, amely az amerikai 20 pontos gázai béketerv megvalósítását felügyelte volna. Erre mandátumot kapott az ENSZ BT-től 2025-novemberében, amely nemzetközi legitimitást biztosított neki legalább 2027 végéig. A szervezet felhatalmazást kapott például nemzetközi kontingens küldésére az enklávéba, és a Hamász lefegyverzésére is. 

Az alapító okmányban például egyetlen egyszer sem szerepelt Gáza, helyette egy olyan szervezet körvonalzódik, amely képes a világ bármely részén konfliktusokat kezelni. 

A dokumentum szerint a „tartós béke” csak akkor lehetséges, ha nem intézményesítik a válságot, és új módszerekkel próbálkoznak, ha a régiek eddig mind kudarcot vallottak. A célt így fogalmazzák meg: „A Béketanács egy nemzetközi szervezet, amelynek célja a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken. A Béketanács a nemzetközi joggal összhangban és az Alapokmányban meghatározottak szerint végzi békeépítő feladatait, ideértve a békét kereső összes nemzet és közösség által alkalmazható bevált gyakorlatok kidolgozását és terjesztését.”

Kik vannak benne a Béketanácsban?

A Béketanácsnak 20 alapítótagja van köztük Magyarország, Argentína, Indonézia, Szaúd-Arábia, Törökország valamint az Egyesült Államok. Februárban Izrael is csatlakozott. Az Európai Unió tagállamai közül többen visszautasították a részvételt, és sokan egyelőre nem nyilatkoztak a meghívással kapcsolatban. A franciák és a britek egyértelművé tették, hogy nem kívánnak csatlakozni, arra hivatkozva, hogy a szervezet aláássa az ENSZ szerepét. Kanada eredetileg csatlakozott volna, de Trump visszavonta a meghívást miután a kanadai miniszterelnök az amerikaiak elleni összefogásra szólított fel. 

A korábbi ellenkezés ellenére a Politico a héten arról számolt be, hogy az európaiak mégiscsak részt vennének a csúcstalálkozón, ha nem is tagként, de megfigyelőként. Az olaszok, és a dél-koreaiak is „megfigyelő” szerepet kértek. 

– mondta egy EU-tisztviselő a brüsszeli lapnak. „Aligha lehet békés tagokból álló testületről beszélni, és ellentétben áll az ENSZ-szel, mégis támogatni szeretnénk Gáza újjáépítését, és meg akarjuk őrizni a beleszólásunkat a források felhasználásába.” A lap megjegyzi, hogy az EU a Palesztin Hatóság legnagyobb támogatója. 

Mi várható Washingtonban?

A tanács gyakorlati működése még homályos, annyit lehet tudni, hogy Donald Trump fog elnökölni, és három éves a tagság, amelynek lejártával fizetőssé válik. Magyarország mellett Izrael is részt fog venni a találkozón, az országot Gideon Sza'ár külügyminiszter fogja képviselni. Orbán Viktor előzetesen annyit nyilatkozott a csúcstalákozóról, hogy azt reméli, létrejön egy olyan intézmény, ami eredetileg a közel-keleti béke miatt alakult meg, de a tagjai többet tudnak vállalni egyetlen régió stabilizálásánál. 

Trump vasárnap bejelentette, hogy a Béketanács tagjai 5 milliárd dollárt ígértek a háború sújtotta Gázai övezet újjáépítésére, és több ezer embert küldenek a terület nemzetközi stabilizációs és rendfenntartó erőibe. A vállalásokat hivatalosan is bejelentik, amikor a tanács tagjai Washingtonban összegyűlnek első ülésükre – mondta az AP beszámolója szerint.

 – írta Trump.

Ez azt jelzi, hogy a találkozó várhatóan Gázára fog koncentrálni. 

Gáza dilemma 

Gázával kapcsolatban több jelentős probléma is felmerül, amelyet kérdés meg tud-e oldani az új szervezet és Trump. Két egyszerre meg nem valósítató cél van:

• újjáépítés
• a Hamász lefegyverzése

Az egyik legnagyobb nemzetközi panasz Izrael gázai hadműveletével kapcsolatban, hogy a hadsereg letarolta az enklávét. Az IDF azzal érvelt, hogy máshogy nem volt lehetséges az alagutakban rejtőző ellenség felszámolása, akik ráadásul a legtöbb épületet aláaknázták. Mike Doran amerikai biztonságpoltikai szakértő a Tablet podcastjében elmondta: valójában teljesen le kellene tarolni Gázát ahhoz, hogy biztosan fel lehessen számolni az alagútrendszert, amely sokkal nagyobb, mint Izrael 2023 előtt gondolta. Egyes izraeli katonai szakértők szerint a Hamászt az olaj elzárásával is ki lehet füstölni, ugyanis a terroristák az alagutakban csak a szellőzőrendszerek miatt nem fulladnak meg, amelyek azonban olaj nélkül leállnának. 

Indonézia már több ezer katonát ígért, és egyes izraeli értesülések szerint az azeriek is nyitottak kontingens küldésére. Ez azonban nem oldja meg a Hamász lefegyverzését, amelyet nagy valószínűséggel továbbra is Izraelnek kell megtennie. A Hamász földalatti vezetése idén jelezte: nem fognak önként lefegyverkezni. 

A Hamász és az összes többi palesztin terrorista csoport lefegyverzése előfeltétele a Gázai övezet újjáépítésének – hangsúlyozta múlt hét pénteken Nikolai Mladenov, a Béketanács gázai főképviselője, korábbi uniós szerb politikus. 

– mondta Mladenov a müncheni biztonsági konferencián. A fő kockázat az, hogy „nem fogjuk végrehajtani a tűzszünet második fázisát, hanem a háború második fázisába lépünk” – mondta. 

Mike Doran a Tableten elmondta: Izrael korábban azért nem támogatta Gáza „nemzetközisesítését”, mert attól tartottak, hogy a palesztin terroristák egy nemzetközi szervezet mögé bújva könnyedén biztosíthatják a túlélésüket. Izraelben sokan továbbra is aggódnak az amerikai tervvel kapcsolatban. 

Donald Trump első ciklusa alatt már megkísérelte megoldani az izraeli-palesztin konfliktust, akkor Jared Kushner, Trump veje dolgozta ki az „Évszázad Béketervét”, amelyet a palesztinok – ahogy eddig minden korábbi tervet is – elutasítottak. Ezúttal az elnök új megközelítéssel próbálkozik, azonban nem véletlen, hogy ezt a konfliktust eddig senkinek nem sikerült megoldania. 

Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP