Trump kész lezárni az iráni háborút, szerinte Teherán kapva kapna a tárgyalás lehetőségén

Donald Trump szerint Irán a hivatalos nyilatkozatok ellenére nyitott lenne egy megállapodásra az Egyesült Államokkal, és a tárgyalások – legalábbis bizonyos formában – már zajlanak is. Az amerikai elnök ezt egy republikánus adománygyűjtő eseményen mondta, miközben a térségben egyre intenzívebbé válik a katonai konfliktus.

Az Euronews beszámolója szerint Trump úgy véli, az iráni vezetés azért tagadja a tárgyalásokat, mert belpolitikai következményektől tart.

– fogalmazott. A kijelentés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Teherán hivatalosan elutasította Washington 15 pontos tűzszüneti javaslatát. Az amerikai elképzelés többek között szankciók enyhítését, az iráni nukleáris program visszafogását, a rakétaprogram korlátozását, valamint a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros újranyitását is tartalmazta.

A diplomáciai folyamatokban közvetítőként Pakisztán és Törökország is megjelent. Pakisztáni tisztviselők szerint az amerikai javaslatot már el is juttatták az iráni félhez, hogy ezzel elindulhasson egy tárgyalási folyamat a térség stabilizálása érdekében.

Irán határozottan tagadja a tárgyalásokat

Az iráni vezetés azonban teljesen más képet fest a helyzetről. Az állami médián keresztül közölt álláspont szerint Teherán nem fogadja el a washingtoni feltételeket, és saját követeléslistát állított össze. Ezek között szerepel:

• a háborús károk megtérítése, 
• garanciák arra, hogy a jövőben nem éri újabb támadás az országot, 
• az iráni tisztviselők elleni merényletek leállítása, 
• valamint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros feletti szuverenitás elismerése.

Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi egyértelműen cáfolta Trump állításait:

A diplomáciai feszültség mellett a katonai helyzet is romlik. Az iráni háború 27. napján az Egyesült Államok és Izrael fokozta csapásait Irán ellen. Az iszfaháni régióban – ahol katonai létesítmények és egy korábban bombázott nukleáris objektum is található – jelentős támadásokról számoltak be. Eközben több robbanás történt az ország keleti részén fekvő Mashhad városában is. Egy, a Forradalmi Gárdához közel álló iráni médium szerint a támadások lakóövezeteket is érintettek.

Izraelben légiriadók szóltak Tel-Avivban és más nagyvárosokban egy újabb rakétasorozat miatt, bár nem minden esetben volt egyértelmű, hogy a támadás közvetlenül Iránból érkezett-e, vagy valamely szövetséges csoporttól.

Globális következmények és gazdasági hatások

A konfliktus nemcsak a térségre, hanem a világgazdaságra is komoly hatással van. A Hormuzi-szoroson keresztül – amelyen a világ olajkereskedelmének mintegy ötöde halad át – jelenleg szünetel a szállítás, ami jelentős piaci zavarokat okoz.

Az olaj ára ennek következtében meredeken emelkedett: a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára mintegy 60 százalékkal nőtt a háború előtti szinthez képest, és elérte a 104 dollárt. Az emberi veszteségek is folyamatosan nőnek. Iránban a halálos áldozatok száma meghaladta az 1500-at, Libanonban több mint 1100 ember vesztette életét az izraeli csapások következtében. Izraelben 20, az Egyesült Államokban pedig 13 halálos áldozatot jelentettek, utóbbiak mind katonák voltak. A Perzsa-öböl térségében végrehajtott iráni támadások további halálos áldozatokat követeltek.

Nyitókép: Jim WATSON / AFP