Tovább szenved Németország: semmi jele a gazdaság beindulásának

A német szövetségi kormány 0,3 százalékponttal lefelé módosította 2026-os gazdasági növekedési előrejelzését: az őszi 1,3 százalékról 1,0 százalékra. Katherina Reiche gazdasági miniszter a kabinet éves gazdasági jelentésének bemutatásakor azt mondta, hogy a német gazdaságban továbbra sem látszanak a fellendülés „kézzelfogható” jelei.

A jelentés szerint 2025-ben mindössze 0,2 százalékos GDP-növekedést ért el Európa legnagyobb gazdasága, így csak szűken kerülte el a harmadik egymást követő év stagnálását vagy visszaesését.

A gazdasági kilátások romlását a kabinet részben azzal magyarázta, hogy 2025 második felében gyengébb volt a fellendülés, mint várták, és ennek hatása áthúzódott 2026 elejére is. Bár a kormány több milliárd eurós programokkal – infrastruktúra-modernizáció, klímavédelem, a Bundeswehr megerősítése – próbálja élénkíteni a gazdaságot, ezek a kiadások lassabban fejtik ki hatásukat, mint remélték.

Lars Klingbeil szövetségi pénzügyminiszter szerint gyorsítani kell az állami beruházások végrehajtását, ezért a tervek között szerepel az engedélyezési eljárások felgyorsítása, ám a szükséges jogszabály-változtatások még nem születtek meg. A hitelből finanszírozott „különalapok” („Sondervermögen”) a kormány szerint a növekedés egyik motorjává válhatnak. Az állami beruházásokból elsősorban az építőipar és a védelmi ipar profitálhat, ezek együtt mintegy kétharmad százalékponttal járulhatnak hozzá a 2026-os GDP-növekedéshez.

Az Egyesült Államok magasabb vámjai miatt 2025-ben csaknem 10 százalékkal csökkentek az USA-ba irányuló kivitelek, miközben erősödik a kínai konkurencia. A kormány szerint a globális növekedés és robusztus kereskedelem ellenére a világgazdasági kilátások nehézkesek. Válaszként az Európai Unió és Németország új kereskedelmi megállapodásokat köt a Mercosurral és Indiával a diverzifikáció érdekében.

Az infláció az előrejelzés szerint 2,1 százalékra mérséklődik az idén a 2025-ös 2,2 százalékos átlaghoz képest. A munkaerőpiacon enyhe javulás várható, a munkanélküliség némileg csökken, bár a gyenge ipari konjunktúra 2025-ben munkahelyek leépítését okozta sok nagyvállalatnál. A kormány fő célja a gazdaság növekedési pályára állítása strukturális reformok által, a versenyképesség és a termelékenység növelésére, az innovációra, az oktatás javítására és a kutatás ösztönzésére, valamint a szakemberek gyorsabb bevonzására helyezve a hangsúlyt. További pontok az adócsökkentések, mint a vállalati adó előre hozott mérséklése 2028-ról, valamint a közepes jövedelműek jövedelemadó-enyhítése a koalíciós szerződés szerint. A munkaidő rugalmassága is napirenden van: a heti maximális munkaidő bevezetése a napi helyett, bár a szakszervezetek ellenzik. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) gazdasági szárnya a részmunkaidő-jog korlátozását javasolja a termelékenység növelésére.

Az elöregedő társadalom miatt a baby boom-generáció nyugdíjba vonulása szakemberhiányt okoz, csökkentve a potenciális növekedést. A kormány a bevándorlás ösztönzése, a nők foglalkoztatásának növelése és az „aktív nyugdíj” mellett áll ki.

(MTI)

Nyitókép forrása: JENS SCHLUETER / AFP

***