Tegnap Kollár Kinga az Erasmus ügy kapcsán ismét hazugsággal vádolt

„Tegnap Kollár Kinga az Erasmus ügy kapcsán ismét hazugsággal vádolt, ismerjük jól a történelmünkből azt az időszakot, amikor mindig azzal vádoltak, amit ők tesznek!

A TISZÁN látás mint jól tudjuk három komponensből áll:
1.      Minél rosszabb a magyaroknak annál jobb nekik!
2.      Nem mondhatnak el mindent, mert akkor megbuknak!
3.      Csak egy kis szuverenitásról kell lemondani!

A tisztán látás kapcsán pedig a nemzeti jogrendszer szerint szabályozott felsőoktatás kapcsán, amibe az Európai Uniónak nincs joga beavatkozni tényszerűen ez a helyzet.

Kollár Kinga azt írja, hogy ahhoz, hogy minden magyar diák újra részt vehessen az Unió Erasmus csereprogramjában és a kutatók is hozzáférjenek az uniós támogatásokhoz, hatályba kellene lépnie egy átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákat orvosló jogszabály csomagnak.  

Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy a törvény készen van, a magyar országgyűlés 2024. őszén elfogadta és amint a Bizottság visszavonja a blokkolást abban a pillanatban – minden további lépéstől függetlenül – hatályba is lép. Ez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény.

Mert mik is a Képviselő Asszony által hirtelen felfedezett kezelendő kérdések?
-        az alapítványok vezetői megbízásának időbeli korlátozása, a törvény 25/B. § (1) – (3) bekezdése kezeli.
-        a vezetőknek, akik az egyetemek vagyonát kezelik, a kinevezésük előtt be kellene nyújtaniuk összeférhetetlenségi- és vagyonnyilatkozatot:  a törvény 25/E §. (1) – (4) bekezdések (összeférhetetlenség lsd. következő pont) kezeli.
-        független testület vizsgálja a vezetők összeférhetetlenségét: a törvény 25/C. § (5)-(6) bekezdés és 25/D. § (1) – (2) bekezdése kezeli.
-        A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Integritás Hatóságnak kellene elvégeznie: a törvény 25/E. § (4) bekezdése kezeli.
-        a szabályokat attól az időponttól kezdve kellene alkalmazni, amikor egy alapítvány uniós finanszírozást igényelt, és a finanszírozás teljes időtartama alatt alkalmazni kell: a törvény 25/A. § (1)-(2) bekezdése kezeli.

Az elfogadott törvény itt elérhető: 2024. évi LIII. törvény – Nemzeti Jogszabálytár

A jogszabály Kollár Kinga  állításaival ellentétben nem 90%-ban, hanem 100%-ban elkészült, pusztán arra vár, hogy az Európai Bizottság is tartsa a szavát és vonja vissza a blokkolást.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön vagy nem tájékozott a kérdésben ami jelentős probléma, vagy tudatosan félrevezeti a közvéleményt ami tudatos hazugság!
Ugyanakkor Kollár Kinga  arról sunnyog, hogy az Európai Bizottság értékelte a törvényt majd kikötötte, hogy ehhez képest mit akar még? Miért nem vonja vissza a blokkolást? Mert el akarja venni egyetemeink autonómiáját. Mert összeférhetetlenségi szabályokat akar bevezetni a magyar rektorokra és mert az alapítványok kuratóriumaiból ki akarja zárni az egyetemek rektorait, professzorait és NGO-k által kijelölt tagokat akar beültetni.

Ez az, amit igazából a Tisza azonnal megadna az Európai Bizottságnak. Feladni a szuverenitásunkat, kiárusítani a magyar egyetemeket.

Hat magyar egyetem  3 éve beperelte az Európai Bíróságot, tavaly szeptemberben volt a tárgyalás, és ebben a perben a TISZA nem a magyar egyetemek, egyetemisták, kutatók oldalán áll, hanem az Európai Bizottság oldalán! Hiszen tudjuk az egyik alaptézise Képviselő Asszonynak nem más, mint minél rosszabb a magyaroknak nekik annál jobb!”

Nyitókép: AFP/Martin Bertrand