A jogszabály Kollár Kinga állításaival ellentétben nem 90%-ban, hanem 100%-ban elkészült, pusztán arra vár, hogy az Európai Bizottság is tartsa a szavát és vonja vissza a blokkolást.
„Tegnap Kollár Kinga az Erasmus ügy kapcsán ismét hazugsággal vádolt, ismerjük jól a történelmünkből azt az időszakot, amikor mindig azzal vádoltak, amit ők tesznek!
A TISZÁN látás mint jól tudjuk három komponensből áll:
1. Minél rosszabb a magyaroknak annál jobb nekik!
2. Nem mondhatnak el mindent, mert akkor megbuknak!
3. Csak egy kis szuverenitásról kell lemondani!
A tisztán látás kapcsán pedig a nemzeti jogrendszer szerint szabályozott felsőoktatás kapcsán, amibe az Európai Uniónak nincs joga beavatkozni tényszerűen ez a helyzet.
Kollár Kinga azt írja, hogy ahhoz, hogy minden magyar diák újra részt vehessen az Unió Erasmus csereprogramjában és a kutatók is hozzáférjenek az uniós támogatásokhoz, hatályba kellene lépnie egy átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákat orvosló jogszabály csomagnak.
Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy a törvény készen van, a magyar országgyűlés 2024. őszén elfogadta és amint a Bizottság visszavonja a blokkolást abban a pillanatban – minden további lépéstől függetlenül – hatályba is lép. Ez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény.
Ezt is ajánljuk a témában
Állítólagos ellopott MNB-százmilliárdok miatt találkozhat a legfőbb ügyésszel, sajtóértesülések szerint viszont saját zűrös ügyeiben szeretne információkat kicsikarni, nehogy más irányt vegyen az „út a börtönbe program”.
Mert mik is a Képviselő Asszony által hirtelen felfedezett kezelendő kérdések?
- az alapítványok vezetői megbízásának időbeli korlátozása, a törvény 25/B. § (1) – (3) bekezdése kezeli.
- a vezetőknek, akik az egyetemek vagyonát kezelik, a kinevezésük előtt be kellene nyújtaniuk összeférhetetlenségi- és vagyonnyilatkozatot: a törvény 25/E §. (1) – (4) bekezdések (összeférhetetlenség lsd. következő pont) kezeli.
- független testület vizsgálja a vezetők összeférhetetlenségét: a törvény 25/C. § (5)-(6) bekezdés és 25/D. § (1) – (2) bekezdése kezeli.
- A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Integritás Hatóságnak kellene elvégeznie: a törvény 25/E. § (4) bekezdése kezeli.
- a szabályokat attól az időponttól kezdve kellene alkalmazni, amikor egy alapítvány uniós finanszírozást igényelt, és a finanszírozás teljes időtartama alatt alkalmazni kell: a törvény 25/A. § (1)-(2) bekezdése kezeli.
Az elfogadott törvény itt elérhető: 2024. évi LIII. törvény – Nemzeti Jogszabálytár
A jogszabály Kollár Kinga állításaival ellentétben nem 90%-ban, hanem 100%-ban elkészült, pusztán arra vár, hogy az Európai Bizottság is tartsa a szavát és vonja vissza a blokkolást.
Tisztelt Képviselő Asszony! Ön vagy nem tájékozott a kérdésben ami jelentős probléma, vagy tudatosan félrevezeti a közvéleményt ami tudatos hazugság!
Ugyanakkor Kollár Kinga arról sunnyog, hogy az Európai Bizottság értékelte a törvényt majd kikötötte, hogy ehhez képest mit akar még? Miért nem vonja vissza a blokkolást? Mert el akarja venni egyetemeink autonómiáját. Mert összeférhetetlenségi szabályokat akar bevezetni a magyar rektorokra és mert az alapítványok kuratóriumaiból ki akarja zárni az egyetemek rektorait, professzorait és NGO-k által kijelölt tagokat akar beültetni.
Ez az, amit igazából a Tisza azonnal megadna az Európai Bizottságnak. Feladni a szuverenitásunkat, kiárusítani a magyar egyetemeket.
Hat magyar egyetem 3 éve beperelte az Európai Bíróságot, tavaly szeptemberben volt a tárgyalás, és ebben a perben a TISZA nem a magyar egyetemek, egyetemisták, kutatók oldalán áll, hanem az Európai Bizottság oldalán! Hiszen tudjuk az egyik alaptézise Képviselő Asszonynak nem más, mint minél rosszabb a magyaroknak nekik annál jobb!”
Nyitókép: AFP/Martin Bertrand
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Az Európai Tanács első embere szerint Brüsszelnek minden lehetséges eszközt be kell vetnie.
Állítólagos ellopott MNB-százmilliárdok miatt találkozhat a legfőbb ügyésszel, sajtóértesülések szerint viszont saját zűrös ügyeiben szeretne információkat kicsikarni, nehogy más irányt vegyen az „út a börtönbe program”.
Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a polgárok biztonságérzete minden egyéb szempontot felülír annak az eldöntésében, hogy kire szavazzanak.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 35. rész.
Kijevben nagyon nem örülnek az olajblokádra adott magyar válasznak.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
