Lehullt a lepel a gigantikus brüsszeli baklövésről: nyugaton is beismerték, miért omolhat össze bármikor az egész kontinens!
Borúsan látja a helyzetet a Holland Fegyveres Erők korábbi főparancsnoka.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Egyetlen tollvonással levehetnék az emberek válláról az energiaterhet, mégsem lépnek.

Az Euronews beszámolója szerint az európai kormányok akár egyik napról a másikra is jelentősen mérsékelhetnék a lakossági energiaárakat, ha egyszerűen csökkentenék az áramra rakódó adókat. A jelenlegi rendszer ugyanis sokszor éppen az ellenkező irányba hat: az elektromos energia adóterhei többszörösei a fosszilis energiahordozókénak.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az európai háztartások villanyszámlájának átlagosan 28 százaléka adókból és különféle díjakból áll. Egyes országokban ez még kirívóbb:

Mindez azért különösen visszás, mert
miközben az Európai Unió a klímavédelemre hivatkozva az elektrifikációt ösztönözné, valójában éppen az elektromos energiát terheli jobban.
A háztartások így végső soron többet fizetnek, részben politikai-ideológiai döntések miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Borúsan látja a helyzetet a Holland Fegyveres Erők korábbi főparancsnoka.

A cikk szerint rövid távon a legegyszerűbb megoldás az adók csökkentése lenne. Ahogy a cikk által hivatkozott elemzés fogalmaz:
az energiaszámla minden eleme „kormányzati döntések eredménye”, így az adóterhek is.
Több ország már élt is ezzel az eszközzel. Németország például úgy tudta 16 százalékkal csökkenteni a villanyszámlákat, hogy egyes terheket áthelyezett az általános költségvetésbe. Dánia pedig azzal ösztönözte a hőszivattyúk elterjedését, hogy olcsóbbá tette az elektromos fűtést.
Az újabb energiaválság – amelyet a Hormuzi-szoros lezárása és a közel-keleti konfliktus súlyosbít – ismét rámutat a rendszer gyengeségeire.
Az EU az első tíz napban már 2,5 milliárd euróval többet fizetett az importált fosszilis energiáért.
Sokan ezért azt sürgetik, hogy az adóterheket inkább a fosszilis energiacégekre helyezzék át.
Kapcsolódó vélemény
Ebbe a pozícióba sakkozta magát az Unió.
Nem a dolgozó embereknek kellene megfizetniük a háború árát, miközben az olajvállalatok főnyereményként kezelik azt”
– fogalmazott az Euronews szerint Fanny Petitbon, a 350.org környezetvédő szervezet szakértője.
A szakértők szerint az extraprofitadók sem feltétlenül jelentenének kockázatot a fogyasztók számára, mivel ezek általában nem épülnek be közvetlenül az árakba.
Ráadásul az EU korábban már alkalmazott hasonló eszközt:
a 2022-es energiaválság idején bevezetett ideiglenes különadó 28 milliárd eurót hozott, amelyet a tagállamok részben a lakosság támogatására fordítottak.
Mindezek fényében egyre többen teszik fel a kérdést: ha az árak csökkentésének eszközei adottak, miért nem él velük Európa szélesebb körben? A lehetőség tehát adott lenne, a politikai akarat azonban valamiért egyelőre hiányzik.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója energia helyzetjelentést közölt Facebook-oldalán.

***
Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP