Az Európai Unió kétségbeesett: kész segítséget nyújtani a Barátság-kőolajvezeték helyzetének rendezésében, de Ukrajnának adná a magyarok pénzét.
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta; a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit – közölte kedden Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos. A tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek kedi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján Jorgensen újságírói kérdésre válaszolva elmondta:
az Európai Unió kész segítséget nyújtani a Barátság-kőolajvezeték helyzetének rendezésében,
és bízik abban (!), hogy a kérdés megoldódik.
Mint mondta, az ülésen több miniszter is szóba hozta az Ukrajnával vállalt szolidaritás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy egy újabb válság közepette fennáll a veszélye annak, hogy más válságok háttérbe szorulnak, ugyanakkor – mint fogalmazott –
Ukrajna biztos lehet abban, hogy az Európai Unió nem feledkezik meg róla.
Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke már jelezte, hogy az unió kész közreműködni a helyzet kezelésében – tette hozzá.
Kijelentette: noha az Európai Unió tagállamai maguk is nehézségekkel küzdenek, és az elkövetkező hónapokban ezek a kihívások tovább erősödhetnek, az unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy Ukrajna mellett álljon, és minden lehetséges módon segítséget nyújtson.
Az uniós biztos kiemelte: az energiaügy különösen fontos terület ebben az összefüggésben, mivel Oroszország továbbra is súlyos támadásokat intéz Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Hozzátette:
az Európai Unió igyekszik a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításához,
valamint ahhoz, hogy más forrásokból biztosítsák a szükséges energiát, és Ukrajna lakosai ne maradjanak áram és fűtés nélkül.
A biztos a sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az EU feltételeket akar teremteni a jó munkahelyekhez az unióban, a gazdasági biztonsághoz, többé nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a globális fosszilisenergia-piacok ingadozásának.
Kiemelte, a jelenlegi válság ismét rámutatott, hogy
Európa alapvetően sebezhető a külső energiapiaci sokkhatásokkal szemben,
ami szorosan összefügg az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséggel.
Véleménye szerint
most van itt az idő a tanulságok levonására és az energiafüggetlenség felé vezető fordulatra.
Az energiafüggetlenséget gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai szükségszerűségnek nevezte, nem csupán klímavédelmi kérdésnek.
Mint mondta, a megoldást a hazai termelésű tiszta energia, a villamosítás, a korszerűsített energetikai összeköttetések és az energiahatékonyság jelenti.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péterék hatalomra jutásával a pénzügyi terhek növekedése olyan mértékű lenne, hogy az komoly megélhetési és gazdasági válságot okozna.
A biztos szerint a közel-keleti konfliktus kezdete óta az Európai Unióban
a gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett.
Hozzátette: a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit.
„Ezek a számok nagyon világos képet festenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a válság második hónapjába lépve egyértelműen súlyos helyzettel állnak szemben.
Bár az EU-ban jelenleg nincs akut olaj- és gázhiány, egyes termékpiacokon – különösen a dízel, az olaj és a repülőgép-üzemanyag esetében – szűkösség tapasztalható, miközben a globális gázpiacokon növekvő korlátok jelentkeznek, amelyek
az áramárakra is hatással vannak.
A kialakult helyzet további terheket róhat az iparra és a háztartásokra – figyelmeztetett.
Az uniós biztos hangsúlyozta: nem szabad azt hinni, hogy a válság energiapiaci hatásai rövid távúak lesznek.
Jorgensen a keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban közölte: a 2022-es energiaválságból sok tanulság levonható, ugyanakkor a mostani helyzet annyiban eltér, hogy akkor elsősorban gázválságról volt szó, míg jelenleg szélesebb körű problémákkal kell szembenézni, különösen az olaj, valamint az olyan termékek esetében, mint a repülőgép-üzemanyag és a dízel.
Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy merítsenek ötleteket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedési tervéből.
Az ügynökség ajánlásai között szerepel például az otthoni munkavégzés lehetőségének bővítése, az autópályákon megengedett sebesség legalább 10 kilométer/órás csökkentése, a tömegközlekedés ösztönzése,
a személyautó-használat korlátozása a nagyvárosokban, a közös autóhasználat növelése, valamint a takarékos vezetési gyakorlatok előmozdítása az áruszállításban is.
(MTI)
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A pár egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője közzétette a Tisza energiapolitikai tervezetét.
Az elhibázott döntés óta Ukrajna fokozatosan védekezésbe szorult, és egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá egy esetleges területi kompromisszum irányába.
A végső törlesztés elméletben az Oroszországtól várt jóvátételből történne – amelynek realitása erősen kérdéses.
Túl sok a véletlen egybeesés, valami nem stimmel Kijev történetével.
Ha Zelenszkijék nem teljesítik a követeléseket, súlyos retorziókkal számolhatnak.
A kormány új módszerrel venné elejét a törvénytelenségeknek, de a lépés inkább kétségbeesettnek tűnik.
106 választókerületből 66-ban nagy valószínűséggel Fidesz-győzelem várható a Nézőpont Intézet mandátumbecslési projektjének előrejelzése szerint.
