A magyar háztartások éves átlagos rezsiköltsége ma 250–350 ezer forint a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ezt törölné el tervei szerint a Tisza, ami háromszoros rezsiárakat és átlagosan egymillió forintos rezsiköltséget jelentene évente. A gázszámla pluszköltsége rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás felárral egy átlagcsaládnál azt jelentené, hogy havonta 31 ezer forinttal kellene többet fizetniük. A havi áramszámlát tekintve a rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás tervek megvalósulásával az áramszámla 16 ezer forinttal emelkedne havonta.
Az mára világossá vált, hogy a Tisza kész végrehajtani Brüsszel és Zelenszkij követelését: Magyarországot is teljesen el akarják vágni az olcsóbb orosz kőolajtól és gáztól, bármennyibe kerül is a magyaroknak.
Márpedig egy ilyen átállás rengeteg pénzbe kerül, hiszen Magyarország kőolaj- és gázellátása – földrajzi adottságánál fogva – évtizedek óta nagyrészt az orosz kőolaj- és gázvezetékre épül.
Amellett, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el abban, hogy más energiaforrásokat is beszerezzen, és több ezer kilométeres új vezetékeket építsen, orosz energia nélkül komoly veszélybe kerülne a lakosság és a vállalkozások energiaellátása. Az átállás pedig olyan magas költségekbe kerülne, hogy abba belerokkanhat Magyarország. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválás évente kb. 500–600 millió dollárba (kb. 180–220 milliárd forintba) kerülne, míg a MOL százhalombattai finomítójának átállítása egyszeri 500–700 millió dolláros (kb. 180–250 milliárd forintos) beruházást igényelne.
Ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra a védett ár kivezetésével