A kiszivárgott energiapolitikai tervben többek közt a rezsicsökkentés a védett üzemanyagárak megszüntetése a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása, és az MVM privatizációja szerepel. A Tisza Pártnak tulajdonított tervezet a szakértők szerint nagyon nagy érvágást jelentene a magyar háztartásoknak.
A Tisza Párt egykori egyházügyi munkacsoportjának vezetője, Csercsa Balázs március 30-án, hétfőn egy 5 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra, amely állítása szerint Kapitány István egykori Shell-alelnök, a párt energiapolitikai szakértője és csapata munkája. A dokumentum, mely az „Energiaellátási terv” nevet viseli, ez alapján úgy tűnik, hogy a Tisza Párt energiapolitikai programját tartalmazza. A tervezetben többek közt a rezsicsökkentés a védett üzemanyagárak megszüntetése a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása és az MVM privatizációja is szerepel.
A pártelnök, Magyar Péter szokása szerint azonnal tagadta, hogy a kikerült dokumentum a Tisza Párt tervezete lenne. Némileg csökkenti az ellenzéki politikus szavainak hihetőségét, hogy energiapolitikai szakértője, Kapitány István épp a napokban szólta el magát nagy nyilvánosság előtt arról, hogy mit gondol a védett üzemanyagárakról és a multicégekre és bankokra kivetett különadókról. Íme:
Ezt is ajánljuk a témában
A lap szerint „a fő probléma a tervezettel nem az, ha a Tisza végre akarja hajtani – hanem ha ezekre a lépésekre egy kormányváltás után sem kerül sor.”
Szintén ellentmond Magyarnak a Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán, aki a Politicónak adott interjúban bevallotta, hogy
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg.
Magyar Péterrel szemben az őt és pártját általában lelkesen támogató Hvg szerzője szerint az említett terv kiváló energetikai program, és az lenne a probléma, ha nem valósítanák meg. A program bevezetője úgy fogalmaz, „Az iráni háború miatt energiaválság alakul ki még a nyár előtt Európában, ezért
a Tisza-kormány megalakulása után az egyik legsürgetőbb feladat az lesz, hogy azonnali korrekciókat hajtson végre a magyar energiapolitikában.
... Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül”.
A Magyar Péter csapatának tulajdonított energiaterv szerint
ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot”.
A dokumentum ötletgazdái elismerik, hogy tervük „politikailag kockázatos, mert több komoly támadási felületet nyit meg, ezért a végrehajtás csak fegyelmezett, előre felépített menetrend szerint lehet sikeres”. „Ez a dokumentum a legsürgetőbb kihívásokat, az azokra adandó intézkedéseket, a tervezett ütemezést, valamint a politikai kockázatok kezelésének módját foglalja össze” – áll a tervezetben.
A hétfőn nyilvánosságra került dokumentum fő programpontjai az alábbiak:
Amennyiben a kedves olvasó hirtelen 1994-ben, a Bokros-csomag bevezetésének idején érzi magát, valószínűleg nem véletlen. De nézzük a részleteket! Az energiapolitikai reformelképzelés szövege szerint
Magyarországot csatlakoztatnák az Európai Bizottság RePowerEU kezdeményezéséhez, és kivezetnék az orosz energiabeszerzéseket,
mert „a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket”.
A szerzők szerint „mindkét megoldás szembe megy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni” illetve „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”.
A tervezet úgy fogalmaz,
„a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell”.
Első lépésként kivezetnék az üzemanyagok védett árát.
Indoklás: „az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermék-importra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni”.
A második lépésként eltörölnék a rezsicsökkentést.
Indoklás: „ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket”. Ezen a ponton az Európai Bizottság iránymutatásaira hivatkoznak, ami „a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő”.
A harmadik lépésben a MOL Dunai Finomítójának átállítását szeretnék elérni.
És mivel ehhez szerintük két év és mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség, a költségek fedezésének forrásaként
negyedik lépésként bevezetnék az energiafüggetlenségi adót a megtakarításokra.
Indoklás: „úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt”, ezért az orosz energiáról való leválás előre nem látható „következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja”. A terv szerint „a vállalati versenyképesség megőrzése és
a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni”.
„a nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire”.
Emellett a dokumentum szerint már az Országgyűlés alakuló ülésén benyújtanák az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát, és az új kormány hivatalba lépésének napján energia veszélyhelyzetet hirdetnének.
Ötödik lépésként lecserélnék a MOL igazgatóságát és privatizálnák a vállalat állami kézben lévő tulajdonrészét, csakúgy mint a szintén állami tulajdonú MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészét.
Indoklás: „2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját! Ez végleg lezárja az energiaszektor piaci alapokra helyezésének folyamatát” – rögzítik.
A nyilvánosságra került dokumentum tartalmáról több hétfőn szakértő is megszólalt, és számos dologban egyetértettek. Tóth Máté energiajogász szerint
az orosz energiahordozók betiltásával és a rezsicsökkentés „piacosításával” garantáltan el fognak szabadulni az árak, szerinte négyszeres gázárra, négyszeres villanyárra, ezer forintos üzemanyagra kell számítani.
De lenne más tragikus következménye is a Tiszának tulajdonított tervezetnek. Tóth Máté szerint az olcsó orosz olaj meg gáz nélkül Magyarország elveszítené a regionális elosztó pozícióját is. „Megint jönne a kiszolgáltatottság, ahol a külföldi konszernek játéka vagyunk, ahol a horvátok szívatnak bennünket meg ahol üresek a gáztárolók. Tudom milyen, láttam ilyet is eleget. A teljes magyar nagystratégia kulcsa, annak az eredője, hogy Magyarország erős szereplő tud lenni a Kárpát-medencében és a Balkánon is: az olcsó orosz gáz és olaj a feltétele” – fogalmazott az energiajogász, aki szerint ezzel
Magyarország elveszítené a cselekvőképességét is, és ismét az energetikai multicégek diktálnának a magyar kormánynak.
A Tisza Párt lemondana az olcsó orosz olajról, és a Dunai Finomítót más típusú nyersanyag feldolgozására állítaná át. Ennek költségeit részben egy új, a háztartási megtakarításokat terhelő, 1–1,5 százalékos adóból fedeznék – jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének igazgatója a Blikknek. A szakértő szerint ez az energiaárak jelentős emelkedését eredményezhetné, azaz a magyar emberek rezsiköltsége akár többszörösére nőhetne, míg az üzemanyagárak literenként 1000 forint fölé emelkedhetnek. Egy korábbi becslésük alapján
a változtatások havi szinten átlagosan mintegy 130 ezer forintos többletkiadást jelenthetnének a háztartásoknak.
A tervezet részeként egy úgynevezett Energiafüggetlenségi Adó bevezetése is felmerül, amely a szakértő szerint ellentmondásos lehet, mivel az orosz import kiváltása új függőségi viszonyokat is kialakíthat.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó pedig egy kétgyermekes átlagos keresetű magyar család helyzetét modellezte. Eredményei szerint a tiszásoknak tulajdonított energiaterv bevezetése családonként évi közel kétmillió forinttal emelné a magyar állampolgárok megélhetési költségeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olajválság és az ukrán olajblokád miatt a védett ár nélkül már Magyarországon is elszabadult volna benzin ára.
Ezt is ajánljuk a témában
Bukhatjuk a rezsicsökkentést, és megfizethetetlenné válnak az üzemanyagok árai a legrosszabb forgatókönyv szerint. Toldi Ottót, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatóját kérdeztük az új energiaválság hátteréről és arról, mi vár a benzin árára.
Az energiareform-tervezet aggodalmakat is megfogalmaz, és jogosan, hiszen a lakosság megtakarításainak megadóztatása és párhuzamosan az alapvető rezsiköltségeik egekbe emelése valóban„gyökeresen alakítja át az ellátási rendszert, ami a társadalmi feszültségek átmeneti növekedésével fenyeget” – pontosan ahogy a dokumentum fogalmaz.
A szerzők maguk is elismerik, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás megszüntetése miatt a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2-2,5-szeresére emelkednének. Az áremelkedés miatti társadalmi elégedetlenséget „túlfogyasztással” magyaráznák, és a Fideszre hárítanák.
A másik támadási felületnek azt nevezték meg, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás miatt a benzin ára megközelítené, a dízelé pedig vélhetően meg is haladná az ezer forintos literenkénti szintet. Az üzemanyagár-emelkedést „a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni!” – olvasható a dokumentumban.
A harmadik támadási felület az energiafüggetlenségi adó bevezetése. Ezt azzal kezelnék, hogy „az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti! Őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az EFA-ból érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!” – fogalmaztak a szerzők.
Íme a Tisza Párthoz köthető energiaterv:
Nyitókép: Mark Turcsik
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A biztonságpolitikai szakértő az Egyenes Beszédben jelentette ki: ha tényleg képes 19 évesen átverni a teljes magyar titkosszolgálatot, akkor ő James Bond. De nem az.
Az elmúlt hetekben Magyar Péter két vezető politikusa, Kapitány István és Tarr Zoltán is megosztott részleteket a hazai energiapolitikát felforgató tervekből, ami most nyilvánosságra is került.
A Vissza a mederbe oldal további részleteket ígért a Tisza-vezér és több politikus viselt dolgaival kapcsolatban.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Minden jel arra utal, hogy Ukrajna a választásokig kivár, miközben a stratégiai vezetéken most is újraindulhatna az orosz olaj szállítása.
Áprilisban újra narancsba borulhat az ország.
Zelenszkij úgy dobálózik a felszólításokkal, mintha saját országának energiaellátása nem függne teljes mértékben a szövetséges országoktól.
Amikor a Jobbszél indult, a köztársasági elnök Mádl Ferenc, a parlamenti elnök Áder János, a budapesti főpolgármester Demszky Gábor, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya Bicskei Bertalan volt (a focibajnokság címvédője a Dunaújváros), a miniszterelnök pedig Orbán Viktor.
