Mindeközben a semmiből egyszer csak, éppen a megfelelő pillanatban feltűnik egy százados, aki mindenféle bizonyíték nélkül, többször önellentmondásba keveredve, a magyar szolgálatokat vádolja a Tiszával szembeni beavatkozással. Csak nem ő Cattani felügyelő, akinek feltűnését Magyar Péter korábban bejelentette”.
Kiemelte azt is, hogy „a százados ügyvédje véletlenül pont ugyanaz, aki az ukrán pénzszállítmány kísérőit is képviseli, és aki a Tisza Párt szakpolitikai tevékenységében is aktív szerephez jutott korábban. Mindez csak a véletlen műve lenne? Mindenkinek a fantáziájára bízom. De a saját történészi, kutató szememmel nehéz ebben a sok egybeeső „véletlenben” nem egy összefüggő, szervezett akció egyes láncszemeit látni. Ha pedig feltesszük a történészek számára szállóige-szerű kérdést: cui prodest? – azaz: kinek használ ez? – akkor sem nehéz a válaszban a Tisza Pártot meglátnunk”.
Tarr Zoltán a Politicónak erősítette meg az orosz olajról való leválást
Nemcsak Kapitány István mondataival cseng egybe a most kiszivárgott dokumentum. Mint arról a Mandiner beszámolt: Tarr Zoltán a Politicónak adott interjúban leplezte le pártját, amikor azt mondta
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha
ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg. Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre.
A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges.
A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.
De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet.
Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák.
Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban
– függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas árcédulát jelenthet.
Mindeközben a Tisza Párt vezetője közösségi oldalán tagad.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP