Megszólalt a volt tiszás: újabb, energiapolitikára vonatkozó tervet akarnak eltitkolni a Tiszában

Nemcsak adótervekkel, hanem energiapolitikával kapcsolatos terveket is kidolgoztak a közelmúltban a Tisza központjában, ami már Magyar Péter belső ellenzékében is kiverte a biztosítékot – mondta Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője az Indexnek adott interjúban.

„Mi a véleménye arról, hogy a Tisza Párt korábban elterjesztette azt a hazugságot, mely szerint jogerős ítélet van arról, hogy a kérdéses adócsomag nem létezik? Ezzel szemben a valóság az, hogy nincs olyan per, amelyet ezzel kapcsolatban a Tisza jogerősen megnyert volna. Sőt, már van olyan jogerős ítélet, ahol az alperes sajtótermék nyert a Tiszával szemben” – tette fel a kérdést az Index. 

Ennek kapcsán Csercsa elmondta: 

A Tisza központjában, Magyar Péter belső ellenzékében ez már kiverte a biztosítékot, és sokan közérdeknek tartanák, hogy ez a terv még a választások előtt nyilvánosságra kerüljön. Osztom ezt a véleményt”.

Csercsa szólt arról is, hogy kapott fenyegető üzeneteket azután, hogy a Tisza Párt egykori önkéntese kitálalt a sajtónak a párt belső ügyeiről. Csercsa feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen a róla a kilépése után Magyar Péter Facebook-oldalán megjelent rágalmazó poszttal kapcsolatban. 

Csercsa elmondta, hogy egy korábbi, 

Ez a volt munkatárs a Tisza szakpolitikai koordinátoraként dolgozott, hozzáfért szinte valamennyi szakpolitikai anyaghoz, az ő személyes laptopján látta Csercsa korábban a Tisza 600 oldalas adótervének egyes elemeit. Csercsa elmondta, hogy a Tisza vezetői bíróság előtt, eskü alatt azt vallották, hogy azért rúgták ki ezt az embert, mert nem voltak elégedettek a munkájával, és azért, mert olyan bizalmas dokumentumokat töltött le a saját laptopjára, amiket neki nem lett volna szabad.

„Ezután a Tiszához kötődő, Magyar Péter testvérének tulajdonában álló Kontroll.hu egy podcastet készített ezzel a korábbi munkatársammal. Ebben ő cáfolta az állításaimat. De számomra nyilvánvaló, és bárkinek nyilvánvaló lehet, aki a podcastet megnézi, hogy sokszor betanult szöveget mondott el” – emelte ki Csercsa. Hozzátette: később ez az ember tanúskodott is a Tisza és a közmédia perében, valamint ott szembesítették is Csercsával. 

Nem csodálom, hogy ezt a pert aztán az alperes közmédia megnyerte a Tiszával szemben, amennyire én a médiából tudom” – hangsúlyozta Csercsa.

Majd mindezek után a szóban forgó exkollégát a Tisza Párt nemrég újra alkalmazta, méghozzá a korábbinál magasabb pozícióban. „Felvetődik bennem a kérdés: miért vesznek vissza valakit, akinek a munkájával korábban nem voltak elégedettek, és saját vallomásuk szerint biztonsági kockázatot jelentett? Hogyan lehet az, hogy ráadásul még magasabb pozíciót is kap, mint korábban? Mindez pedig azután történik, hogy ez a személy a Tiszára nézve pozitív nyilatkozatokat tett a nyilvánosságban és a bíróság előtt is” – emelte ki Csercsa.

Annak kapcsán, hogyan lehetséges ez, Csercsa azt mondta, vagy a Tisza vezetői hazudtak korábban a bíróság előtt, vagy 

„Korábban ezek a dolgok kevésbé kerültek reflektorfénybe, bár pletykákat lehetett hallani” – mondta Csercsa a Tisza párt körüli titkosszolgálati tevékenységek kapcsán. Mint mondta, 2021 óta hallott pletykákat – több forrásból is – Panyi Szabolccsal kapcsolatban, hogy „neki jó kapcsolatai lehetnek külföldi szolgálatokkal. Ám ezekkel korábban nem foglalkoztam, mert konkrét tudomásom nincs ilyesmiről, és ennek korábban jelét se láttam”. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki „elolvassa Panyi korábbi indexes kollégájának, Dezső Andrásnak a Fedősztori című könyvét, annak nem meglepő, hogy titkosszolgálatok előszeretettel használnak fel újságírókat információszerzésre Magyarországon is. Az pedig már évek óta az ellenzéki közbeszéd részét képezi, hogy Panyi Szabolcsnak lehetnek ilyen kapcsolatai”. Kiemelte, hogy érdekesnek találja, hogy 

miután lelkészi hivatását feladni kényszerült. Tarr ma a Tiszában egyfajta szürke eminenciás szerepét tölti be, és köztudott, hogy a Tisza vezetésébe sokan az ő ajánlása alapján kerültek be, olyannyira, hogy egy korábbi munkatársam őt a „Tisza hr-esének” nevezte”.

A Tisza Párthoz kötődő informatikusok kapcsán Csercsa azt mondta, őket személyesen nem ismeri, de Buddhát több alkalommal látta a Tisza Párt központjában. 

– tette fel a kérdést. Hozzátette, „ha pedig ilyesmi történik, bármely részről, akkor természetes, hogy a magyar elhárítók ez ellen fellépnek. Ezt állampolgárként el is várom tőlük”.

Mindenesetre szerinte az események láncolata „érdekes képet rajzol ki”. Rámutatott: kezdetben a Tisza részéről elhíresztelik, hogy orosz titkosszolgálati beavatkozás várható, és felvetik azt is, hogy a miniszterelnök önmerényletre készülhet. „Nyilván azért, hogy ha gyanús események történnek, akkor lehessen arra hivatkozni, hogy ezek az orosz beavatkozás részei, és ezzel a Tisza elháríthassa magától a felelősséget. Az események pedig aztán szép sorban elkezdenek megtörténni” – hangsúlyozta. 

„Először az ukránok elzárják a Barátság kőolajvezetéket. Ezután megfenyegetik a magyar miniszterelnök és családja testi épségét. Majd titokzatos pénzszállítmány érkezik Magyarországra, ismeretlen célállomással. Közben Panyi hírverést kelt egy esetleges orosz beavatkozás körül. Végül képbe kerül a Tiszának dolgozó két informatikus, akiket esetleg az ukrán titkosszolgálatok képeztek ki. 

Kiemelte azt is, hogy „a százados ügyvédje véletlenül pont ugyanaz, aki az ukrán pénzszállítmány kísérőit is képviseli, és aki a Tisza Párt szakpolitikai tevékenységében is aktív szerephez jutott korábban. Mindez csak a véletlen műve lenne? Mindenkinek a fantáziájára bízom. De a saját történészi, kutató szememmel nehéz ebben a sok egybeeső „véletlenben” nem egy összefüggő, szervezett akció egyes láncszemeit látni. Ha pedig feltesszük a történészek számára szállóige-szerű kérdést: cui prodest? – azaz: kinek használ ez? – akkor sem nehéz a válaszban a Tisza Pártot meglátnunk”.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP