Fenyegetések, perek, belső ellentmondások – ismét nyilatkozott az Indexnek Csercsa Balázs.
Nemcsak adótervekkel, hanem energiapolitikával kapcsolatos terveket is kidolgoztak a közelmúltban a Tisza központjában, ami már Magyar Péter belső ellenzékében is kiverte a biztosítékot – mondta Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője az Indexnek adott interjúban.
„Mi a véleménye arról, hogy a Tisza Párt korábban elterjesztette azt a hazugságot, mely szerint jogerős ítélet van arról, hogy a kérdéses adócsomag nem létezik? Ezzel szemben a valóság az, hogy nincs olyan per, amelyet ezzel kapcsolatban a Tisza jogerősen megnyert volna. Sőt, már van olyan jogerős ítélet, ahol az alperes sajtótermék nyert a Tiszával szemben” – tette fel a kérdést az Index.
Ennek kapcsán Csercsa elmondta:
„Nemrég tudomásomra jutott az is a Tisza központjából, hogy immár nemcsak adótervekkel kapcsolatos tanulmánygyűjtemény létezik. A közelmúltban kidolgoztak ugyanis egy energiapolitikára vonatkozó tervet is.
A Tisza központjában, Magyar Péter belső ellenzékében ez már kiverte a biztosítékot, és sokan közérdeknek tartanák, hogy ez a terv még a választások előtt nyilvánosságra kerüljön. Osztom ezt a véleményt”.
Csercsa szólt arról is, hogy kapott fenyegető üzeneteket azután, hogy a Tisza Párt egykori önkéntese kitálalt a sajtónak a párt belső ügyeiről. Csercsa feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen a róla a kilépése után Magyar Péter Facebook-oldalán megjelent rágalmazó poszttal kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába akarják Magyar Péterék elterelni a figyelmet a hétvégi programhirdetésükkel valódi terveikről, a Tisza egykori belső embere leleplezte a porhintést.
Csercsa elmondta, hogy egy korábbi,
a Tiszánál dolgozó kulcsfontosságú munkatársát a vele készült interjú megjelenésének napján rúgták ki, majd később – ellentmondásos körülmények között – még magasabb pozícióban visszavették.
Ez a volt munkatárs a Tisza szakpolitikai koordinátoraként dolgozott, hozzáfért szinte valamennyi szakpolitikai anyaghoz, az ő személyes laptopján látta Csercsa korábban a Tisza 600 oldalas adótervének egyes elemeit. Csercsa elmondta, hogy a Tisza vezetői bíróság előtt, eskü alatt azt vallották, hogy azért rúgták ki ezt az embert, mert nem voltak elégedettek a munkájával, és azért, mert olyan bizalmas dokumentumokat töltött le a saját laptopjára, amiket neki nem lett volna szabad.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt hamarosan bemutatja a nyilvánosság számára készített programját, miután az eredeti, meglehetősen népszerűtlen terveik már régen kiszivároghattak.
„Ezután a Tiszához kötődő, Magyar Péter testvérének tulajdonában álló Kontroll.hu egy podcastet készített ezzel a korábbi munkatársammal. Ebben ő cáfolta az állításaimat. De számomra nyilvánvaló, és bárkinek nyilvánvaló lehet, aki a podcastet megnézi, hogy sokszor betanult szöveget mondott el” – emelte ki Csercsa. Hozzátette: később ez az ember tanúskodott is a Tisza és a közmédia perében, valamint ott szembesítették is Csercsával.
„A szembesítés során világos volt nekem, hogy fél, vagy legalábbis nagyon zavart, és cseppet sem következetes.
Nem csodálom, hogy ezt a pert aztán az alperes közmédia megnyerte a Tiszával szemben, amennyire én a médiából tudom” – hangsúlyozta Csercsa.
Majd mindezek után a szóban forgó exkollégát a Tisza Párt nemrég újra alkalmazta, méghozzá a korábbinál magasabb pozícióban. „Felvetődik bennem a kérdés: miért vesznek vissza valakit, akinek a munkájával korábban nem voltak elégedettek, és saját vallomásuk szerint biztonsági kockázatot jelentett? Hogyan lehet az, hogy ráadásul még magasabb pozíciót is kap, mint korábban? Mindez pedig azután történik, hogy ez a személy a Tiszára nézve pozitív nyilatkozatokat tett a nyilvánosságban és a bíróság előtt is” – emelte ki Csercsa.
Annak kapcsán, hogyan lehetséges ez, Csercsa azt mondta, vagy a Tisza vezetői hazudtak korábban a bíróság előtt, vagy
„ezt a szerencsétlen kirúgott embert megfenyegették, továbbá újra állással kínálták meg, azért, hogy hajlandó legyen a Tisza narratíváját képviselni a nyilvánosságban és a bíróság előtt”.
„Korábban ezek a dolgok kevésbé kerültek reflektorfénybe, bár pletykákat lehetett hallani” – mondta Csercsa a Tisza párt körüli titkosszolgálati tevékenységek kapcsán. Mint mondta, 2021 óta hallott pletykákat – több forrásból is – Panyi Szabolccsal kapcsolatban, hogy „neki jó kapcsolatai lehetnek külföldi szolgálatokkal. Ám ezekkel korábban nem foglalkoztam, mert konkrét tudomásom nincs ilyesmiről, és ennek korábban jelét se láttam”. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki „elolvassa Panyi korábbi indexes kollégájának, Dezső Andrásnak a Fedősztori című könyvét, annak nem meglepő, hogy titkosszolgálatok előszeretettel használnak fel újságírókat információszerzésre Magyarországon is. Az pedig már évek óta az ellenzéki közbeszéd részét képezi, hogy Panyi Szabolcsnak lehetnek ilyen kapcsolatai”. Kiemelte, hogy érdekesnek találja, hogy
„bizonyos források tényként írnak arról, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt jelenlegi alelnöke kapcsolatokat épített ki korábbi nyugati titkosszolgálati szereplőkkel,
miután lelkészi hivatását feladni kényszerült. Tarr ma a Tiszában egyfajta szürke eminenciás szerepét tölti be, és köztudott, hogy a Tisza vezetésébe sokan az ő ajánlása alapján kerültek be, olyannyira, hogy egy korábbi munkatársam őt a „Tisza hr-esének” nevezte”.
A Tisza Párthoz kötődő informatikusok kapcsán Csercsa azt mondta, őket személyesen nem ismeri, de Buddhát több alkalommal látta a Tisza Párt központjában.
„Nehéz megértenem, ha azt gondoljuk, hogy az orosz titkosszolgálatok beavatkoznak a magyar választásokba dezinformáció révén, akkor hogyan gondolhatjuk, hogy az ukrán vagy más érdekelt szolgálatok nem teszik meg ugyanezt”
– tette fel a kérdést. Hozzátette, „ha pedig ilyesmi történik, bármely részről, akkor természetes, hogy a magyar elhárítók ez ellen fellépnek. Ezt állampolgárként el is várom tőlük”.
Mindenesetre szerinte az események láncolata „érdekes képet rajzol ki”. Rámutatott: kezdetben a Tisza részéről elhíresztelik, hogy orosz titkosszolgálati beavatkozás várható, és felvetik azt is, hogy a miniszterelnök önmerényletre készülhet. „Nyilván azért, hogy ha gyanús események történnek, akkor lehessen arra hivatkozni, hogy ezek az orosz beavatkozás részei, és ezzel a Tisza elháríthassa magától a felelősséget. Az események pedig aztán szép sorban elkezdenek megtörténni” – hangsúlyozta.
„Először az ukránok elzárják a Barátság kőolajvezetéket. Ezután megfenyegetik a magyar miniszterelnök és családja testi épségét. Majd titokzatos pénzszállítmány érkezik Magyarországra, ismeretlen célállomással. Közben Panyi hírverést kelt egy esetleges orosz beavatkozás körül. Végül képbe kerül a Tiszának dolgozó két informatikus, akiket esetleg az ukrán titkosszolgálatok képeztek ki.
Mindeközben a semmiből egyszer csak, éppen a megfelelő pillanatban feltűnik egy százados, aki mindenféle bizonyíték nélkül, többször önellentmondásba keveredve, a magyar szolgálatokat vádolja a Tiszával szembeni beavatkozással. Csak nem ő Cattani felügyelő, akinek feltűnését Magyar Péter korábban bejelentette”.
Kiemelte azt is, hogy „a százados ügyvédje véletlenül pont ugyanaz, aki az ukrán pénzszállítmány kísérőit is képviseli, és aki a Tisza Párt szakpolitikai tevékenységében is aktív szerephez jutott korábban. Mindez csak a véletlen műve lenne? Mindenkinek a fantáziájára bízom. De a saját történészi, kutató szememmel nehéz ebben a sok egybeeső „véletlenben” nem egy összefüggő, szervezett akció egyes láncszemeit látni. Ha pedig feltesszük a történészek számára szállóige-szerű kérdést: cui prodest? – azaz: kinek használ ez? – akkor sem nehéz a válaszban a Tisza Pártot meglátnunk”.
Nemcsak Kapitány István mondataival cseng egybe a most kiszivárgott dokumentum. Mint arról a Mandiner beszámolt: Tarr Zoltán a Politicónak adott interjúban leplezte le pártját, amikor azt mondta
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha
ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg. Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre.
A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges.
A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.
De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet.
Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák.
Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban
– függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas árcédulát jelenthet.
Mindeközben a Tisza Párt vezetője közösségi oldalán tagad.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Miről is szól valójában a kormányzás?
Néhány fiatal közéleti szereplő már a választás éjszakáján eldöntötte, felemeli a szavát a közjogi méltóságok fenyegetése ellen. Kurucz Dániel, a Köztér műsorvezetője, Renge Zsolt, a fővárosi Fidesz alelnöke és Szabó László frakcióvezető június 7-ére szimpátiatüntetést szervez, amire azokat várják, akinek fontos a magyar jogállamiság sorsa.
Pozsonytól Párkányig bejártuk a Felvidék nyugatibb magyarlakta tömbjét, pártvezetővel, szakértővel, intézményvezetőkkel, civilekkel beszélgettünk, hogy felmérjük, ki miképpen készül a magyarországi változásokra.
Elszabadultak a szurkolók pénteken este Erzsébetvárosban.
Mutatjuk, mit reagált a jobboldal Magyar Péter pénteki bejelentésére!
Látványos kommunikációs gőzhenger, időnként meghökkentő viselkedés kíséri az új kormányfő nyilvánosság előtti megnyilvánulásait.
Daniel Freund, az Európai Bizottság és az EU igazságügyi biztosa is arra figyelmeztetett, hogy a támogatások folyósítása előtt még számos feltételt kell teljesíteni.
Szomorú szombat köszöntött erre a PSG-szurkolóra.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
