Magyar Péterék 2035-ig megszüntetnék a Mol orosz olajimportját, ami az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet és alááshatja a rezsicsökkentést.
Tarr Zoltán, a párt alelnöke a Politicónak adott interjújában erősítette meg, hogy
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha
ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg.
Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre.
A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges.
A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.
De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet.
Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák.
Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban
– függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas árcédulát jelenthet.
Kapitány István mondatai ugyanerre az agendára hajaznak:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Purger Tamás / MTI
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A szociális dolgozó, aki két helyen dolgozva nettó 500-at visz haza, hogy ebből fizesse a 200 ezres lakbért, és nevelje egyedül a két gyerekét, nem gonoszságból kér, hanem kétségbeesésből, és azért, mert ő azt várta az Orbán-rendszer leváltásától, hogy nem kell nyomorognia.
Sőt, szerintük nincs is meghatározva, hogy mi a dolguk.
Lassan 8 éve indult az M5-ön az Ez itt a kérdés…, aminek nem csak az első adását vezethettem, de sokáig tán én csináltam a legtöbbet.
Az Országgyűlés művelődési bizottsága szerdán ismételten nem támogatta a Független Közmédia Testület ellenzéki jelöltjeit, a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakembert, a KDNP jelöltjét, Martí Zoltán újságírót, médiaszakembert és a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakembert, a Hazajáró műsor létrehozóját.
A lényeg egyértelmű: itt jóléti intézkedésekre aligha lehet számítani a közeljövőben. Márpedig volt pár gáláns ígéret, ami így a fiókban marad.
Az például szabad-e, aki határozottan állítja, akkor lesz boldog, ha X, Y és Z rácsok mögé kerül?
