Amennyiben hatalomra kerül, döbbenetes megszorításokra készül a Tisza Párt. Terveiket most is titkolnák, ám nyilvánosságra került Kapitányék „Energiaellátási terve”. Magyar Péter közösségi oldalán tagad.
„Befújta hozzám a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát. A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból” – olvasható Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője hétfő reggeli Facebook-posztjában. Csercsa közzé is tette az általa megszerzett ötoldalas dokumentumot.
A Tisza-terv három, a magyarokat legsúlyosabban érintő pontjai a következők:
Eltörölnék a védett üzemanyagárat.
Eltörölnék a rezsicsökkentést.
Bevezetnék az energiafüggetlenségi adót, amivel még azt is meg akarják ideologizálni, miért fizessünk többet.
De kezdjük az elejéről:
„Az iráni háború miatt energiaválság alakul ki még a nyár előtt Európában,
ezért a Tisza-kormány megalakulása után az egyik legsürgetőbb feladat az lesz, hogy azonnali korrekciókat hajtson végre a magyar energiapolitikában” – kezdődik az Energiaellátási terv című anyag. A bevezetésben a szöveg írói rögzítik, hogy „Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül”.
Mint írják, „ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és
az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot”.
Elismerik azt is, hogy tervük „politikailag kockázatos, mert több komoly támadási felületet nyit meg, ezért a végrehajtás csak fegyelmezett, előre felépített menetrend szerint lehet sikeres. Ez a dokumentum a legsürgetőbb kihívásokat, az azokra adandó intézkedéseket, a tervezett ütemezést, valamint a politikai kockázatok kezelésének módját foglalja össze” – rögzítik.
Kapitányék terve szerint a „külpolitikai konszolidációhoz”
Magyarországot csatlakoztatnák az Európai Bizottság RePowerEU kezdeményezéséhez, és kivezetnék az orosz energiabeszerzéseket.
Szerintük „a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket”. Azt is megemlítik, hogy „mindkét megoldás szembe megy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni”. Mint a dokumentumban szerepel: „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”.
Rögzítik, hogy
„a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell”.
A Tisza mindezekhez „haladéktalanul” hozzálátna a kormányváltás után, méghozzá az alábbi lépésekben:
Első lépésként azonnal kivezetnék a védett árat.
Mint írják, „az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermék-importra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni”.
A második lépésként
eltörölnék a rezsicsökkentést.
Mint írják, „ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket”. Ezen a ponton az Európai Bizottság iránymutatásaira hivatkoznak, ami „a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő”.
A harmadik lépés
a MOL Dunai Finomítójának átállítása,
amihez szerintük mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
Negyedik lépésként
bevezetnék az energiafüggetlenségi adót a megtakarításokra.
Mindezt meg is ideologizálják – mint írják – „úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt”. Ezért az orosz energiáról való leválás előre nem látható „következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja”. Mint rögzítik,
„a vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni”.
Rögzítik azt is, hogy „a nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire”.
„Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas. A lakossági állampapírok állománya jelenleg 11 ezer milliárd forint, a befektetési alapokban elhelyezett lakossági vagyon pedig történelmi csúcson van, közel 13 ezer milliárd forint! A megtakarításokra kivetett 1 százalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent! Az EFA-t két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit” – olvasható a dokumentumban.
Az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát már az Országgyűlés alakuló ülésén benyújtanák. Majd az új kormány hivatalba lépésének napján energia veszélyhelyzetet hirdetnének. Új vezetése lenne terveik szerint a MOL-nak, és új igazgatósági tagokat delegálnának. „2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját! Ez végleg lezárja az energiaszektor piaci alapokra helyezésének folyamatát” – rögzítik.
A dokumentum kitér arra is, hogy a tervük
„gyökeresen alakítja át az ellátási rendszert, ami a társadalmi feszültségek átmeneti növekedésével fenyeget”.
Példaként említi, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás megszüntetése miatt a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2-2,5-szeresére emelkednének. Az áremelkedés miatti társadalmi elégedetlenséget „túlfogyasztással” magyaráznák, és a Fideszre hárítanák.
A másik támadási felületnek azt nevezték meg, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás miatt a benzin ára megközelítené, a dízelé pedig vélhetően meg is haladná az ezer forintos literenkénti szintet. Az üzemanyagár-emelkedést „a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni!” – olvasható a dokumentumban.
A harmadik támadási felület az energiafüggetlenségi adó bevezetése. Ezt azzal kezelnék, hogy „az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti! Őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az EFA-ból érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!” – írják.
A dokumentum egyes elemei nem ismeretlenek, Kapitány István korábban már nemcsak elszólta magát, hanem a fentebb ismertetett terv egyes elemeit árulta el.
„Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kedvesebb árstopra, árrésstopra [van szükség]”
– fogalmazott Kapitány István a salgótarjáni kampányrendezvényén. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza párt és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének.
Nemcsak Kapitány István mondataival cseng egybe a most kiszivárgott dokumentum. Mint arról a Mandiner beszámolt: Tarr Zoltán a Politicónak adott interjúban leplezte le pártját, amikor azt mondta
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha
ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg. Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre.
A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges.
A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.
De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet.
Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák.
Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban
– függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas árcédulát jelenthet.
Mindeközben a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter a közösségi oldalán tagad.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője vasárnap egy hosszú Facebook bejegyzésben alaposan elemezte a kormánypártok választási kudarcát, írt az árulókról és a várható töténésekről is. Írásában kitért a Matolcsy családra és Borbás Marcsira is.
Hatalmasat erősödött a forint a választások éjszakája után, de ez csak minimális részben köszönhető a kormányváltásnak. A Tisza párt helyett a háttérben ismét a jegybank intézkedései húzódnak meg, a kezdeti fellángolás pedig szép lassan elszunnyad és visszatérnek az árfolyamok a korábban megszokottakhoz.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
Rácz András egy lengyel lapnak adott interjújában vázolta fel egy esetleges kormányváltás utáni magyar külpolitika irányvonalait. Magyar katonák ukrajnai jelenlétére is utalt. Nyilatkozatának megjelenése után sajtóhibáról írt.
Ezek voltak a hét legolvasottabb hírei a Mandineren.
És mi fog még kiderülni a következő hetekben?
Vámos Petra elárulta: sokkoló sérülést szenvedő csapattársukért is küzdöttek.
Az ötös lottón ráadásul rekordnyereményt sorsoltak ki.
