Ezer forint lesz a benzin, ha ez megtörténik – szakértő a Mandinernek

Jelenleg két, a magyar energiafogyasztók szempontjából kulcsfontosságú dolog van lezárva: a Barátság kőolajvezeték és a Hormuzi-szoros. A vezetéken – hivatalos indoklás szerint egy orosz támadás miatt bekövetkezett sérülés, minden valószínűség szerint pedig a magyar választási kampányba való ukrán beavatkozási kísérlet miatt január 27-e óta nem érkezik kőolaj. A kormány felszabadította a stratégiai olajtartalékokat és védett árat vezetett be az üzemanyagokra, kérdés azonban, hogy ez a helyzet meddig tartható, meddig sikerülhet tartani a benzin árát. Eközben az iráni háború miatt lezárták a Hormuzi-szorost, aminek következtében az olaj világpiaci ára meredek emelkedésbe kezdett. 

A történet azonban sokkal többről szól annál, hogy mennyibe fog kerülni egy liter benzin a jövő hónapban, hiszen akár a teljes magyar rezsicsökkentés is megszűnhet, amennyiben minden rosszul jönne össze. Az energiaválság hátterét és lehetséges forgatókönyveit Toldi Ottó, a Matthias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója segítségével mutatjuk be olvasóinknak. 

Nem csak az a kérdés, hogy megfizethető lesz-e a benzin, ennél jóval többről van szól!

Lesz-e 1000 forintos benzinár Magyarországon? Mi eredményezne ilyen mértékű áremelkedést, és hogyan tudjuk ezt elkerülni? 

Munkatársaimmal MI-alapú trend analízissel megvizsgáltuk, hogyan alakulnának Magyarországon az üzemanyagárak:

• ha az ukránok a Barátság kőolajvezetéket nem nyitják meg újra, 
• nem tudunk orosz olajat venni és csak az Adria vezeték marad, tengeri szállítású nem orosz kőolajjal,
• ha bekalkuláljuk a magas horvát tranzitdíjat is,
• és, ha a Hormuzi-szoros körüli feszültség tartósan fennmarad.

Nagyságrendileg a tartós Barátság-kiesés mellett, kizárólag Adria kőolajvezetéken szállított nem orosz olajjal a magyar üzemanyagok piaci alapon egy feszesebb, kedvezőtlenebb piaci helyzetben egy 100-120 Ft/literenkénti áremelkedés sem kizárt, amihez hozzájön az Adria útvonal extra logisztikája, azaz a piaci árnál lényegesen magasabb horvát tranzitdíj. A Mol szerint az omišalji tengeri behozatal már önmagában 20–25 dollár/tonna többletköltséget jelent, ami literenként kb. 20 Ft-ot plusszt jelent. Azaz, összesen minimum 120-140 Ft/liter lenne az emelkedés, ha az általános kockázatnövekedést nem kalkuláljuk! Ez 750 Ft/l 95-ös benzint és 770 Ft/l dízel árat jelentene, amennyiben az Adria kőolajvezetéken nem kell kapacitásnövelő beruházásokat eszközölni. Ha kell, tovább bonyolódik a helyzet. 

„Én őszintén szólva nem bízok benne, hogy a Barátság kőolajvezeték fog még orosz kőolajat szállítani a közeli jövőben. Ezért fontos, hogy ne ragadjunk be ebbe a csapdahelyzetbe, bármilyen jól esne is egyébként törleszteni Zelenszkij-féle Ukrajnának a rajtunk keresztül exportált áram és földgáz elzárásával. Teszteljük az Adria vezetéket közösen a horvát, szlovák, amerikai, német és az EU-s szakértőkkel, hagyjuk hagy bizonyítsák be, hogy mind a vezeték kapacitása, mind a műszaki állapota megfelelő, ha nem jöhet egyelőre orosz olaj, vegyünk észak-afrikait, hiszen Líbia, Algéria és Egyiptom is exportál kőolajat, a tranzit nincs kitéve sem az orosz-ukrán-, sem közel-keleti háborúnak és már tesztelve is voltak a Mol finomítókban. Mert nincs fontosabb dolog, mit az ellátásbiztonság garantálása, és ha lehet megfizethető áron” – mondta az MCC szakértője. 

A Barátság-kőolajvezetéken leállt az orosz kőolaj tranzitja, kitört az iráni háború, az olajárak elindultak felfelé. Mi a helyzet most, mire számíthatunk a közeljövőben? 

Irán sikeresen támadja az Egyesült Államokkal együttműködő Perzsa-öböl menti államok olaj- és gáztermelő létesítményeit, és a Hormuzi-szoros részleges elkerülését lehetővé tevő szaud-arábiai és egyesült arab emírségekbeli csővezetékeket – írta Javier Blas, a Bloomberg Opinion árupiaci rovatvezetője az X-en. Blas felsorolta az IRGC támadásait az öböl menti olaj- és gázlétesítmények ellen: csapás érte az Egyesült Arab Emírségek Shah olaj- és gázmezőjét, egy nagykapacitású iraki olajmezőt (Majnoon), Szaúd-Arábiában iráni drónrajokat hatástalanítottak, támadás ért olajkikötőket (Fujairah, Bahrein, Omán), finomítókat (Szaúd-Arábia, Bahrein), az East–West Pipeline (Petroline) és az Abu Dhabi Crude Oil Pipeline (ADCOP) kőolajvezetékeket és legalább 20 olajszállító tankert Én személyesen nem gondoltam volna, hogy 4 hét eltelt a háború kezdete óta és Irán még mindig képes csapást mérni! És most ott tartunk, hogy több, mint 2000 iráni rakéta és dróncsapást detektáltak a régióban. Miután a Hormuzi-szoros lezárása Iránnak sem érdeke – hiszen minden fontos dolgot importálnak (gyógyszerek, élelmiszer, gépipari termékek, stb) – és nem lehet vele hosszabb távú hatást elérni, ezért 

Olyan energetikai kitermelési és infrastuktúra elemeket támadnak, melyek helyreállítása, újjáépítése sok időt és pénzt igényel. Ráadásul a „lefojtott” olajkutak újraindítása is egy nagyon bajos dolog: legtöbbször új kutak fúrásában ér véget ez a történet. Azaz sajnos a magas kőolaj árak még azután is sokáig fennmaradhatnak, ha maga a háború véget ér. Ezt csak egy nagyon jelentős kitermelés növelés tudná egyensúlyba hozni a világ alternatív kőolaj exportáló régióiban (pld. az orosz olaj elleni szankciók megszüntetése). Trump persze megint kapcsolt, az EU meg persze megint nem: az USA a maga részéről egy hónapra feloldotta az orosz olaj szankcionálását a kínálat növelése érdekében és újra lehetővé tette India számára is az orosz olaj re-exportját. Az orosz-ukrán háború lezárását követően pedig meg fognak szünni amerika oroszok elleni szankciói. 

Mondta ezt akkor, amikor az európai Brent referenciaár 112 dollár hordónként, az észak-amerikai WTI 98 dollár, az orosz Urals pedig 75 dollár. Az ukrán elnök szerint 1,5 hónap múlva újra elindulhat a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, ám ez némileg ellentmond egy másik mondatának, miszerint nem is akar nekünk olajat szállítani. Mi lesz a Barátság vezetékkel? Nekik szükségük van pénzre (tranzitdíjra és a blokkolt EU-s pénzekre) valamint a Magyarország által szállított dízelre és áramra, nekünk pedig nagyon kell az olaj. Kinek van több veszítenivalója illetve jobb tárgyalási/zsarolási pozíciója, és mikor rendeződhet a helyzet? Robert Fico szlovák miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel a vezeték jövőjéről és a szállítás újraindításáról. A találkozó után Fico arról beszélt, hogy egyetértés mutatkozik abban, hogy a vezetéket helyre kell állítani, és az Európai Bizottság kész technikai és pénzügyi segítséget is nyújtani a javítási munkákhoz. Konkrét határidőt vagy kötelező érvényű döntést azonban nem jelentettek be, így a megoldás egyelőre bizonytalan. Hiszen éppen ez a politikai cél: a piaci és ellátásbiztonsági bizonytalanság növelése Magyarországon Orbán Viktor leváltása érdekében. Az ukrán álláspontot a kérdésben egy Reuters interjúban közölte Zelenszkij. Miszerint a vezeték helyreállítása nem tartozik a legsürgősebb feladatok közé a jelenlegi háborús körülmények között és a javítás akár hosszabb időt is igénybe vehet. Ez azért vicces, mert az ukránok nem hivatalosan maguk is elismerik, hogy a vezetéknek semmi baja. 

Minden hasonlóság a valós eseményekkel pusztán a fantázia szüleménye, véletlen egybeesés. Összeesküvés elméletek ugyanis nem léteznek, csak mindig megvalósulnak. 

Hogy néz ki Magyarország olajimport-portfóliója? Mennyire és milyen módon érint minket az iráni háború és a hormuzi szoros helyzete?

A Perzsa-öböl menti országok (főként Szaud-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, Irak) által exportált LNG és kőolaj 60-80%-a Ázsia gazdasági nagyhatalmaihoz megy (Kína, Japán, India, Dél-Korea, Indonézia). Az utóbbi 20 évben ugyanis Ázsia lett a globális energia-kereskedelem fő motorja. Európa részesedése mindebből csak mintegy 10-15%. Ezért a mostani közel-keleti válság Ázsiában okozza a legnagyobb károkat: az LNG és a kőolaj tőzsdei ára mára ott megduplázódott! Mi még szinte örülhetünk a „csak” 60%-os európai gázár (TTF) és a 30-35%-os olajár (Brent) emelkedésnek. Ebben a helyzetben számunkra az igazán veszélyes, az az, hogy a magas ázsiai árak elszívják a tengeri szállítású LNG-t és kőolajat az európai piacról, hiszen 

Ők pénzért dolgoznak, az ellátásbiztonsággal meg foglalkozzanak azok, a politikusok akiknek ez lett volna a dolga. Kétségtelen, hogy ebben a helyzetben Magyarország sérülékeny, hiszen olajszükségletünk 90%-át importáljuk. Az import több, mint 60%-a érkezett a Barátság kőolajvezetéken Ukrajnán és 40%-a az Adria kőolajvezetéken Horvátországon át. Ennek ellenére a magyar olajszektor meglepően válságálló, egyrészt mert 2010 után sikerül növelni az állami befolyást, ami segít a kritikus helyzetek megoldásában, másrészt mert fontos szövetségeseink vannak az ellátásbiztonság garantálásában. 

Hogy alakulnak a közép-európai üzemanyagárak? A régiós országok mennyire kitettek a jelenlegi helyzetnek?

Az Európai Unió tagállamai eltérő eszközökkel próbálják kezelni a Hormuzi-szoros lezárása miatt megugró üzemanyagárakat. A leggyakoribb intézkedés az üzemanyagokra rakódó terhek mérséklése. Ausztria például csökkentette az adókat, és egyben korlátozta a benzinkutak árrését, míg Spanyolország literenként jelentős, akár 30 centes kedvezményt biztosít bizonyos fogyasztói csoportoknak. Lengyelország szintén adócsökkentést fontolgat, részben az állami energiacégek árpolitikáján keresztül befolyásolva a piacot. 

 míg Németország az árak változtatásának gyakoriságát korlátozza. Olaszország a transzparencia növelésére és esetleges adócsökkentésre helyezi a hangsúlyt. Klasszikus, minden kútra kötelező ársapka viszont alig található Európában. Magyarországon és Horvátországban alkalmaznak ilyet, és mint a táblázatból látszik, pár hónapos időtartamra az ársapkák valóban hatékony védelmet nyújtanak. Szlovákia még a fentiektől is szigorúbb szabályozást léptetett életbe: mennyiségi korlátozást és exporttilalmat is alkalmaz. 

Mi a helyzet az Adria vezetékkel? A horvátok fognak szállítani orosz olajat? 

A Molés az Adria vezetéket üzemetető horvát JANAF cég között sok éve tart a vita a vezeték valós kapacitásáról és műszaki állapotáról. Akárhogy is van, a vezeték tesztelése most újra indul független amerikai, német, EU-s szakértők bevonásával, melyben természetesen részt vesznek az ügyben érintett országok Szlovákia, Magyarország és Horvátország is. Horvát információk szerint a vezeték addig is folyamatosan működik, egymás után érkeznek az olajszállító tankerek az omišalj-i olajkikötőbe. A horvátok hivatalos kommunikációja az EU-felé az, hogy mindenképpen kisegítik Magyarországot és Szlovákiát a jelenlegi helyzetben és ez a jól felfogott érdekük is, hiszen a NIS megszerzése után a Mol maradt az egyetlen külföldi megrendelőjük. 

Átlagos fogyasztás mellett mennyi ideig lenne elég Magyarország stratégiai olajtartaléka?

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagjainak fent kell tartani egy 90 napos kőolajtartalékot – így Magyarországnak is – ezen kívül vannak tartalékok a finomítóknál, erőműveknél és a nagy ipari vállalatoknál is. Vannak külön tartalékai a honvédségnek is, de az békeidőben nem releváns. De horvát információk szerint folyamatos az olajszállító tankerek beérkezése az omišalj-i terminálba (innen indul az Adria vezeték) február – márciusban például 9 tanker érkezett nem orosz kőolajat szállítva. Közvetlen ellátásbiztonsági probléma tehát nincs.

A Mol által az olajáron realizált nyereség 95 százaléka a rezsivédelmi alapba kerül, így közvetlenül érinti a kormány mozgásterét a lakossági energia árazása tekintetében. Mekkora összeg ez évente, és amennyiben kiesik, hogyan érinti az áram és földgázárakat? Meddig lesz tartható a rezsicsökkentés? 

Brent–Urals árkülönbözetre kivetett különadó 95 százaléka megy a rezsivédelmi alapba elméletileg, de ez messzemenően nem egyenlő a Mol által az olajon realizált teljes nyereséggel. Ráadásul az elméleti 95 százalék az valójában –visszafelé számolva – 75-77 százalék, hiszen a Brent-Urals árkülönbség nem fix, időben dinamikusan változik. Van, amikor kiegyenlítődnek az árak, van, amikor nyílik az olló. Tehát ennek alapján, a tényleges (utólagos) arány úgy néz ki, hogy a kb. 650 milliárd forintnyi Brent–Urals árkülönbözetből származó profitból nagyjából 500 milliárd Ft került az államhoz, a rezsivédelmi alapba. És miután a rezsivédelmi alap éves kifizetései 600 milliárd Ft körül mozognak, az alapba érkező teljes összeg pedig 1000 milliárd Ft-ra tehető évente, látható, hogy az orosz kőolajról és a földgázról való leválás egyben kérdésessé tenné a kormány rezsipolitikájának a folytathatóságát. 

Nyitókép: Marijan Murat/AFP