Csak lebuktak: a Tisza képviselői Münchenben világossá tették, készek arra, hogy Magyarországot leválasszák az olcsó orosz energiáról

Titkosszolgálati feljegyzések szerint céltudatos ukrán akcióról van szó.

A Mol-vezér Hernádi Zsolt terjedelmes interjút adott a Telexnek, melyben beszélt egyebek mellett a szankciós politika „erős kétarcúságáról”, a Barátság kőolajvezeték esetleges tartós kiesésének következményeiről, illetve általában az orosz olajról is.

Az energiadiverzifikáció magába foglalja az orosz energiát is, nem pedig kizárja – szögezte le a Telexnek adott interjúban Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója rámutatott: nagy a nemzetközi nyomás, miközben nem érti, „kit zavar az a két ország, akinek az ellátásához valóban szükséges még orosz anyag. Mert azt, hogy kinek lenne jó a leválás, nehéz definiálni, de hogy kinek lenne rossz, azt tudom. Az országnak”.
Hernádi elmondta: a leválás után többet fizetnénk, ami a devizaegyensúly és a költségvetés szempontjából is negatív lenne; a Molnak és egyes vegyipari vállalatoknak kevesebb hazai késztermékünk lenne, ezeket drágábban kellene pótolni külföldről.

A lakosságnak is rossz lenne, miután az üzemanyag drágulna.
A szankciós politika kapcsán elmondta: noha érti a morális megfontolásokat, szerinte „erős kétarcúság” van jelen.
„Nekünk Magyarország és az itt élők érdekeit kell képviselni. Mert itt is vannak morális és egyéb szempontok. És azt is értem, hogy ezzel nagyon sok konfliktust vállalunk fel. Fájdalmasakat is. De egy ország vezetése már csak ilyen” – fogalmazott, hozzátéve: „Nem lehetünk mindenkivel jóban”.
Ezt is ajánljuk a témában

Titkosszolgálati feljegyzések szerint céltudatos ukrán akcióról van szó.

Felidézte: amikor 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet,
pillanatok alatt döntést hoztunk, és 170 millió dollárért megnöveltük a magyar–szlovák olajvezeték kapacitását, hogy a pozsonyi Slovnaft-finomítót is el tudjuk látni tengeri olajjal. Mert valós veszély lett a háborús eszkaláció, amelyben az ukrán tranzit működése sokkal bizonytalanabb. És sajnos ez is történt”
– fejtette ki.
A Mol-vezér rávilágította arra is, hogy noha két vezeték látja el Magyarországot – az orosz Barátság kőolajvezeték és a tenger felől érkező Adria vezeték –, de
ha tartósan kiesik a Barátság kőolajvezeték, akkor azt már nehéz lenne újraindítani.
„Olyan ez, mint egy ház, amit nem használunk, és leromlik” – hívta fel a figyelmet.
Az Adria-vezetéket „sötét lónak” nevezte, mivel évi 2 millió tonnánál többet soha nem hoztak még fel rajta. Kifejezte örömét, hogy a múlt héten megállapodott a horvát, a szlovák, a magyar fél és az Európai Bizottság, hogy „részletes és hosszan tartó tesztsorozat indul az Adria vezetéken, hogy tények alapján lehessen vállalásokat tenni. Jó hír, hogy ebbe a horvátok is belementek”.
Hernádi Zsolt elmondta: Magyarország és Szlovákia is most éppen egy úgynevezett leválási ütemtervet készít az olajpiacon. Azt is hangoztatta az interjúban, hogy szerinte nem kellene leválni az orosz olajról, mivel az életünk alapvető része az energiabiztonság; az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner