Pénzért és befolyásért kopogtatnak az agrárbárók az új kormány ajtaján

Felborulni látszik az elmúlt másfél évtizedet meghatározó agrárbéke azt követően, hogy az új kormány az első döntései között elrendelte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működésének átvilágítását. 

Az erről szóló döntés nem okozott túl nagy meglepetést, mivel Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter már többször világossá tette, elfogadhatatlannak tartja, hogy a szervezet a szakmai munkát a politikai célok alá rendelte. A kamara ugyanakkor határozottan visszautasítja, hogy a Fidesz-KDNP-kormányok politikai pozícióit erősítette volna. 

Megjegyezték, a kamara feladata együttműködni a mindenkori kormánnyal és a gazdák érdekeit képviselni itthon és az Európai Unióban is. Éppen ezért a kamara a Tisza-kormánnyal is együttműködik – jelezte a napokban kiadott közleményében a NAK. 

Az elmúlt években ugyanakkor a magyar agráriumot – szemben a legtöbb uniós országgal – nem feszítették politikai törésvonalak, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a NAK a hatósági feladatai és a gazdák munkáját a gyakorlatban segítő szolgáltatásai mellett Brüsszel agráriumot sújtó tervei ellen is kiállt, összhangban az uniós kamarákkal és ágazati érdekképviseletekkel.

noha az ágazat sajátosságait jól mutatja, hogy ez az ellentét nem pártpolitikai természetű, hanem érdekközpontú.

A nagyvállalatok szabadulnának a kamarától, nem a kormány

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát az elmúlt években általában a kötelező tagság, ezzel együtt a kötelező tagdíjfizetés miatt kritizálták. A rendszert ellenzők szerint ugyanis sok gazda úgy fizet tagdíjat, hogy cserébe semmilyen érdemi szolgáltatást sem tud nyújtani a testület.

A kisebb termelők ugyanis a falugazdász-hálózatnak köszönhetően gyakorlatilag egyablakos ügyintézés keretében minden adminisztratív kötelezettségükhöz átfogó támogatást kapnak. Ezek közé tartozik az uniós támogatások kérelmezése és a pályázatok benyújtása is, de a kamarai hálózat segíti őket a gyakran változó uniós szabályoknak és bővülő kötelezettségeknek a teljesítésében is. A kamarának nélkülözhetetlen szerepe van a földügyletekben és az ágazati ellenőrzésekben is, ráadásul ezek a szolgáltatások és a hatósági ügyintézési lehetőségek az ország minden pontján hozzáférhetők a termelők számára.

Az agrárcégek ugyanakkor a családi gazdaságokkal ellentétben nincsenek rászorulva a NAK szolgáltatásaira. Ennek oka, hogy a vállalatoknak a különböző feladatok ellátására saját apparátusuk van, így valóban nem használják ki a szolgáltatásokat, amelyekért fizetnek. Ráadásul a Fidesz-KDNP agrárpolitikája hangsúlyosan előnyben részesítette a családi gazdaságokat, várhatóan ezen a Tisza Párt sem kíván változtatni, összességében egész Európában a kisebb birtokméretű gazdaságok határozzák meg az agráriumot, szemben például Ukrajnával, ahol az oligarchák példátlan befolyással bírnak.

Az oligarchák már kopogtatnak

Bóna Szabolcs „politikamentesítési” szándékát gyakorlatilag teljesen hazavágta a korábban, a baloldali kormányok alatt még érdemi befolyással bíró, mára gyakorlatilag teljesen láthatatlanná és súlytalanná váló Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). Az ernyőszervezet a korábbi szövetkezetek privatizációjával létrejött agrárvállalatok képviseletére alakult meg a rendszerváltás után, máig szerteágazó szakértői hálózattal rendelkezik. 

A MOSZ a kezdetektől ellenzi a kamara működését és a kötelező tagságot is. Ennek nagyrészt az az oka, hogy nincs érdemben jelenlétük a kamarában, szemben a gazdákat és kisgazdaságokat képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével, azaz a MAGOSZ-szal, ezáltal gyakorlatilag teljesen kiszorultak a teljes magyar agrárgazdaságot lefedő ernyőszervezetből. Ez nem véletlen, 

A korábbi baloldali kormányokkal szoros és jó viszonyt ápoló MOSZ nyílt levelet tett közzé, amelyben arra szólította az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumot, hogy szüntesse meg a kötelező kamarai tagságot, emellett elvárják – a termelők, azaz valójában az érintett agrárcégek érdekében –, hogy a kormány valamilyen módon csökkentse a MAGOSZ befolyását. Szerintük a gazdakörök aránytalanul nagy befolyással bírnak a kamarai vezetésben.

Ez ugyanakkor nem véletlen, a MAGOSZ által jelölt kamarai küldöttek a korábbi választásokon elsöprő bizalmat kaptak a gazdatársadalomtól, így nem véletlen, hogy a szervezetnek komoly befolyása van az agrárkamarában.

Most bizonyíthat a Tisza minisztere

A Mandiner úgy tudja, a MOSZ befolyásának érdemi erősödésétől nem tartanak az érintettek, ugyanakkor azt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bóna Szabolcs maga is nagyvállalkozó volt a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetőjeként, mielőtt elfogadta volna miniszteri felkérését. 

Úgy tudjuk, nincs közvetlen párbeszéd a kamaráról a gazdaképviseletek és a minisztérium között, az egyeztetéseket a kamarával folytatja a kormány. A Tisza korábban egyértelművé tette, sem a kamarát, sem a falugazdász-hálózatot nem szüntetik meg.

Bóna Szabolcs miniszteri kinevezését korábban több ágazati szereplő is fenntartásokkal fogadta, míg az ellenzék azzal vádolja, a nagygazdaságok érdekeit helyezi előtérbe szemben a kis- és közepes, valamint családi gazdaságokéval. A miniszter eddigi nyilatkozataiból az derül ki, hogy a versenyképesség növelését, a fenntartható gazdálkodást és a magas hozzáadott értékű élelmiszer-előállítás ösztönzését akarja előmozdítani, ehhez rendelve a támogatásokat és alakítva a szabályokat. Ez a szemlélet inkább az előző kormány agrárpolitikájához áll közel, s nem azonosítható a 2010 előtti balliberális iránnyal, amely kifejezetten a nagyvállalatokat és a külföldi befektetőket hozta helyzetbe az ágazatban.

– fogalmazott Bóna Szabolcs az Agrárszektor kérdésére. A miniszter azt is világossá tette, nem politikai tisztogatásra készül a kamaránál. „Én arra kértem a kamarát, hogy legyen közreműködő a megújulásban. Ez konkrétan azt jelentené, hogy kell egy új választási rendszer, amit aztán majd a kamarai törvénybe foglalunk, és ezzel az új választási rendszerrel kell egy új kamarai küldöttséget megszavazni. Kell továbbá egy új alapszabály is a kamarában, hogy ne ennyire drágán működjön a kamara. Ahhoz azt is le kell egyeztetni szintén a kamarával, hogy mik azok a funkciók, amik ott maradnak és mik azok, amik nem. A kamarának most egy egész sor feladata van, tizenvalahány közfeladatot lát el elvileg. Itt az a kérdés csak, hogy ezek valóban közfeladatok-e, illetve ha azok, akkor valóban a kamarának kell-e azokat ellátnia. Ezeket tisztázni kell” – emelte ki az interjúban a miniszter.

Nyílt konfliktus a kamara körül

Süle Katalin, a NAK általános alelnöke a napokban tartott kamarai küldöttgyűlésen határozottan visszautasította a MOSZ vádjait, majd részletesen beszámolt azokról az eredményekről, amelyek az elmúlt közel másfél évtizedben a legbefolyásosabb agrárszervezetté tették a kamarát. A részletes eredményekről a Világgazdaság számolt be, a lista ITT olvasható. 

A NAK közleményben utasította vissza a MOSZ állításait. Kiemelték: „Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke nyílt levélben pocskondiázza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK). Teszi ezt korábbi minisztériumi alkalmazottként, valamint egy olyan szervezet vezetőjeként, amely néhány tucat nagyvállalat érdekeit hivatott kiszolgálni. A NAK visszautasítja a MOSZ vezetőjének – politikai helyezkedés motiválta – támadásait”. A kamara felidézte, 

Hozzátették: „2017-ben összesen kilenc vármegyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg) tudtak listát állítani, és a tagi szavazatoknak csupán töredékét kapták. 2022-ben pedig nem is állítottak listát a kamarai választásra”.

Nyitókép: Lin Jinchun / XINHUA / Xinhua / AFP