Egy friss, a mesterséges intelligencia által fejlesztett okosóra EKG-jelekből 88 százalékos sikerrel azonosítja a szív rendellenességeit. Bár nem váltja ki a szívultrahangot, kiegészítő szűrőként életeket menthet, főleg, ahol hiányoznak a korszerű diagnosztikai megoldások.
A modern technológia és az orvostudomány találkozása egyre izgalmasabb lehetőségeket nyit meg a betegségek korai diagnosztizálásában. Egy friss kutatás rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan forradalmasíthatja a szívbetegségek szűrését, méghozzá egy jól ismert, ma már az idősek körében is bevethető mindennapi eszköz, az okosóra segítségével.
Ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy egy egyszerű EKG-mérésből azonosítsák a szív szerkezeti eltéréseit. Ezt eddig csak speciális orvosi berendezésekkel, jellemzően modernebb EKG-készülékekkel volt lehetséges. A tanulmány kiemeli, hogy ez a felfedezés nem csupán kényelmes, hanem életmentő is lehet, különösen azon milliárdok számára a fejlődő világban, akik nem férnek hozzá könnyen vagy gyakran a fejlett diagnosztikai eszközökhöz.
A kutatásban 600 felnőtt vett részt, akiknél ezt az MI-alapú eszközt tesztelték. Az algoritmus képes felismerni az olyan szívproblémákat, mint
a gyengült szívizomműködés, a károsodott szívbillentyűk vagy a megvastagodott szívizom.
Ezek a betegségek gyakran rejtve maradnak, amíg súlyos tünetek nem jelentkeznek, és hagyományosan szívultrahanggal diagnosztizálják őket. Az azonban speciális gépeket és képzett szakembereket igényel, ezek viszont nem mindenhol elérhetők. Még a fejlettebb országok gyéren lakott, elzártabb területein is nehéz eljutni szívultrahangra, nemhogy a fejlődőkben. Ezzel szemben az okosóra EKG-funkciója bárhol, bármikor használható, ami lényegében demokratizálja a szűrést.
Az MI-algoritmust hatalmas adatbázis alapján fejlesztették ki, azaz rengeteg EKG-adatot elemeztek, hogy a modell megtanulja azonosítani a kóros mintázatokat. A fejlesztők különböző betegcsoportokon tesztelték az eszközt, hogy teljeskörűen biztosítsák a megbízhatóságát. Az eredmények döbbenetesek: az okosórával rögzített EKG alapján
az MI 88 százalékban felismerte a szív szerkezeti eltéréseit.
Az esetek 86 százalékában helyesen jelezte magát a betegséget, ami igencsak magas érzékenységet jelent. Emellett 99 százalékos biztonsággal ki is tudta zárni a strukturális szívbetegség gyanúját – ezzel pedig minimalizálta a hamis negatív diagnózisokat.
Bár ez a technológia ígéretes, a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem helyettesíti a klinikai EKG-t vagy a szívultrahangot, inkább kiegészíti azt, elsősorban a korai szűrés során. Gondoljunk bele: ha valaki otthon, az okosórájával észlel egy potenciális problémát, azonnal orvoshoz fordulhat, még a betegség előrehaladása előtt.
Ezáltal többen juthatnak időben vizsgálathoz és kezeléshez, ami csökkentheti a szívbetegségek okozta halálozási mutatókat.
A kutatás eredményei azonban nem véglegesek, egyelőre további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a technológiát széles körben alkalmazhassák. Például nagyobb mintán, különböző etnikai csoportokon és hosszabb távú betegségkövetéssel kell tesztelni, hogy megerősítsék az első vizsgálatok során mért magas hatékonyságot.
Tehát bár a felfedezés korai fázisban van, a jelentősége óriási, mivel egy hétköznapi, széles körben használt eszköz, mint az okosóra, a súlyos tünetek megjelenése előtt jelezheti a bajt. Egy ilyen megoldás nálunk is érdemben növelhetné a szűrőprogramok hatékonyságát, mivel sok embert egyszerűen és olcsón lehetne előszűrni. Egy országos kampány keretében az emberek otthon is képesek lennének ellenőrizni magukat, így csak a gyanús esetek felmerülésekor kerülnének szakorvoshoz – ezzel tehermentesítve az egészségügyet.
Ugyanakkor természetesen továbbra is szükség lesz kardiológiai megerősítő vizsgálatokra és szakmai felügyeletre, mivel az MI nem tévedhetetlen. Hibás diagnózisok előfordulhatnak, és ahogyan az ember, úgy a gép is tévedhet – ezen a területen különösen fontos lesz az orvosok véleménye.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Patrick T. Fallon / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Búcsúzóul kapunk egy-egy fotóalbumot. Ahogy nézegetem a képeket, elszégyellem magam. Mindannyiunk nevében, talán mondhatom így. Mert tényleg van valami szégyenletes abban, ahogy élünk. Győrffy Ákos írása.
Ahogy elkezdünk utánajárni a lehetőségeknek, lassan láthatóvá válik, hogy a saját otthon felé vezető út nem egyetlen nagy döntésből áll.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2030-ra megduplázódik Indiában, miközben a geopolitikai feszültségek ellenére a legnagyobb finomítóhatalom, Kína az idén mégis garantálta riválisa számára a ritkaföldfém-ellátást. Ez a paradox kölcsönös függés érdekes helyzetet teremt.
A kérdés nem csak az, hogy megérkeztek-e, hanem az, hogy valós közlekedési alternatívát jelentenek, vagy csupán egy látványos divathullámról beszélünk.
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A tekintélyes olasz lap szomorú bajnoknak nevezte Milák Kristófot.
