Elszállt a költségvetés? Elkerülhetetlenné vált a módosítás – a kérdés már csak az, mit lép Kármán András

Alaposan felkavarta a gazdasági állóvizet Magyar Péter múlt hét elején tett bejelentése. A miniszterelnök szerint a kabinet az átadás-átvétel során olyan költségvetési kötelezettségeket és nem megfelelően szerepeltetett kiadásokat talált, amelyek lényegesen rontják a hiányképet. Ennek alapján a korábban ismertetett 3,9 százalékos, majd 5 százalék körüli becslések helyett a tényleges deficit akár a GDP 8 százalékát is meghaladhatta volna. Magyar állítása szerint még az uniós források felszabadítása után is 7 százalék feletti hiánnyal kell számolni. 

Mindez alapvetően forgathatja fel az idei gazdasági terveket. Az Európai Unió stabilitási szabályai szerint ugyanis a maastrichti referenciaérték 3 százalék, vagyis már az eredeti költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos hiánycél is meghaladta ezt a küszöböt. A most emlegetett 7-8 százalék azonban már nem egyszerű túl­lépést, hanem a koronavírus-járvány éveit idéző költségvetési egyensúlytalanságot jelentene. A kormányfő ominózus bejelentése óta némileg gyengült a hazai fizetőeszköz, a régiós devizák közül a forint értéke csökkent a legtöbbet az euróhoz képest. 

Elkerülhetetlen a módosítás

Magyar Péter kijelentéseit a Központi Statisztikai Hivatal friss közlése követte. A hivatal előzetes adatai szerint 2026 első negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2090 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 9 százalékának felelt meg. Ez 838 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakánál, GDP-arányosan pedig 3,1 százalékpontos romlást jelent. A számok azt mutatják, hogy bár az állami bevételek 11,5 százalékkal növekedtek, a kiadások 19 százalékos emelkedése messze meghaladta azt. A KSH adatai természetesen nem jelentik azt, hogy az egész éves hiány automatikusan 9 százalék lesz. Az első negyedév a számos egyszeri kiadás miatt hagyományosan a költségvetés egyik leggyengébb időszaka. A statisztika azonban világosan jelzi, hogy a költségvetés rendkívül kedvezőtlen pozícióból indul, és 

„A kiadási oldalon a munkavállalói jövedelmek emelkedésében a közszféra széles rétegeit – pedagógusokat, igazságügyi dolgozókat, a kulturális szférát – érintő béremelések, valamint a fegyveres szervek dolgozóinak kifizetett hathavi fegyverpénz játszotta a főszerepet” – magyarázza Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Gazdaságelemzési Központjának vezető elemzője az egyéb kiadások növekedését részben az otthon­teremtési támogatás kifizetésével, a társadalmi juttatásokét a 14. havi nyugdíj első részletének folyósításával indokolja. 

Molnár számításai szerint idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű deficitje, de a hiánypálya jelentős mértékben függ attól, hogy a kormányzat a második fél évben milyen intézkedéseket hoz. A várhatóan beérkező uniós források az elszámolási szabályok szerint az eredményszemléletű hiányra közvetlenül nem hatnak, csak közvetve, a gazdasági növekedés esetleges élénkítése révén, viszont pénzforgalmi oldalról mérséklik a finanszírozási szükségletet, ami az államadósságra és a kamatkiadásokra is pozitív hatást gyakorolhat. 

Mélyponton az államháztartás 

Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát sem lepte meg az államháztartás első negyedévi magas hiánya, a pénzforgalmi adatok alapján is számítani lehetett rá. Mint összegezi, senkit nem ér meglepetésként, hogy a költség­vetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5 százalékos deficit sem lesz tartható idén, a hiány azonban remélhetőleg nem éri el a GDP 7 százalékát. Ebből a szempontból meg­határozó lesz az új kormány által beterjesztendő pótköltségvetés, ami mindenképpen javíthat az átláthatóságon, azonban kérdés, hogy milyen hiánycélt tűz ki erre az évre. 

A gazdasági elemzők tehát egyetértenek abban, hogy a bizonytalanság rendkívül nagy. A megszólaló szakértők szerint nem az a kérdés, hogy sikerül-e tartani a korábban elfogadott hiánycélt, hanem az, hogy végül 6, 7 vagy akár 8 százalék közelében alakul a deficit. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy mindenki a pótköltségvetésre vár, amelyet a Pénzügyminisztérium augusztus végére készíthet el. 

Az egyik legtöbbet idézett becslés szerint az Európai Bizottság korábban 6,2 százalék körüli hiányt valószínűsített. Az Erste Bank elemzői ennél is magasabb, akár 6,8 százalékos ESA-hiányt tartottak elképzelhetőnek. Ezek a prognózisok még az előtt készültek, hogy a kormány 7-8 százalékos potenciális deficitről kezdett volna beszélni, vagyis ma már inkább az látszik, hogy a korábbi piaci becslések sem bizonyultak túlzottan pesszimistának. 

A szakértői nyilatkozatok egyik visszatérő eleme, hogy önmagában az első negyedéves adatokból nem lehet egész éves hiányt számítani, de a kiinduló helyzet történelmi összevetésben is kedvezőtlen. Az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a KSH által közölt első negyedéves 9 százalékos GDP-arányos deficithez hasonlóan rossz adatot 1999 óta alig néhány alkalommal mértek. Ez azt jelzi, hogy a költségvetési pálya fenntartása mélyreható beavatkozás nélkül rendkívül nehéz lenne. 

Mit lép Kármán András? 

Az is egyre világosabbá válik, hogy a következő hónapok gazdaságpolitikájának első számú célja a hiány mérséklése lesz. A kabinet már jelezte, hogy átfogó költségvetési felülvizsgálat készül, amelynek eredményeként pótköltségvetést nyújtanak be. A pénzügyi tárca vezetése szerint augusztus végén nyilvánosságra hozhatják azokat a számokat, amelyek már a tényleges kötelezettségeket tükrözik. Bár a konkrét intézkedések még nem ismeretesek, az előző napok nyilatkozataiból több irány is kirajzolódik. Az első a kiadási oldal teljes átvilágítása. A kormány vizsgálja az állami beruházások átütemezését, a még el nem indult fejlesztések halasztását, valamint az egyes minisztériumok működési kiadásainak csökkentését. Várha­tóan minden nagyobb költségvetési programot felülvizsgálnak. 

A második fontos elem az uniós források minél gyorsabb lehívása. A kormányzat álláspontja szerint ezek a pénzek nem csupán beruhá­zási célokat szolgálnak, hanem jelentősen javítják az államháztartás finanszírozási helyzetét is. A harmadik várható intézkedési kör az állami kiadások szerkezetének átalakítása lehet. Elemzők szerint 

egyes kiadási programok átütemezése, illetve a költségvetési tartalékok újraszabályozása. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a költségvetési hiány alakulása közvetlenül befolyásolja Magyarország pénzügyi megítélését. Éppen ezért a piacok elsősorban nem azt várják, hogy a kormány néhány hónap alatt visszatér a 3 százalékos hiányhoz – ezt senki nem tartja reálisnak –, hanem azt, hogy hiteles és számszerű programot mutasson be a deficit fokozatos csökkentésére. 

A költségvetési hiány körüli keringő kapcsán a legnagyobb ellenzéki párt is megszólalt. A Fidesz szerint további megszorításokat jelez előre a 2027-es költségvetés tervezéséről szóló tájékoztató, amelynek közzétételét múlt szerdán jelentette be Kármán András pénzügyminiszter. 

– rögzítette közleményében Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója. Hangsúlyozta: a nemzeti kormány idején Magyarországon mindenki dolgozhatott, aki dolgozni akart, a gazdasági növekedés Európa egyik legjobbja volt, a bérek 10 százalék fölött növekedtek, az inflációt 2 százalék alá szorították, a költségvetés pedig jól szolgálta a magyar gazdaság fejlődését.

Nyitókép: Shutterstock