A 13. havi nyugdíj korlátozását és brutális adóemelést javasoltak a Tisza-kormánynak

Az OECD Magyarországról kiadott friss országjelentése szerint Magyarország gazdasági növekedése 2022 második felében hirtelen megtorpant, és azóta gyenge maradt. A koronavírus-járvány utáni időszakban még a belső kereslet hajtotta a gazdaságot, ám az inflációs sokk, a magas kamatok, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet visszavetette a beruházásokat. A háztartások fogyasztása 2024 óta ismét a növekedés egyik fő motorja, a vállalati beruházások azonban továbbra is gyengék. A szervezet a nyugdíjakkal kapcsolatoban is tett megállapításokat friss jelentésében.

 Az OECD szerint a növekedést visszafogja a kihasználatlan termelési kapacitás, az alacsony üzleti bizalom és a kereskedelempolitikai bizonytalanság, és már korábbi jelentésében is a reformok szükségessége mellett érvelt. Bár az elmúlt években jelentős új ipari kapacitások épültek ki, ezek teljes kihasználása csak akkor várható a szervezet szerint, ha a külső kereslet érdemben erősödik.

A bővülést elsősorban a háztartások erősödő fogyasztása segítheti (ez egyezik a magyar jegybank prognózisával), amelyet a magasabb reálbérek és a személyi jövedelemadó-csökkentések támogatnak.

A szervezet szerint az uniós források várható felszabadítása 2026 végétől a közösségi beruházásokat is élénkítheti. 

Az OECD ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az ipari kapacitások önmagukban nem garantálják a tartós növekedést. A feldolgozóipari potenciál csak akkor használható ki teljes mértékben, ha a nemzetközi kereslet ismét erőteljesebbé válik.

Költségvetési reformokat sürget az OECD

A jelentés egyik központi megállapítása, hogy Magyarországnak új költségvetési mozgásteret kell teremtenie az idősödő társadalom és a klímaváltozás miatt növekvő kiadások finanszírozására.

A szervezet szerint 

• rövid távon a kevésbé hatékony adókedvezmények megszüntetésével és a támogatási rendszerek átalakításával lehetne forrásokat felszabadítani, 
• középtávon pedig a nyugdíjrendszer és az állami kiadások hatékonyságának reformjára lenne szükség.

Az uniós források teljes körű lehívása szintén kulcsfontosságú lehet a költségvetési nyomás enyhítésében és a beruházások támogatásában.

Nyugdíjreformot és átalakított adórendszert javasol a szervezet

Érdemes megemlíteni, hogy az OECD az adózási rendszert és a nyugdíjrendszert is két olyan területnek nevezi meg az országjelentésben, melyhez hozzá kellene nyúlni a kormányzatnak a gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Az OECD szerint a magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében reformokra van szükség. A szervezet szerint a nyugdíjkorhatár és a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltételeit érdemes lenne a várható élettartamhoz igazítani.

Az adórendszerben az OECD szélesebb adóalapot és nagyobb szerepet javasol a vagyon-, ingatlan- és tőkejövedelmek adóztatásának. A szervezet szerint számos jelenlegi adókedvezmény költséges és kevésbé hatékony, miközben egyes kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálata is indokolt lehet.

Az OECD szerint a személyi jövedelemadó-rendszer progresszívabbá tétele javíthatná a fiatalok és az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedési ösztönzőit, miközben igazságosabbá tenné az adózást.

A jelentés szerint a különadók, a forgalmi típusú terhek, valamint az ár- és árrésszabályozások fokozatos kivezetése növelhetné a gazdasági hatékonyságot és csökkenthetné a vállalkozások bizonytalanságát.

áll az OECD jelentésében.

A jelentés külön kitér az éghajlatváltozásból fakadó veszélyekre is. Az OECD szerint a gyakoribb árvizek és aszályok növekvő költségeket jelentenek Magyarország számára. A szervezet szerint javítani kellene a klímakockázatok elleni biztosítási lefedettséget, szigorúbban kellene betartatni a területhasználati szabályokat, valamint rendszeresen frissíteni kellene az önkormányzatok kockázatmegelőzési terveit.

Nyitókép: Pixabay