Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Azt gondolhatnánk, hogy a 2025-ös növekedés teljes mértékben a gazdasági szereplők idei cselekedeteinek függvénye, azonban a matematika szomorú valósága, hogy annak egy jelentős része már mögöttünk van. Sporthasonlattal élve, a szezonbeli jó teljesítményt a felkészülési időszakban kell megalapozni.
Ennek az oka az úgynevezett áthúzódó hatás, angolul carry-over effect. Hogy megértsük, ez hogyan is működik, vegyük alapul egy adott negyedév növekedését. A negyedéves GDP-bővülés azt mutatja meg, hogy a megelőző év azonos időszakához képest mennyivel nőtt a gazdasági teljesítmény. Ez praktikusan megegyezik azzal, hogy az adott év egyes negyedévei között mekkora volt a növekedés.
Viszont ha ezt a gondolatot átültetjük a gyakorlatba, azt láthatjuk, hogy például
az első negyedéves növekedés jelentős része nem az adott évben következett be, hanem még a megelőző év 3 negyedévében.
Az éves GDP-bővülés tehát jelentős részben, tanulmányok szerint akár harmadában is, a megelőző évi gazdasági teljesítmény függvénye. Ebben a tekintetben kiemelten fontos lesz a 2024 negyedik negyedéves emelkedés mértéke, mivel ezt 3 negyedévig használjuk majd az éves növekedés meghatározásakor, míg az idei évből a legfontosabb az első negyedév lesz, amely 4 negyedévig „marad” majd velünk.
A tavalyi negyedik negyedéves GDP első becsléséhez ugyan még meg kell várni a január végét, azonban már vannak havi adataink néhány ágazatból, amelyek irányadók lehetnek, hogy hogyan is teljesített a magyar gazdaság. A kiskereskedelmi forgalom volumene októberben 1,2, míg novemberben 0,6 százalékkal nőtt a megelőző hónaphoz képest. Még ha a novemberi szinten is stagnál a forgalom decemberben (számítani lehet további bővülésre), a negyedéves ráta akkor is 1 százalékos emelkedést jelezne az ágazatban. Az ipar esetében az októberi 2 százalékos növekedést novemberben 1,6 százalékos zsugorodás követte, itt a decemberi stagnálás negyedéves alapon 0,3 százalékos bővülést adna az ágazatban.
Az építőipar vonatkozásában még csak az októberi adat áll rendelkezésre, az havi alapon jelentős, 4,6 százalékos bővülést jelez. Stagnálást feltételezve itt is, az utolsó negyedév 1,3 százalékos növekedést mutatna. Megemlítendő még a turizmus is, itt az októberi és a novemberi adatok is bizakodásra adnak okot, mindkét hónapban dinamikus bővülést láthattunk éves alapon. Némiképp árnyalja a képet, hogy a termelés és a bruttó hozzáadott érték alakulása nem egyezik meg, illetve hogy a gazdaság nagyobb részéről nincsenek havi gyakoriságú adataink, azonban a fenti területek bővülését tekinthetjük irányadónak a gazdasági ágak közötti kapcsolatok okán.
Látható tehát, hogy egyelőre bizakodásra adnak okot a megjelent adatok a negyedik negyedéves gazdasági teljesítményt illetően, még egy kedvezőtlennek tekinthető, decemberi stagnálás esetén is felfelé indulhat a gazdasági egésze.
Ha pedig a tavalyi negyedik negyedév a megelőzőknél jobb számokat produkál, az alapjaiban határozhatja meg az idei év egészének növekedését, szó szerint annak lendülete adhatja meg a gazdaság egész éves dinamikáját.
Ahogy nem tanácsos előre inni a medve bőrére, úgy nem szokás a műtét előtt megkezdeni a temetés szervezését sem. A szakmai diskurzus tiszteletben tartása érdekében várjuk ki a tavalyi negyedik és még inkább az idei első negyedéves gazdasági számokat, és csak utána értékeljük újra a gazdasági kilátásokat!
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ellenzéki szemléletű férfi ráadásul egy már cáfolt állítással próbálta meg támadni az idős aktivistákat.
Ráadásul a holland kormány új adókat vetett ki a lakosságra, míg Magyarországon a családok terheit folyamatosan csökkentik. A hollandok csak irigykedhetnek.
Budapest költségvetése nem felel meg az államháztartási törvénynek: 100 milliárd forint hiányt tartalmaz.
A régióban alig akad vetélytársa Magyarországnak az ÁFA-beszedési arányban, de még Németországot is előzzük. A magyarok fizetési hajlandósága kiemelkedő a kontinensen, annak ellenére is, hogy az ellenzék állandóan Európa-bajnok adóról beszél Magyarországon.
Tovább csökkent a szomszédos állam GDP-je a legfrissebb adatok szerint.
Dr. Fekete Dávid elárulta, hogy Győr beterjesztett költségvetési tervezete valójában egy tiszás megszorítócsomag.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Néhány hét maradt hátra.
