Kijött a legfrissebb elemzés: mutatjuk, mekkorát ugorhatnak a reál bérek 2024-ben

2024. szeptember 17. 14:23

A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.

2024. szeptember 17. 14:23
null

A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,2 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon 1,3 százalékkal nőtt. Emögött elsősorban a beruházások érdemi csökkenése húzódott meg, amit csak részben volt képes ellensúlyozni a fogyasztás, ami bár fokozatosan élénkül, az óvatossági motívum továbbra is tetten érhető benne. Az infláció augusztusban ismét visszatért a jegybanki toleranciasávba, és várakozásunk szerint szeptemberben is ott marad, azonban a bázishatások miatt ezt követően újból emelkedésnek indul majd. Ennek ellenére éves átlagban 4 százalék alatt alakulhat a pénzromlási ütem, ami a két számjegyű béremelkedéssel együtt 9 százalékos reálbér-növekedést indukál. 

A gazdasági növekedés beindulásával és a reálbérek további emelkedésével az óvatossági motívum oldódása folytatódhat, ami a fogyasztás bővülését vonja maga után.

A beruházások idén még várhatóan visszafogják a gazdaság teljesítményét, mivel a bizonytalan külső gazdasági környezetben a vállalkozások elhalasztják a fejlesztéseiket, azonban a helyzet rendeződésével gyors ütemben pattanhatnak fel, így a jövő évtől már támogathatják a növekedést. A nettó export idén még támogatja a bővülést, a beruházások elhalasztása nyomán az import gyorsabb ütemben csökkenhet, mint a külső kereslet gyengélkedése miatt visszaeső export. Jövőre bár számolunk a külső kereslet rendeződésével, amely kedvező hatást gyakorol az exportdinamikára, a beruházások élénkülése a behozatal gyorsabb emelkedését vonja maga után, ami miatt a nettó export növekedési hozzájárulása negatív lehet.

  • Idén 2 százalék alatti, jövőre 4 százalék közeli gazdasági növekedés jöhet

A magyar gazdaság az idei második negyedévben a várakozások alatt teljesített: az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal zsugorodott, míg éves alapon 1,3 százalékkal nőtt. A növekedést felhasználási oldalról változatlanul a fogyasztás húzta, míg a beruházások továbbra is visszafogták azt. A nettó export is hozzájárult a bővüléshez, ugyanakkor ez változatlanul annak köszönhető, hogy a behozatal a kivitelnél jobban esett vissza, ami elsődlegesen a beruházások elhalasztásának következménye.

A Makronóm Intézet előrejelzése alapján az idei évben a fogyasztás támogathatja leginkább a növekedést, de a nettó export is végeredményben pozitívan járul majd hozzá a gazdaság idei teljesítményéhez. A beruházások idén még visszafogják, jövőre azonban már támogatják a magyar gazdaság bővülését. Összességében előrejelzésünk az idei évre 1,8, 2025-re pedig 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

  • Tovább bővül a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta visszatér 4 százalék alá

A foglalkoztatás a legfrissebb, 2024. május–júliusi adatok alapján éves alapon kismértékben, 18,2 ezer fővel emelkedett, 4,746 millió főre. A hazai elsődleges munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, de kismértékben emelkedett a külföldön dolgozók létszáma is, ezt azonban ellensúlyozta a közfoglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatás és az aktivitás bővülése ugyanakkor az elmúlt hónapok adatai alapján lelassult.

Idén várakozásaink szerint kismértékben nőhet a foglalkoztatottak száma, 20 ezer fővel, majd a gazdasági növekedés fokozódásával és a folyamatban lévő nagyberuházások termelőre fordulásával jövőre még tovább emelkedhet a munkaerő iránti kereslet.

A munkanélküliségi ráta előrejelzésünk szerint az idei évben éves átlagban, az év eleji magasabb szintek miatt, még emelkedhet, 4,3 százalékra, majd 2025-ben már jelentősebben csökkenhet, 3,9 százalékra. A magyar gazdaságban érdemi munkaerőpiaci tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében, ugyanakkor elindult a 30 év feletti álláskeresőket támogató program, valamint az Ifjúsági Garancia Plusz Program, ami hozzájárulhat ezen tartalékok egy részének a bevonásához.

  • A bérek gyors ütemű emelkedése és a lassuló infláció is támogatja a jövedelmi helyzet javulását

A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében az első félévben 14,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve. A bérdinamikát a költségvetési szféra és a nonprofit szegmens húzta felfelé, előbbinél 18,2, utóbbinál 17,6 százalék volt az éves bérnövekedés mértéke. A költségvetési szegmens jelentős béremelkedéséhez elsősorban a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése járult hozzá. Ezzel szemben a versenyszférában 12,6 százalékkal növekedtek az átlagbérek, a lassabb emelkedést a vállalatvezetők óvatossága indokolja az exportorientált feldolgozóipari ágazatokban.

Éves átlagban a nemzetgazdaság egészében 13,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést várunk, ami az inflációt is figyelembe véve 9 százalékos reálbér-emelkedést jelentene az idei évre. Jövőre várakozásaink szerint az átlagkereset ismét két számjegyű ütemben nőhet, 10,5 százalékkal, ami megközelítőleg 7 százalékos reálbér-növekedést indukál.

  • Az óvatossági motívum vártnál lassabb oldódása, illetve a külföldi vásárlások is lassítják a fogyasztás bővülését, miközben a külső kereslet bizonytalansága a beruházási hajlandóságot fogja vissza

Az év első felében a gazdasági teljesítményt a fogyasztás támogatta. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű emelkedése az elmúlt hónapokban megtorpant és stagnálásba váltott, míg a turizmus érdemi bővülést mutatott. Éves alapon vizsgálva ugyanakkor mindkét szegmens teljesítménye meghaladta a megelőző időszaki szintjét. A reálbérek emelkedése érdemben javította a háztartások jövedelmi helyzetét, azonban az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen, a nem létfontosságú vásárlások elhalasztása változatlanul jellemző. Ezenfelül az online vásárlási lehetőségek szélesedésével a háztartások külföldről is be tudják szerezni a szükséges termékeket, sok esetben kedvezőbb árszínvonalon, mint idehaza. A lakossági hitelek fokozatos emelkedése folytatódott az elmúlt időszakban is, ez pedig újabb löketet adhat a gazdaságnak. A Makronóm Intézet prognózisa szerint a háztartások fogyasztása idén 3,8 százalékkal nőhet, 1,9 százalékponttal támogatva így a növekedést, amelyet a jelentős béremelkedés és a mérséklődő infláció is támogat, majd jövőre – a növekvő reálbérek nyomán tovább enyhülő óvatosság következtében – 4,0 százalékkal bővülhet.

Az első félévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás érdemben, 11,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki szintjétől, vagyis a gazdasági szereplők továbbra is elhalasztják a beruházásaikat a bizonytalan külső gazdasági környezet miatt. Az építési és gépberuházások is csökkentek, utóbbi jelentősebben, míg ágazati szinten a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás ágazatban látható a legnagyobb visszaesés, amit elsősorban legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyengélkedése indokol, hiszen ezen szegmensekben számottevő az exportra termelő vállalkozások aránya. A vállalati hitelezés bár életjeleket mutat, növekedési üteme uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, továbbá a bővülését főleg a nagyvállalati hitelek okozzák, miközben a kkv-k körében változatlanul visszafogott hitelfelvételi kedv látható. Az idei évre a fentiek nyomán a beruházások visszaesését várjuk, 8,0 százalékkal, majd a külső kereslet rendeződésével és a már belengetett kormányzati kkv-akcióterv segítségével fokozódhat a beruházási kedv, és 2025-ben már 7,1 százalékkal emelkedhet a volumen.

1. ábra: A felhasználási oldali tényezők növekedési hozzájárulása (százalékpont). Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása.
  • Változatlanul jelentős a bizonytalanság legfontosabb külpiacunk kapcsán

Az export volumene az első félévben éves alapon 3,6 százalékkal csökkent, amiben a termékkivitel játszik szerepet, itt 4,8 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH, miközben a szolgáltatásexport 1,9 százalékos növekedést mutatott, köszönhetően a második negyedév 5 százalékot közelítő bővülésének. A termékexport visszaesését továbbra is legfontosabb külpiacunk, Németország gyenge gazdasági teljesítménye befolyásolja, ami kihatással van a jelentős részben exportra termelő hazai iparra. Pozitívum ugyanakkor, hogy a második negyedévben – 4 negyedév zsugorodás után – negyedéves alapon már bővült nemcsak a teljes export, hanem azon belül a termékkivitel is. A szolgáltatásexport kedvezőbb teljesítményét elsősorban a koronavírus-járvány után fokozatosan élénkülő nemzetközi turizmus eredményezi. Várakozásaink szerint a kivitel volumene az idei év egészében kismértékben mérséklődhet, a szolgáltatásexport bővülése csak részben tudja ellensúlyozni a gyengébb termékkivitelt. Jövőre ugyanakkor a külső kereslet rendeződése, valamint egyes nagyberuházások termőre fordulása már gyorsabb, 3,8 százalékos exportdinamikát eredményez. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy az előrejelzésünket övező legnagyobb kockázat változatlanul a külső kereslet alakulása, a német gazdaságból összességében továbbra is kedvezőtlen hírek érkeznek.

Az import volumene az idei első félévben 6,3 százalékkal zsugorodott, emögött is elsősorban a termékbehozatal visszaesése húzódik meg, itt 7,9 százalékos volt a csökkenés. Ezt a gyengébb exportteljesítmény, valamint a beruházások elhalasztása indokolja, amit nem tud ellensúlyozni a növekvő fogyasztás. A szolgáltatásimport ezzel összevetve 4,0 százalékos emelkedést mutatott, ami mögött a fokozódó külföldi utazások húzódnak meg: a magyarok a második negyedévben 5,7 százalékkal több időt töltöttek külföldön és 25,0 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban. A behozatal volumene az idei év egészében is mérséklődhet, várakozásaink szerint 2,6 százalékkal, míg jövőre a beruházások, valamint az export élénkülése is importigényt támaszt a fogyasztáson felül, ami így 4,3 százalékkal növekedhet. Vagyis összességében, amíg idén az exportnál jobban zsugorodó import eredményeképp a nettó export még tudja támogatni a növekedést, addig jövőre már nem.

  • Jelentős többletet mutathat a folyó fizetési mérleg egyenlege

A folyó fizetési mérleg egyenlege tavaly 0,2 százalékos többletbe fordult, amely előrejelzésünk szerint az idei évben tovább emelkedhet. Ebben szerepet játszik az exportnál nagyobb mértékben visszaeső import, de a cserearány javulása is támogatja a többlet bővülését. A folyó fizetési mérleg egyenlege így várakozásaink szerint idén a GDP 2,3 százalékára nőhet, míg jövőre a külkereskedelmi mérleg átmeneti romlása nyomán 1,9 százalékot tehet ki. A folyó fizetési mérleggel párhuzamosan hazánk külső finanszírozási képessége is tovább javulhat, ennek mértéke idén elérheti a GDP 3,5 százalékát, jövőre pedig 3,6 százalékát.

2. ábra: Az infláció és a maginfláció prognózisa (százalék). Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása.
  • 2025 nyarára érheti el az infláció a jegybanki célt

Az infláció az idei évben hónapról hónapra a várakozások alatt alakult, a január–augusztusi időszakban 3,7 százalékot tett ki, vagyis a jegybanki toleranciasávon belül volt. Az élelmiszerárak, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia fogta vissza az áremelkedési ütemet, miközben a szolgáltatások felfelé húzták azt. Emögött ugyanakkor több területen (mint a pénzügyi, a telekommunikációs szektor) nem a költségek emelkedése, hanem az inflációkövető, visszatekintő árazás húzódik meg. Ez a tényező ugyanakkor a jövő év elején kifut, ami támogatja majd, hogy az idei év végéig a bázishatások miatt átmenetileg 5 százalék közelébe gyorsuló infláció jövőre ismét mérséklődjön és 2025 nyarára elérje a jegybank 3 százalékos célját. Éves átlagban a fogyasztóiár-index 3,9 százalékot tehet ki idén, majd jövőre 3,4 százalékra lassulhat.

A júniusi kamatdöntő ülést követően új korszak kezdődött a hazai monetáris lazítási ciklusban. A júliusi ülés keretében a kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatot kihasználva a jegybank 25 bázisponttal mérsékelni tudta az alapkamatát, azonban további csökkentésre az augusztusi ülésen nem nyílt tér. Várakozásaink szerint a következő időszakban is ehhez hasonló mintázatot követhet a monetáris politika, a nemzetközi pénzpiaci hangulat alakulása függvényében – amelyet elsődlegesen a Fed kamatpolitikája befolyásol – születhet döntés a kamatszintekről. Az idei év során még két 25–25 bázispontos kamatvágást várunk, így az év végéig 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Jövőre is a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája lehet a legnagyobb kihatással a hazai monetáris politika mozgásterére, köszönhetően a tovább lassuló inflációnak, így 5 százalék körüli szintre mérséklődhet az irányadó ráta az év végéig.

 

2023

2024

2025

GDP (volumenindex)

–0,8

1,8

3,7

Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)

–2,3

3,8

4,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)

–7,4

–8,0

7,1

Export (volumenindex, nemzeti számlák)

0,9

–0,6

3,8

Import (volumenindex, nemzeti számlák)

–4,2

–2,6

4,3

Infláció (%)

17,6

3,9

3,4

Jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

10,75

6,25

5,05

Munkanélküliségi ráta (%)

4,1

4,3

3,9

Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

4724

4745

4769

Bruttó átlagkereset változása (%)

14,2

13,6

10,5

Reálkereset változása (%)

–2,9

9,3

6,9

A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában)

0,2

2,3

1,9

Külső finanszírozási képesség (a GDP %-ában)

1,2

3,5

3,6

1. táblázat: A Makronóm Intézet által előre jelzett főbb mutatók

Forrás: Makronóm Intézet számítása

***

További információ: sajto@makronomintezet.hu 

A teljes elemzés alább, a Makronóm Intézet honlapján olvasható:

Címlapfotó: Freepik

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.


 

 

Összesen 254 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2024. szeptember 17. 15:05
"a fogyasztás, ami bár fokozatosan élénkül, az óvatossági motívum továbbra is tetten érhető benne" Ne sértegessetek ezzel az olcsó maszlaggal többet B+! Nem óvatossági motívum van, hanem csóróság! Ha az embereknek van pénze, fogyasztanak. Ha nincs, akkor nem. Úgy megbaszta a háztartásokat a 2023-as infláció, hogy a többsége azóta sem tért észhez azóta.
B_kanya
2024. szeptember 17. 15:00
files32masikhozzaszolo 2024. szeptember 17. 14:30 "Te a szocializmusban ragadtál?" Nem azt hazudtátok, hogy külföldön nemcsak sokszoros a fizetés, de oda járnak bevásárolni, mert olcsóbb is?
pipa89
2024. szeptember 17. 14:32
Hümm, ezt nem kellene ennyire ragozni. Az 1-2%-ot semmiképpen nem, mert ez nem érezhető. Maradjunk annyiban, hogy sikerült kezelni a háborús inflációs helyzet, én már ezt is értékelem.
masikhozzaszolo
2024. szeptember 17. 12:29
Magyar Péter ordibál, hogy a kormány miatt van az infláció. Nincs igaza, mert a kormány akkor csinál inflációt, ha a saját termékének az árát emeli. Nőtt az egészségügyi szolgáltatás ára, az oktatás ára, az illeték. Nem. A boltban nem árul húst a kormány, sem kenyeret, sem sajtot. Na, aki viszont árul, és felemelte az árát, na az csinálja az inflációt. Amit emelt, az az üzemanyag, üzleti rezsi. Az meg piaci ár, ha befagyasztja, akkor nyöszörög a Spár.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!