Az új évben 2,4, 2025-ben pedig már 3,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP az EU előrejelzése szerint, ami a legdinamikusabban növekvő uniós gazdaságok közé sorol minket. Ám ezek a várakozások még óvatosak is, mert nem tükrözik a decemberben bejelentett magyar–EU-s megegyezést a források felszabadításáról. Íme a Makronóm Intézet várakozásai.
Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Az energiaválság nem egyformán érintette Európa gazdaságait, amit nemcsak a 2023-as, de a 2024-es és 2025-ös gazdasági bővülési előrejelzések is mutatnak.
A 2023-as növekedési ütemeket tekintve megállapítható, hogy az energiaválságnak a gazdaságokra vonatkozó káros hatásai az egyes országokat aszimmetrikusan érintették (lásd az összefoglaló táblázatot).
Amint az látható is, a jelentősebb energiahordozó-kapacitásokkal és/vagy alacsonyabb energiaintenzitással, illetve Oroszország felé való kitettséggel rendelkező országokat kevésbé érintették ezek a problémák. Hazánk több más országgal (például Csehországgal, Lengyelországgal, Ausztriával vagy Németországgal) egyetemben nem ebbe a körbe tartozott, ez pedig meg is látszik a 2023-as év visszafogott/csökkenő gazdasági teljesítményén.
A jövőre vonatkozóan azonban a javuló gazdasági környezetből (például csökkenő energiaárak, mérséklődő infláció és hasonlók) adódóan a 2023-as évnél jócskán kedvezőbb kép rajzolódik ki. A Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos növekedést vár idénre december végi prognózisa szerint, és ez az ütem megegyezik a Makronóm Intézet december közepén publikált várakozásával.
Az Európai Bizottság fent bemutatott, még ősszel készült előrejelzése ugyan ezeknél alacsonyabb bővüléssel kalkulál hazánk esetében, a 2024-es évre 2,4 százalékkal – az OECD várakozásaival megegyezően. Ez utóbbi prognózisok azonban novemberi keltezésűek, így
nem számolhattak a decemberben bejelentett magyar megegyezéssel az uniós forrásokat illetően, amelyek már 2024-ben éreztetni fogják a hatásukat – többek között a vállalati és állami beruházások fellendülésének elősegítése révén.
Uniós szinten a Bizottság által várt növekedés belesimul a régiós országoknál előre jelzett bővülési ütemekbe a 2024-es év tekintetében, 2025-re vonatkozóan pedig
Málta 4,2 százalékra várt növekedése után a második legmagasabb a Magyarországra vonatkozó 3,6 százalékos előrejelzés.
Ez utóbbit jelentős mértékben alátámasztja a folyamatban lévő nagyvállalati beruházások megvalósítása, valamint fokozatos termőre fordulása. A Makronóm Intézet a Bizottság által vártnál kedvezőbben alakuló prognózisát nagyban alapozza a mérséklődő inflációs nyomásból fakadó reálbér-növekedés által indukált belső keresleti élénkülésre is.
Látható, hogy az árak – azon belül is kiemelten az élelmiszerárak – elszállásának köszönhetően a lakosság visszafogta a fogyasztását, a nem létfontosságú eszközök, például a tartós fogyasztási cikkek beszerzését elhalasztotta – ezt támasztják alá a kiskereskedelmi adatok is.
Ezzel egyidejűleg az inflációs helyzetből adódó szigorúbb kamatkörnyezet és bizonytalanság hatására megnőtt a megtakarítási hajlandóság, ami szintén a fogyasztás élénkülése ellen hatott. Ennek kiárazódása a pénzromlás szelídülésével – és a kamatkörnyezet mérséklődésével – azonban várhatóan időt vesz igénybe,
2024 folyamán így nem egy ugrásszerű, hanem fokozatosan javuló belső keresletet várunk a lakossági oldalról. Ezt támogatják a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 10 százalékos emelése által a versenyszférában indukált két számjegyű vállalati fizetésemelések is, már az év elejétől kezdődően.
Ezzel együtt pedig egyrészt
az uniós forrásoknak, másrészt a vállalati beruházások megtérülésének kedvezőbbé válásának – a hitelkamatok mérséklődésének is – hatására a beruházási aktivitás is fokozódik, ami szintén jelentős kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.
A múlt évben a nagyobb mértékű recesszió elkerülése a nettó exportnak volt köszönhető. Az idén, bár a kivitel bővülése tovább élénkülhet, az import is erősödhet a belső kereslet emelkedésével, aminek eredményeként a nettó export növekedési hozzájárulása szerényebb lehet.
A 3,6 százalékos növekedést váró GDP-prognózisunkat a 2024-es évre tehát mindhárom tétel, a fogyasztás, a beruházások és a nettó export várható alakulása is megalapozza.
Címlapfotó: Shutterstock
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Néhány hét maradt hátra.
