A Szajna körüli problémák mellett egyre többen feszegetik azt a kérdést, hogy vajon Franciaországnak mennyire éri meg a rendezés. A hivatalos költségvetés ugyan 8,8 milliárd euró, de vészesen közelít a 10 milliárdhoz, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz az olimpiának Franciaországra?
A szerző a Makronóm elemzője.
A világ egyik legnagyobb sporteseménye, a 2024-es párizsi olimpia a legtöbb becslés szerint jelentősen fellendíti Franciaország nemzetgazdasági teljesítményét. A mintegy 10 700 sportoló részvételével zajló játékokat július 26. és augusztus 11. között rendezik, majd augusztus 28-án kezdődik a paralimpia, amely szeptember 8-ig tart.
Április 15-én, 100 nappal az esemény kezdete előtt Emmanuel Macron francia elnök a BFMTV/RMC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Franciaország 2 milliárd eurót fektetett be közpénzekből a játékokhoz szükséges létesítmények megépítésére.
„Lakások, irodák, sportlétesítmények jöttek létre, ez a 2 milliárd euró több mint 6 milliárd euró értékű üzleti tevékenységet generált. Kétezer céget állítottunk munkába, és munkahelyeket teremtettünk” – tette hozzá.
A 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok hivatalos költségvetését akkor mintegy 8,8 milliárd euróra becsülték, ami 15 százalékkal több a francia pályázat 2017-es benyújtásakor bejelentett összeghez viszonyítva.
Christophe Lepetit, a Centre de droit et d’économie du sport (CDES) gazdasági tanulmányokért felelős vezetője szerint a játékok kiadásai során egyes tételek a hétszeresükre vagy a nyolcszorosukra emelkedtek, így úgy vélte, hogy Franciaország esetében nem történt csúszás. Hozzátette, hogy ez a növekedés az inflációval magyarázható, és mindez egy többéves projekt része.
Szerinte nem azért rendeznek sporteseményt, hogy gazdasági növekedést generáljanak, hanem geopolitikai és társadalmi okokból, Franciaország nemzetközi pozicionálása érdekében.
Párizsnak arról kell gondoskodnia, hogy semmilyen szervezési vagy biztonsági probléma ne zavarja meg a versenyeket.
Az ODDO-BHF jelentése szerint a játékok hatása középtávon valószínűleg nagyon korlátozott, és egyáltalán nem biztos, hogy lesz gazdasági haszna.
Ez azt feltételezi, hogy jelentős makrogazdasági eredmény nem várható, de mikrogazdasági és ágazati hatások lesznek, például a média, a szállodaipar, a szabadidő, a vendéglátás, az italok, a fogyasztási cikkek, az ingatlan és a közlekedés területén.
Az eseményt megelőzően a francia építőipar területén végrehajtott beruházások újjáélesztették az iparágat, míg a látogatók nagy száma a kereslet és az egyes tevékenységek növekedéséhez vezetett a szolgáltatási ágazatokban. A franciák egy rekordot már biztosan elkönyvelhetnek, ugyanis az olimpiára a 10 millió jegyből eddig 9,3 milliót értékesítettek. A jegyárak 89 euró körüli összegtől (mintegy 35 ezer forint) több mint 2600 euróig (1 millió forint) terjednek, de volt, aki megengedhette magának, és 3800 eurós dolláros (1,5 millió forint) csomagot vásárolt, ami tartalmazta az étkeztetést is.
A párizsi idegenforgalmi hivatal becslései szerint a turisták a francia fővárosban 2,8 milliárd dollárt költenek az esemény alatt.
Mindez várhatóan lendületet ad a gazdaságnak, miközben az országban az infláció és a megélhetési költségek emelkednek. Az olimpia hivatalos költségvetése mostanra 9,5 milliárd dollár körül járhat, a rendező ország kiadásai pedig 10,8 milliárdra rúgnak. A játékok várhatóan mintegy 6,5–11 milliárd euróval járulnak hozzá a párizsi régióhoz – derül ki a francia székhelyű Center for Law and Economics of Sport (CDES) nevű kutatószervezet adataiból. Az esemény a kalkulációk szerint mintegy 181 ezer munkahelyet teremt, és a gazdasági tevékenység, valamint a foglalkoztatás fellendítésének egyik motorjaként fog működni a szervezőbizottság szerint.
Az Asteres tanácsadó cég által készített tanulmányból az is kiderült, hogy az olimpia megrendezésével kapcsolatos kiadások az állami ráfordításokkal egyenértékűek, mivel a becslésük szerint Franciaország 5,7 milliárd dollárnyi adó- és társadalombiztosítási bevételt generál az eseményből. A társaság szerint ez egy óvatos prognózis, amely nem veszi figyelembe a játékok turizmusra és az ország vonzerejére gyakorolt hatását. Mindent egybevetve az olimpia támogathatja a növekedést a nyár folyamán, a harmadik negyedévben 0,5 százalékos GDP-bővüléssel, ami a következő három hónapban 0,1 százalékra eshet.
Az olimpiai játékok a fenti elemzések szerint a jegyeladások és a turizmus révén várhatóan fellendítik a francia gazdaságot.
Az ország Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézetének (INSEE) becslése szerint a játékok a harmadik negyedévben 0,5 százalékra emelik a növekedést, szemben a második negyedévi 0,3-mal.
Dorian Roucher, az INSEE közgazdásza ezt a 2012-es londoni olimpia brit gazdaságra gyakorolt hatásához hasonlította. Egyes, utazással foglalkozó cégek azonban a vártnál alacsonyabb foglalásokról számoltak be, mivel a magasabb szállásköltségek a jelek szerint elriasztották a turisták egy részét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábban 11,3, milliárd eurós fellendülést jósolt a Párizs környéki Île-de-France régiónak az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezéséből.
Mindezek ellenére, pár nappal a kezdete után számos botrány zavarta meg a játékokat. Az olimpiákat, akármennyire is szeretnék fenntartani az „apolitikus” játékok eszményét, mindig is befolyásolták az éppen aktuális politikai és geopolitikai események. Így van ez most is, elég csupán az orosz és fehérorosz zászlók kitiltását és a tálib versenyzők korlátozását említeni. A legnagyobb botrány azonban a triatlon és a Szajna körül forog. Amikor Anne Hidalgo párizsi polgármester hónapok óta tartó várakozás után megmártózott a Szajnában, egy évszázados politikai ígéretet teljesített azzal, hogy újra (eléggé) tisztává teszi a Szajnát. A folyóban 1923 óta tilos úszni. Amikor Jacques Chirac, a korábbi francia elnök volt Párizs polgármestere, szintén megígérte, hogy megmártózik, de nem tartotta be a szavát.
A szervezők 2015 óta legalább 1,4 milliárd eurót fektettek be, hogy az olimpia idejére tehermentesítsék a Szajnát, megakadályozzák, hogy szennyvízzel árasszák el, valamint megteremtsék, hogy a párizsiak a játékok utáni években egy tisztább folyót élvezhessenek.
A beruházás magában foglalta egy hatalmas föld alatti esővíztároló medence, a Bassin d’Austerlitz építését Párizs központjában, a csatornázási infrastruktúra felújítását az egész régióban, valamint nyilvános szennyezésellenes kampányokat. Persze az, hogy a folyó úszható lesz-e, nagyban függ az időjárástól. Egy esőzés ugyanis a szennyvíz túlfolyását okozhatja, ezáltal a székletindikátor baktériumok szintje megugorhat, ami komoly egészségügyi kockázatoknak teheti ki a sportolókat.
Mivel az olimpiai megnyitó esőzést hozott, így a legfrissebb információk szerint az egészségügyi kockázatok miatt a triatlont nem tudták megtartani a Szajnán. Ehhez hasonló az olimpiák történetében még soha nem fordult elő.
A terrorfenyegetettség visszatérő toposz az olimpiák során, ami hangsúlyosan szerepet kapott Párizs esetében. A fővárosban élők közül jó néhányan fel vannak háborodva amiatt, hogy már a játékok előkészületei is nagymértékben befolyásolták a mindennapi életüket. A francia vállalkozások a gazdasági fellendülésben reménykedtek az olimpia miatt, de a szigorú biztonsági intézkedések következtében el vannak zárva a potenciális vásárlóiktól. Fémkorlátok, ellenőrző pontok és falak láthatók minden sarkon, a nagyobb metróállomások nincsenek nyitva, és egész forgalmi sávokat zártak le a játékok idejére.
Párizs ikonikus városközpontjába, amely magában foglalja a Louvre-t, a Notre-Dame-ot és az Eiffel-tornyot, a bejutást korlátozták, és csak egy speciális QR-kód felmutatásával lehet bemenni, amit csupán a folyóhoz közel lakók és dolgozók kaptak. Ennek az az oka, hogy az olimpia és paralimpia történetében először a megnyitóünnepségre nem egy stadionban, hanem a folyón került sor.
A játékok szigorú biztonsági intézkedései, amelyeket külföldi katonai és rendőri támogatással erősítettek meg, érthetők, tekintve a város terrorizmussal kapcsolatos múltját. Párizsban korábban számos terrortámadás volt, sőt az 1972-es müncheni olimpián történt támadás is óvatosságra inti a párizsi játékok biztonságáért felelős szervezeteket.
Ha Magyarország olimpiai pályázatát annak idején nem kaszálja el a NOlimpia kampány, akkor meg lett volna az esélye, hogy most Budapestre figyel a világ, és a történelem során először hazánk rendezhette volna meg a játékokat. Ami a következő helyszíneket illeti, 2028-ban Los Angelesben, 2032-ben Brisbane-ben lesz az olimpia. A 2036-os esemény megrendezéséért még mindig folyik a verseny, 10 országból érkeztek be pályázatok: Mexikóból, Indonéziából, Indiából, Nagy-Britanniából, Katarból, Spanyolországból, Oroszországból (még a háború előtt), Törökországból, Szaúd-Arábiából és Egyiptomból.
Végső soron addig nehéz teljes képet alkotni a tényleges pénzügyi bevételekről, amíg a verseny véget nem ér, és nem készülnek róla újabb tanulmányok.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Pool AFP/Lionel Bonaventure
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Florence Bergeaud-Blackler világhírű francia antropológust a Muszlim Testvériségről, a bevándorlásról és az antiszemitizmusról faggattuk.
A Fehérorosz Olimpiai Bizottság első embere az oroszokhoz hasonlóan optimista a jövőt illetően.
Kisebb országokra lesújt, de Franciaországot nem meri leszidni az Európai Bizottság az eladósodás miatt – írja a POLITICO.
A támadó egy 29 éves férfi volt, aki Marokkóban született, és az Egyesült Államokban élt.
A kormányfő Vidi-legendákkal ünnepelte egykori mesterének kerek születésnapját.
Kapcsolódó cikkek a Olimpia 2024 aktában.
Nincs leállás: az elmúlt hétvégén három aranyérem volt a termés.
Kiss Péter Pál mostantól már kétszeres paralimpiai bajnok, emellett négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok.
A pécsi sportoló a 200 méteres vegyesúszás SM9 kategóriájának döntőjében elsőként csapott a célba a párizsi paralimpián.
