Ha Ukrajna megkapja az amerikai rakétákat, új korszak kezdődhet Európában. A középpontban a Tomahawk áll.
Donald Trump és Volodimir Zelenszkij pénteken a Fehér Házban arról tárgyaltak, hogy az Egyesült Államok Tomahawk típusú, nagy hatótávolságú rakétákat adjon Ukrajnának. A hírek szerint Trump nem ment bele a veszélyes fegyverek átadásába, ám ez nem tartotta vissza az Axios amerikai hírportált attól, hogy bemutassák: mennyire pusztító döntés lenne, ha az amerikai elnök igent mondana az ukrán elnök kérésére.
Az Axios cikke szerint ha az Egyesült Államok beleegyezne a Tomahawkok eladásába, Ukrajna sokkal nagyobb csapásmérő képességre tenne szert — a lap által készített térkép szerint Moszkva és egész Magyarország, valamint Románia is a hatótávba kerülne. A Tomahawk-rakéták messzebbre repülnek, gyorsabbak és erősebbek, mint az eddig Ukrajnának adott fegyverek vagy drónok.
Trump korábban jelezte, hogy esetleg adnának Tomahawkokat, de megjegyezte: „erről talán Oroszországgal is beszélni kellene”, mivel ez „újabb lépcső lenne az agresszióban”.
A Tomahawk egy szubszonikus cirkálórakéta, amelyet eredetileg amerikai hadihajókról és tengeralattjárókról indítanak.
A rakétát a Raytheon (RTX) gyártja, és az USA több mint 2 350 alkalommal vetette már be különféle műveletekben.
A fejlesztés az 1970-es években kezdődött. Azóta több verzió készült (Block II, III, IV) folyamatos fejlesztésekkel. Nem világos, hogy Ukrajna melyik generációt kapná, de az idősebb típusokat könnyebben észlelheti az orosz légvédelem.
A fő felhasználók az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. 2024-ben Japán 400 darabot vásárolt; Ausztrália és Hollandia is rendelt belőlük.
Az Axios összefoglalta: amennyiben Trumpék valamikor mégis rábólintanának az üzletre, nemcsak Tomahawk-rakétákat, hanem indítórendszereket is biztosítaniuk kellene az ukránoknak. A Pentagon egyes tisztviselői ezért komolyan aggódnának amiatt, hogy ez az üzlet kimerítheti az Egyesült Államok készleteit.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
