Ha nem teszünk eleget a globális felmelegedés lassítására, az akár 40 százalékot is „lekoptathat” a nemzetközi részvényárfolyamokból – véli a Bloomberg a klímaváltozás hatásaival foglalkozó neves publicistája, szakújságírója egy friss tanulmányra hivatkozva.
A Bloomberg Opinion szerzője szerint a klímaváltozás elleni küzdelem nagyrészt azért nehéz, mert az átlagfogyasztó furcsa. Mit ért ez alatt? Azt, hogy még arra is nehéz rávenni őket, hogy törődjenek legalább a saját jövőbeli jólétükkel, nemhogy a jövő generációk sorsával. Az emberek egész egyszerűen nem takarékoskodnak eleget: elherdálják a nyugdíjalapjukat, és az egészségükkel sem törődnek, rendszeresen elhagyják a testedzést. Majd felteszi a drámai kérdést: gondolja, hogy érdeklik őket a képzeletbeli dédunokáik?
Majd így folytatja: viszont az embereket érdekli a részvényárfolyamok alakulása. „Teljes médiabirodalmak és jövedelmező karrierek épültek arra, hogy részvényárfolyamokról beszéljenek. A meg nem született utódok életének homályos részleteivel ellentétben a részvényárfolyamok konkrétak. A vonal felmegy, a vonal lemegy. Egyszerű.
Talán ez majd felkelti a figyelmet: a klímaváltozás nagyon, de nagyon rossz lesz a részvényárfolyamoknak” – írja.
Egy új tanulmány szerint, amelyet az EDHEC-Risk Climate Impact Institute készített, ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az mintegy 40 százalékot faraghat le a globális részvényértékekből. Ha figyelembe vesszük a klímaváltozást felgyorsító „fordulópontokat", mint például az Amazonas esőerdő kipusztulása vagy a permafroszt olvadásából származó nagy mennyiségű gáz kibocsátása, akkor
a piaci veszteségek akár 50 százalékra is nőhetnek. Viszont, ha a világ összeszedi magát, és sikerül a felmelegedést az iparosodás előtti átlaghoz képest 2 Celsius-fokra korlátozni, akkor a részvényárfolyamok vesztesége csupán 5-10 százalék körül lesz.
Fontos megjegyezni, hogy ezek nem egyszeri veszteségek lesznek, erre figyelmeztetett Riccardo Rebonato, az EDHEC Business School pénzügyi professzora és a Pimco befektetési bankház korábbi vezetője egy webináriumban.
A professzor szerint nem lesz visszatérés az átlaghoz. Sokkal valószínűbb, hogy egy hosszú, nehéz időszak következik, olyanok, mint Japán elveszett évtizedei.
„A Covid után hatalmas GDP-vesztesége volt a világnak, de aztán jött a felpattanás. Itt viszont folyamatos ellenszélről van szó, visszapattanás nélkül” – mondta Rebonato. Majd hozzátette: a részvényhozamok tekintetében ez lehet az „Elveszett Klímageneráció”.
Ugyanakkor az EDHEC tanulmánya sokkal nagyobb részvénypiaci veszteségeket jósol, mint a legtöbb más tanulmány – jegyzi meg Rebonato. Ennek részben az az oka, hogy ezek
a tanulmányok inkább a globális gazdaság megújuló energiára való átállásának költségeire koncentrálnak, nem pedig arra a sokkal nagyobb pusztításra, amit a klímaváltozás okoz a növekedésben.
Rebonato tanulmánya, amely mind az átállás, mind a károk költségeit figyelembe veszi, összhangban van a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legutóbbi tanulmányával, amely szerint minden 1°C felmelegedés 12 százalékos csapást mér a globális GDP-re. A neves Potsdam Institute for Climate Impact Research (PIK, azaz Potsdami Klímahatás-kutató Intézet) pedig nemrég arra figyelmeztetett, hogy
2050-re a globális jövedelmek 19 százalékos csökkenése már bele van kódolva a rendszerbe, még akkor is, ha ma kezdjük el agresszíven csökkenteni a kibocsátásokat.
A PIK szakértői évente 38 ezer milliárd dollár veszteséget becsülnek a klímaváltozás káosza miatt.
Sok kutató figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás lehetséges, illetve várható kárait azzal az elmélettel, hogy mivel ez csak a jövőben történik, a piac erősen le fogja értékelni. Az EDHEC tanulmány azonban meggyőzően érvel amellett, hogy a befektetők egyre nagyobb értéket tulajdonítanak majd a pénznek, ahogy a gazdaság gyengül.
A klímaváltozás kezdeti szakaszában, amikor a gazdasági növekedés még viszonylag erős, a befektetőket nem érdekli annyira a jövőbeli veszteség. Gazdagok vagyunk! Vegyünk egy jachtot! (Lásd fentebb a kihagyott edzésnapokat.) De ahogy a felmelegedés egyre jobban hat, és a veszteségek nőnek, ezek egyre fájdalmasabbá válnak. A mai, magas szintű részvénypiaci értékelések pedig fokozatosan a múlttá lesznek, akárcsak az olvadó gleccserek és a hó.
És mint a visszapillantó tükörben lévő tárgyak, a klímaváltozás káros hatásai már közelebb vannak, mint amilyennek tűnnek (ahogy az amerikai autók visszapillantó tükrén is olvasható – a szerk.)
Az időjárási katasztrófák által okozott károk az 1970-es évekhez képest, inflációval korrigálva, közel tízszeresére növekedtek a 2010-es években, és másfélezer milliárd dollárba kerültek a globális gazdaságnak – legalábbis a Meteorológiai Világszervezet becslései szerint.
A Swiss Re nevű viszontbiztosító elemzése pedig azt várja, hogy a természeti katasztrófák okozta biztosított veszteségek a következő évtizedben megduplázódnak.
Ám ezek a számok drasztikusan alábecsülik a klímaváltozás gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális hatásait. Ahogy Rebonato rámutat, az extrém hőség, a tengerszint emelkedése és a globális felmelegedés egyéb tartós hatásai sokkal nagyobb kárt okoznak az emberi egészségben és a termelékenységben, mint az egyedi katasztrófák, például a hurrikánok vagy az erdőtüzek.
„Talán túlságosan a katasztrofális eseményekre koncentrálunk a krónikus károk helyett” – mondta Rebonato.
„A termelékenység és a hatékonyság krónikus csökkenése kevésbé látható, alattomosabb, és folyamatos terhet fog jelenteni.”
Ezért beszélünk az Elveszett Generációról – húzza alá a szerző.
Az EDHEC tanulmánya ismét emlékeztet arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyvéhez vezető út elkerülésének becsült 215 ezer millió dolláros (és növekvő) árcédulája végül eltörpül majd azon költségek mellett, melyeket a fenti költségek megúszása okoz majd. És bár ezek a becslések nagynak és bizonytalannak tűnhetnek, Rebonato konzervatívnak tartja őket. Egyik oka ennek, hogy modellje feltételezi, hogy a globális központi bankok mindig csökkentik a kamatlábakat, ha a gazdasági növekedés rossz. Mint mindannyian tudjuk, az alacsony kamatlábak segítenek növelni a részvényárfolyamokat.
Azonban a járványok, az aszályok és egyéb globális zavarok inflációt és államadósságot is növelnek, ami korlátozza a központi bankok piacbarát lépéseinek lehetőségét.
Az EDHEC tanulmány egy másik kulcsfontosságú megállapítása, hogy ezen károk becslései még messze nem tükröződnek a piacokban. Sok elemző évek óta keresi a klímakockázati prémiumot, és csak nyomokban találta meg. Ez bizonyos mértékig érthető: jelenleg csak találgatni tudjuk a károkat. És talán a piacok optimistán feltételezik, hogy elkerüljük a legrosszabbat. De lehet, hogy olyanok vagyunk, mint azok az emberek, akik nem takarékoskodnak a nyugdíjra, és alvajáróként haladunk egy olyan nap felé, amikor a jövő elképzelésének hiánya miatt egyáltalán nem lesz jövőnk.
Címlapfotó:unsplash.com
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
A párizsi klímaegyezmény fölösleges, az EU-s zöld átállást le kell állítani, klímapánikra semmi ok Szarka László MTA-s tudós, geofizikus szerint. Szarka Lászlóval átbeszéltük a klímaváltozást, a felmelegedést, az összes releváns témát. Interjúnk.
A meteorológusok szerint extrém időjárási jelenségek és tartós forróság terhelheti meg a következő hónapokat, különösen a nagyvárosokban.
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
A magyar sajátosságokkal bíró liberális modell működhet, de félő, hogy csak a vállalatok profitjában látszanak majd az eredmények.
Az uniós gazdasági lassulás ellenére hazánk az egyik legerősebb negyedéves GDP-bővülést érte el.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
Donald Trump végre már látja a fényt az alagút végén.