Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
Űrkutatás – Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések, tekintve, hogy kutatóűrhajósunk, Kapu Tibor, az űrállomáson elvégzett kísérletek csaknem felét jegyezte?
A küldetést követően lehetőségünk nyílt arra, hogy a tudományos programunk vezető kutatóival, valamint az Axiom és a NASA szakembereivel közösen részletesen áttekintsük a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérleteket – az előkészítéstől egészen a végrehajtásig. Az egyeztetések során számos témát érintettünk, beleértve a felmerült nehézségeket is. Összességében azonban elmondhatom, hogy ezek kifejezetten jó hangulatú és eredményes megbeszélések voltak.
A kitűzött célokat sikerült elérnünk, és az előzetes eredmények alapján a missziót rendkívül sikeresnek értékeljük.
Milyen fogadtatásban részesült a program az Ausztráliában megrendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson?
Sydneyben a HUNOR-program önálló standdal képviseltette magát. Bemutattunk több kísérleti eszközt, valamint az egész tudományos portfóliót is az érdeklődők elé tártuk interaktív képernyők segítségével. Hatalmas volt az érdeklődés: a világ minden tájáról érkeztek látogatók és űripari szakértők, akik meglepődve tapasztalták, hogy mindössze 18 nap alatt ennyi kísérletet sikerült elvégeznünk.
Külön szeretném kiemelni
Sokan megálltak előtte, mert igazán látványos és elgondolkodtató bemutatóelemről van szó.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lesz a Külgazdasági és Külügyminisztérium Hunor – Magyar űrhajós programjának jövője? Milyen lehetőségeket tartogatnak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végzett kísérletek? Szakértők segítségével jártunk utána.
Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel?
Nemrég egy workshopot szerveztünk az Európai Űrügynökség (ESA) kutatóinak és a HUNOR-kísérletek vezetőinek részvételével. A rendezvényen a magyar tudósok és mérnökök bemutathatták az Axiom–4 misszió során végzett kísérleteiket, valamint ismertethették azokat az új ötleteiket is, amelyeket a most szerzett tapasztalataik alapján szeretnének továbbfejleszteni.
Az ESA szakemberei értékes tanácsokkal látták el a kutatókat és természetesen minket is.
Fontos célunk volt az is, hogy a kísérletgazdák egymás között is kapcsolatokat építsenek, amelyek a jövőben újabb közös projektekhez vezethetnek.
Mikor várhatók az első tudományos eredmények?
A tudományos kutatás folyamata hosszadalmas. Rengeteg adat, mérés, fotó és videó készült, ezek feldolgozása jelenleg is zajlik. Vannak olyan kísérletek, amelyeknél a mintavétel már a küldetés előtt elkezdődött, és az űrállomás fedélzetén folytatódott. Több minta esetében nagyon alacsony hőmérsékleten kell biztosítani a tárolást, így ezek visszaérkezésére még hónapokat kell várnunk – első sorban a szűkös szállítási kapacitások miatt.
A kutatók már dolgoznak a tudományos folyóiratokba szánt közleményeken, hiszen a nemzetközi tudományos közösség számára ez az elfogadott formája az eredmények publikálásának. Ez a folyamat szintén több hónapot vesz igénybe.
A RANDAM sugárzásmérő esetében azonban már rendelkezünk előzetes mérési eredményekkel. A doziméterek adatai alapján szépen kirajzolódott a kozmikus sugárzás eloszlása a Föld körüli pályán. Emellett jelentős tudományos értékű publikációkra számítunk a mikrobiom-kutatások, a DNS-károsodás, a növénynövesztési kísérletek és a lágy cellák témakörében is.
A mesterséges intelligencia miként van jelen az űrszektorban?
Ez egy rendkívül izgalmas kérdés. A mesterséges intelligencia alapú technológiákat a HUNOR-program során mi is alkalmazzuk, elsősorban a nagy mennyiségű adatok elemzése és kiértékelése során.
Az űrkutatásban az AI különösen fontos szerepet kap az olyan ember nélküli küldetéseknél, ahol a nagy távolság vagy a technikai korlátok miatt a valós idejű beavatkozás, illetve döntéshozatal nem lehetséges.
Kapu Tibor küldetése miként hathat ki a magyar köz- és felsőoktatásra?
A HUNOR-program egyik legfontosabb célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a STEM-területek – vagyis a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika – iránt.
Az űrhajózás világa minden korosztály számára izgalmas: a rakéták működése, a súlytalanság élménye, illetve más égitestek elérése és megismerése mind-mind olyan történetek, amelyek inspirálhatják a diákokat.
Az egyik legfontosabb oktatási kezdeményezésünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) közösen szervezett „űrfizikaóra” volt, amelynek keretében több mint 300 iskola és mintegy 10 ezer diák vehetett részt a programban. A résztvevők olyan egyszerű kísérleti eszközöket kaptak, amelyekkel Kapu Tibor az űrben – súlytalanságban – végzett fizikai demonstrációkat.
Vannak még olyan HUNOR-kísérletek, amelyek csak a közeljövőben valósulnak meg?
Igen, több ilyen projekt is előkészítés alatt áll. Már az Axiom–4 misszió előtt is zajlott HUNOR-kísérlet, a HUN–REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és egy japán partnercég együttműködésében. Ennek keretében Jonny Kim amerikai űrhajós közreműködésével sikeresen hajtottak végre egy szerves kristálynövesztési kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson, amely harminc napon át tartott.
A kutatás eredményei várhatóan a gyógyszerfejlesztésben is hasznosíthatók lesznek a jövőben.
Emellett több új kísérlet megvalósítása is a tervek között szerepel. Hamarosan például egy ionhajtómű tesztelését készítjük elő az ISS fedélzetén, az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben pedig mikrofluidikai és holdkőzetporral végzett kísérleteket is tervezünk a következő évben.
A következő három-öt évben Magyarország gazdaságában mekkora szerepet nyerhet az űripar?
Úgy látom, hogy a HUNOR-program hatására a hazai tudományos és innovációs közeg jelentős része megmozdult.
Azok a kutatók, akik aktívan részt vettek a programban, lelkesen várják a folytatást, hiszen a tudományos kérdések megválaszolásához gyakran több iteráció, több kísérlet szükséges.
Emellett sokan, a HUNOR sikerén felbuzdulva, szeretnének a jövőben hasonló programokba bekapcsolódni. A HUNOR-ban felhalmozott tudás és tapasztalat pedig olyan alapot jelent, amely segíthet újabb tudományos célok elérésében, és hosszabb távon a magyar űripar gazdasági súlyának növekedéséhez is hozzájárulhat.
A magyar tudomány ünnepét 2003 óta minden év november 3-án tartjuk, azon a napon, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, megteremtve ezzel a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapját.
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.
Nyitókép: HUNOR-sajtó
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Az argentin jobboldal, Milei pártja megnyerte a félidős választásokat. Az eredmény hátterében Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagja is állhat.
Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb a felfedezés jelentősége, mindig a tudományon van a hangsúly.
Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormányzat célja az űrkutatásban Magyarország által megszerzett regionális vezető pozíció megtartása.
Bede Zsolt telefonon érdeklődött Róka Rékánál, mi a véleménye a Tisza Párt legújabb botrányáról. Róka azt mondta, még a nyáron befejezte velük.
Washington szerint a kormány drogkereskedelemben érintett, Caracas szerint rezsimváltásra készülnek.
Az eddigi vezető, Módos Márton tanácsadóként folytatja. A vezérigazgatói teendőket a jövőben Kokas Zsuzsanna látja el.
