Grönland következik Venezuela után: a Politico már azt is tudja, hogyan szerezheti meg a szigetet Donald Trump

Venezuela után Grönland lehet a következő terület, amit megszerezhet az Egyesült Államok – írja a Politico. A lap brüsszeli kiadása külön aggodalmát fejezte ki, hogy Donald Trump stratégiája „nagyon hasonlít Vlagyimir Putyin orosz elnök terjeszkedő politikájára”. A lap azért, hogy bemutassa, milyen módokon szerezheti meg az Egyesült Államok Grönlandot, összesen 9 EU-tisztviselővel, NATO-bennfentessel, szakértőkkel, valamint diplomatákkal beszélt. Ezek alapján, a beszélgetések nyomán négy fő forgatókönyvet vázoltak fel arra, hogyan kerítheti birtokába a stratégiai fontosságú szigetet Washington.

Befolyásolási kampány a függetlenségi mozgalom erősítésére

Amennyiben Grönland teljes mértékben függetlenné válna Dániától, megegyezéseket köthetne az Egyesült Államokkal, amelyhez jelenleg Dánia hozzájárulása is szükséges. A függetlenné válásról a grönlandiaknak népszavazáson kellene dönteniük. Egy 2025-ös felmérés szerint a grönlandiak 56 százaléka a függetlenné válás mellett szavazna, és mindössze 28 százaléka ellenezné azt. Trump hivatalba lépése óta Dánia azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy különböző „befolyásolási műveleteket” hajt végre Grönlandon. Felix Karte „digitális politika szakértő” ezzel kapcsolatban párhuzamot vont „Oroszország befolyásoló tevékenységével”, amely szerinte Moldovában, valamint Romániában is tapasztalható.

Mézesmadzag taktika

A Politico szerint amennyiben sikerülne Grönlandon a függetlenségi népszavazás, akkor az Egyesült Államoknak több lehetősége is lenne befolyása alá vonni a szigetet. Egy nyilvánvaló módszer, ha az Egyesült Államok másik tagállamává teszik – ezt az elnökhöz közel állók többször felvetették. Közvetlenül elcserélnék Dániával, ami a lakosság többsége számára nagyrészt elfogadhatatlan. A fent említett kutatás szerint a grönlandiak 85 százaléka ellenzi, hogy a terület az USA részévé váljon, és még a függetlenségi mozgalom Trump-barát tagjai sem lelkesednek az ötletért. Egy, a fentebb említetteknél közvetettebb megoldás lenne az, ha Grönland például aláírna egy Szabad Társulási Megállapodást (Compact of Free Association, COFA) – hasonlóan ahhoz, amit jelenleg

• Mikronéziával,
• a Marshall-szigetekkel és
• Palaóval kötött.

Az egyezmények értelmében az USA alapvető szolgáltatásokat, védelmet és szabad kereskedelmet biztosít cserébe azért, hogy korlátlanul működtethesse katonai erőit ezeken a területeken. Kuno Fencker, függetlenségpárti grönlandi ellenzéki képviselő, aki részt vett Trump beiktatásán és tavaly találkozott Andy Ogles republikánus kongresszusi képviselővel, azt mondta:

A Nuuk  – Grönland fővárosa – és Koppenhága közötti jelenlegi egyezményhez képest „csak jobb lehet”, mondta. Trump azon állítására utalva, hogy az USA-nak „szüksége” van Grönlandra, Fencker hozzátette: „Dánia soha nem mondta, hogy ‚szükségük’ van Grönlandra. Dánia azt mondta, hogy Grönland kiadás, és otthagynának minket, ha függetlenné válnánk. Szerintem ez sokkal pozitívabb megjegyzés, mint amit Dániától valaha láttunk.” Thomas Crosbie, a Dán Királyi Védelmi Akadémia katonai műveletek docense azonban úgy véli, Grönland aligha járna jól Trumppal egy tárgyaláson. „Őszintén nem látok semmilyen előnyt a grönlandi emberek számára, kivéve egy nagyon átmeneti önbizalom-növekedést.” Hozzátette: „őrültség lenne beleegyezni valamibe abban a reményben, hogy később jön egy jobb ajánlat. 

Ukrajnáért cserébe Grönland

Egy EU-diplomata által felvetett lehetséges forgatókönyv egy „biztonsági-csere csomag” lenne, amelyben Európa szilárdabb amerikai garanciákat kap Ukrajnára cserébe az Egyesült Államok bővített szerepéért Grönlandon. Bár ez keserű pirula, könnyebben lenyelhető, mint az alternatíva: feldühíteni Trumpot, aki büntetővámokkal, a béketárgyalásokból való kivonulással torolhatja meg az európai ellenállást.

Katonai invázió

Egy amerikai katonai átvétel viszonylag könnyen végrehajtható lenne. „Lehetne akár öt helikopterrel... nem kellene sok katona” – mondta egy anonim dán politikus. „Semmit sem tehetnének [a grönlandiak]” – tette hozzá. Az Egyesült Államok már most is mintegy 500 katonát állomásoztat a szigeten lévő légibázison.

Grönlandnak eközben gyenge védelme van. A fővárosban lévő Dán Közös Sarkvidéki Parancsnokság elavult eszközökkel rendelkezik: négy kutatóhajó, egy kutyaszános járőrszolgálat, néhány helikopter és egy tengeri járőr repülőgép. Lin Mortensgaard, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója szerint, amennyiben Trump úgy dönt, mindössze körülbelül fél óra alatt elfoglalhatná Grönlandot.

Romain Chuffart, a washingtoni Arctic Institute vezetője szerint ez „a NATO végét jelentené”. Ben Hodges, az európai amerikai erők korábbi parancsnoka pedig arról beszélt, egy ilyen lépés elidegenítené az európai szövetségeseket az Egyesült Államoktól. A NATO képtelen lenne reagálni, mivel a katonai akcióhoz egyhangú jóváhagyás kell, és az USA a szövetség kulcstagja, de az európai szövetségesek más csoportosulásokon keresztül – mint a brit-skandináv Közös Expedíciós Erő vagy az öt országos Északi Védelmi Együttműködés – küldhetnének csapatokat Grönlandra, mondta Ed Arnold, a Royal United Services Institute szenior kutatója. 

De egyelőre a NATO-szövetségesek higgadtan viszonyulnak a helyzethez. „Még messze vagyunk ettől a forgatókönyvtől” – mondta egy magas rangú diplomata. „Lehetnek kemény tárgyalások, de nem hiszem, hogy közel lennénk bármilyen ellenséges átvételhez” – fogalmazott.

Nyitókép forrása: MTI/AP/Evan Vucci

***