Reakció 10 pontban Lentner Csaba állításaira

A szerző a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza

Lentner több kérdésben is téves és politikai alapon nyugvó helyzetértékelést tett, amikor is a 2020 utáni évek gazdaságpolitikáját bírálta, aminek szemléletes példája, hogy a megszorításokról hírhedt, a családokat tönkretevő Bokros Lajossal vont párhuzamot, miközben a kormány, így Nagy Márton is a családok és vállalkozások védelméért száll harcba. Nézzük a legfontosabb állításokat és az ezzel kapcsolatos álláspontomat!

1. Lentner Csaba szerint 2010-2019 között bár sikeres volt a gazdaságpolitika, a továbblépéshez nincsennek extenzív tartalékaink, a reformok második hullámára lett volna szükség.

A 2010-2019 közötti gazdaságpolitika valóban sikeres volt, azonban az azóta bekövetkezett két válság, két külső sokk olyan gazdaságpolitikai lépéseket kívánt meg, amelyekkel meg lehetett védeni a munkahelyeket, valamint a válság időtartamát és mélységét tompítani lehetett. A koronavírus-járvány elleni intézkedések sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy hazánk a válság utáni helyreállást a leggyorsabbak között tudta elérni. A 2022-ben kitört háború ellenére tavaly a foglalkoztatás új csúcsra emelkedett, miközben továbbra is igen nagy számban vannak betöltetlen állások, a munkaerőpiac tehát nem sérült.

Mindezek tartalékot jelentenek, mint ahogy az is, hogy a munkaerőpiaci tartalékok lehetővé teszik az aktivitás további növelését. Azaz a gazdaság alapvető szövetei nem sérültek, a kormány megvédte a családokat és a munkaalapú társadalmat, azaz a kormány tovább folytatta a korábbi években megkezdett munkát, a versenyképesség, a szuverenitás folyamatos megerősítését. A Kormány célja, hogy 2030-ig elérje az uniós fejlettség 90 százalékát, ennek érdekében pedig folyamatos lépéseket tesz többek közt a digitális és zöld átállás irányába.

2. Lentner azt állítja, hogy a gazdaság optimalizálásához növekedésre, pénzügyi egyensúlyra, moderálható inflációra és versenyképességre van szükség. Ezzel szemben szerinte Nagy Márton a négy feltétel közül egyet emel ki, ami a gazdasági növekedés, ez pedig káros.

A felsorolt feltételek valóban egymásra épülnek, növekedés nélkül nincs pénzügyi egyensúly, és fordítva, pénzügyi egyensúly nélkül nincs moderálható infláció, a versenyképesség javítása nélkül nincs tartós, potenciális növekedés.

Az NGM és a Kormány célja, hogy idén 4 százalékos növekedési pályára álljon a gazdaság, azaz újra dinamikusan növekedjünk. Ez pedig egybeesik a magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségeivel. Tehát a 4 százalékos dinamikus növekedés semmiféle káros hatással nem fog járni, ugyanis a növekedés kiegyensúlyozott lesz, az az exporton, a beruházásokon, a fogyasztás növekedésén fog alapulni. A Nagy Márton és az NGM által képviselt gazdaságpolitika egyensúlyra és növekedésre törekszik, amelyet miniszter úr már több alkalommal kifejtett. Egyáltalán nincs szó arról, hogy az NGM csak a gazdaságfejlesztést, a GDP növekedését részesíti előnyben. A költségvetési egyensúly megteremtéséhez azonban a növekedés visszaállítása az egyik legfontosabb alapfeltétel, hiszen a növekvő fogyasztás és beruházások növelik a költségvetés bevételeit is.

3. A közgazdász úgy véli, lehet növekedést elérni, de ez úgynevezett technikai, azaz látszatnövekedés lesz, amit Nagy Márton el is fog érni, miközben nagy problémák lesznek az államadósság finanszírozással, a kamatkiadásokkal, és az infláció sem fog lemenni a 3 százalék alatti kezelhető szintre, ami sérülékenységet eredményez.

A látszatnövekedés teljes egészében hibás és hamis látszatot keltő diagnózis, ugyanis idén a gazdaság növekedése mellett tovább fognak erősödni a magyar vállalatok, amelyek így egyre magasabb béreket is fognak fizetni. Az infláció visszaszorításának köszönhetően ez a reálbérek emelkedését jelenti, azaz

Emellett az államadósság kamatterhének növekedése átmeneti, az infláció csökkenésével a kamatok is csökkenhetnek. A kamatterheken belüli egyik legnagyobb tétel az inflációkövető lakossági állampapírok után kifizetett kamat. Ez egyrészt a háztartások jövedelmét növeli, amit itthon költhetnek el, vagy fektethetnek be újra, azonban a következő években az infláció mérséklődésével az inflációkövető kamatok is meredeken fognak csökkenni, ami több százmilliárd forinttal fogja mérsékelni a kamatkiadásokat. Az államadósság finanszírozásának struktúrája kifejezetten kedvező,

Ráadásul azzal sem értünk egyet, hogy pont a beruházás és export alapú modell idei várható eredményét kérdőjelezi meg professzor úr, hiszen a korábbi évek fejlődése is ennek volt köszönhető – amely modellről Lentner úr is elismerően nyilatkozott.

4. Lentner azt is állította, ha Nagy Márton csak a gazdasági növekedésre fókuszál, el fog szállni továbbra is az infláció, nem 5 százalékos infláció lesz itt, hanem akár a duplája is.

A potenciális növekedés visszaállítása nem jelent inflációs többletet, ráadásul az előző évvel ellentétben idén a növekedés már kiegyensúlyozott szerkezetű lehet. A külső inflációs környezet dezinflációs hatású, a forint stabilizálódott, az energia-, és nyersanyagárak zuhanása a háborús szintekről tovább mérsékelheti az inflációt. Hacsak nem jön újabb külső ársokk, az infláció a tavaly decemberi szinthez képest is tovább mérséklődhet, az idei év elején már az 5 százalék alatti szintek sem zárhatók ki, az infláció 2023-as sikeres visszaszorítását követően.

5. Érdekes megállapítást tett Lentner, hiszen szerinte ugyan hasznos ember Nagy Márton, de jakobinus típus, szereti a felfordulásokat, pedig valójában eredmények kellenek. Márpedig ő egyelőre nem lát nagy áttörést sem a nagyipar megmentésében, sem a kkv-szektorban.

Nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy az energiaárak 2022-ben tapasztalt felrobbanása mintegy 10 milliárd euróval, azaz 4000 milliárd forinttal rontotta a külső egyensúlyunkat, azaz ennyi jövedelmet vont ki az országból. Ehhez a gazdaság minden szereplőjének alkalmazkodnia kellett, azonban a terhek jelentős részét az állam magára vállalta mind a háztartásoktól, mind a vállalatoktól. Enélkül valóban több 10 ezer vállalkozás kerülhetett volna csődbe, ilyen háttérrel az is jelentős eredmény, hogy a vállalkozások talpon tudtak maradni.

így kidolgozta a Gyármentő Programot és többek közt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot is.

Míg a tavalyi év az infláció letörésének éve volt, az idei év a növekedés helyreállításáé, amiben a hazai vállalatoknak, nagyoknak és kicsiknek is szerepük lesz a beruházások élénkülésén keresztül, amihez a kormány célzott támogatásokat ad.

6. A professzor szerint Magyarországon jelenleg a „pénzügyi egyensúlytalansággal” és a forintárfolyam hektikus rángásaival van a fő probléma.

Először is stabilizálni kell a forint árfolyamát. A forint árfolyama már stabilizálódott a külső egyensúly meredek javulásának, valamint a hazai gazdasággal kapcsolatos kockázati megítélés javulásának köszönhetően. Mivel a külső egyensúly, illetve az óriási többlet alapvető támaszt nyúlt a forint számára, nem várható jelentősebb kilengés a forint árfolyamában.

7. Lentner azt is megállapítja, hogy a jegybank addig nem tud kamatot csökkenteni, amíg magas az infláció Magyarországon, mert összeomlik az államadósság finanszírozása, vagyis az állampapírokkal történő államadósság-finanszírozás.

Meglátásunk szerint téves ez a helyzetértelmezés, az infláció ugyanis  érdemi, a vártnál jóval gyorsabb csökkentésével megnyílt a mozgástér a kamatcsökkentési ciklus előtt. A mozgásteret a hazai piacok stabilizálódása, a külső egyensúly meredek javulása, valamint a nagy jegybankok kamatciklusának fordulata is szélesítik, mivel idén már a nagy jegybankoktól is kamatcsökkentésekre számítanak a piacok. A kockázati feláraink a fentiek következtében folyamatosan szűkülnek, egyre alacsonyabb szintekre süllyednek az állampapírhozamok, amit a piacok el is fogadnak.

Megállapítható: a jegybanki alapkamat jelenleg lényegesen magasabb, mint az infláció, azaz reálkamat és egyre növekvő reálkamat alakult ki, ami visszaveti a növekedést, hiszen többek közt nem ösztönzi beruházásra a vállalkozásokat.

8. Lentner Csaba szerint kegyelmi pillanatban vagyunk, ugyanis a forint/euró árfolyam 378 forint, ami 50 forinttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ezek szerinte jó pillanatok, de a helyzet bármikor változhat, és úgy néz ki, Magyarország egy túlzottdeficit-eljárást nem fog megúszni 2024-ben, és ez a forint/euró árfolyamot is meg fogja rengetni, valamint Magyarország államadósságnak besorolását is; jelenleg a bóvli kategória fölött vagyunk éppen, mégpedig egyel, és ha lejjebb csúszunk, az már bóvli. Az ECOFIN friss döntése alapján egyszerre lehet elérni az egyensúlyt a gazdaságfejlesztéssel együtt. Tehát korai még a túlzottdeficit-eljárással riogatni.

tehát a tagállamok részéről is nyomás nehezedhet a döntéshozókra, hogy élesítsék a túlzottdeficit-eljárást. A hazai adósság leminősítése pedig a hazai gazdaság fundamentumainak – növekedés, külső egyensúly, az infláció mérséklődése, stabil állampapír-kereslet a csökkenő hozamok ellenére is –  javulása miatt alaptalan lenne.

Ráadásul az sem igaz, hogy veszély fenyegetné az adósságbesorolást, hiszen a nagy hitelminősítők folyamatosan megerősítik, hogy befektetésre ajánlják Magyarországot, miközben folyamatosak és sikeresek a nemzetközi kötvénykibocsátások is.

9. Lentner azt állítja, hogy a 2024-es év, bár mindenki a gazdasági növekedés évének mondja, rövid időn belül át fog változni a pénzügyi egyensúly helyreállításának az évévé. Vagyis nagy nehézségek elé nézünk.

Az mindenki előtt világos, hogy a növekedés helyreállításárért tenni kell, azonban ez nem fogja veszélyeztetni az egyensúlyt. Ehhez legelőször három lépést kell tenni: az óvatossági motívum oldásával és a bizalom megerősítésével növelni kell a lakossági fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházásokat és tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. A fentiek alapján újra megállapíthatjuk, hogy gazdasági növekedés nélkül nehezen érhető el a költségvetési egyensúly javulása, a kettő együtt jár. Emellett a külkereskedelmünk soha nem látott többletet érhet el, azaz az ikerdeficit probléma megszűnt, az alapszövetek nem sérültek, a beruházások folyamatosak, azaz minden adott a kiegyensúlyozott növekedéshez.

10. Lentner a 3-4 százalékos növekedési adatban sem hisz, 2024-ben legfeljebb 2 százalékos növekedést tud elképzelni.

A gazdaságpolitikában a realitások, a lehetőségek mértéktartó adaptálásával kell előbbre lépni. Továbbá nem látja értelmét, hogy „nagyot akarjunk”, és 5 vagy 10 százalékos növekedési terveket valósítsunk meg, mint a szocializmus idején.

A fogyasztás élénkülését a reálbérek pozitívba fordulása és a háztartások óvatossági motívumának oldódása eredményezhetik. A fogyasztói bizalom máris mutatja a helyreállás jeleit. A beruházások élénkülése mind lakossági, mind vállalati oldalról várható. A kamatplafonok bevezetése, valamint a piaci kamatok csökkenése a tavalyi év utolsó hónapjaiban máris élénkítette mind a lakás-, mind a vállalati hitelezést. Az előbbit a lakásépítési engedélyek növekedése és a lakáspiaci tranzakciók élénkülése is alátámasztja. A folyamat a kamatplafon idei év eleji további csökkenése, valamint a kamatok várható további csökkenése miatt az idei évben gyorsulhat. A vállalati beruházásokat ezek mellett számos célzott támogatás, a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Terv, valamint a közeljövőben várhatóan kiírandó GINOP pályázatok is támogatják. Mindezek mellett a közeljövőben számos, elmúlt években elkezdett, óriás működőtőke-beruházások üzembe helyezése fogja támogatni a növekedést.

mint például az egymillió új munkahelyet vagy az infláció visszaszorítását is.

Nem lesz ez másképp a növekedés helyreállítását, a 4 százalékos gazdasági növekedés elérését tekintve sem.

***

Nyitókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images