Nagy Márton: jön a 14. havi nyugdíj, emelkedik a bankadó 2026-ban

Jövőre egy heti plusz pénzt kapnak a nyugdíjasok, ezzel 2026-ban a kormány – hasonlóan a 13. havi nyugdíj korábbi lépcsőzetes bevezetéséhez – fokozatosan hajtja végre a 14. havi nyugdíj bevezetését – jelentette be Nagy Márton.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: 

• a 14. havi nyugdíj bevezetése,
• a 3 százalékos lakáshitel,
• a 3 százalékos vállalkozói hitel,
• az állami szférában dolgozók béremelése
• és az adócsökkentések végrehajtása nem veszélyezteti a költségvetés stabilitását.

– tette világossá a tárcavezető a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos háttérbeszélgetésen. Emlékeztetett, idén a magyar gazdaság várhatóan 0,5 százalékkal nő, 2026-ban pedig 3,1 százalékos GDP-bővülés várható. Kifejtette: a várnál kisebb növekedés alacsonyabb költségvetési bevételeket jelent és nagyobb hiányt eredményez. Ennek ellenére a kormány kitart a családok, az idősek és a hazai vállalkozások támogatása mellett úgy, hogy teljesíti a legfontosabb elvárásokat, vagyis azt, hogy

• a hiány csökkenjen, vagy ne emelkedjen,
• az államadósság fenntartható pályán mozogjon
• és Magyarország ne kerüljön vissza az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alá.

Végleg eldőlt: 2026-tól érkezik a 14. havi nyugdíj

Nagy Márton óriási dolognak nevezte, hogy gazdasági növekedés nélkül is van mozgástér a 14. havi nyugdíj bevezetésére 2026-tól, a plusz juttatás az első évben egy heti nyugdíjnak megfelelő összeg lesz. Ennek kifizetésére úgy nyílik meg a lehetőség, hogy a tervezett hiány 5 százalékos lesz, azaz megegyezik az idei és a tavalyi hiánnyal. Az elsődleges deficit 1,2 százalék lehet jövőre, amely a régióban a legalacsonyabb és meg sem közelíti Lengyelország 6 százalék körüli elsődleges hiányát.

– emelte ki Nagy Márton. Idén az erősödő forint, jövőre pedig már a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés növeli a büdzsé bevételeit.

A bankoktól vár nagyobb hozzájárulást a kormány

A bevételeket is növeli a kormány, egyrészt a költségvetési tartalékot 50 milliárdról 192 milliárd forintra emeli jövőre, másrészt

– jelentette be Nagy Márton. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, jövőre a szabályozás szerint a bankadó alapja a bankok és pénzügyi vállalkozások 2024-es eredménye lesz, 

A bankoknak tehát van miből hozzájárulniuk a büdzséhez, a költségvetés stabilitásához ezért elkerülhetetlen a bankadó emelése – tette világossá Nagy Márton, ugyanakkor azt is elmondta, erről még nem döntött a kormány.

A tervek szerint a bankok árbevételének 20 milliárd forint alatti részére vonatkozó – jelenleg 7 százalékos – adókulcs 10 százalékra nőne, a 20 milliárd forint feletti része után a jelenlegi 18-ról 30 százalékra nőne az adó mértéke, míg állampapír vásárlás esetén a jelenlegi 50 helyett 30 százalékot írhatnának le a különadóból a szereplők.

A többi ágazati különadó mértékén nem tervez változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium 2026-ban. Nagy Márton hozzátette: 

A Mandiner korábban beszámolt róla, Magyar Péter és a Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András is világos üzenetet küldött a piacnak: ha az ellenzéki párt alakíthat jövőre kormányt, akkor „piacbarát fordulat” jön Magyarországon. Ez pedig egyet jelent a tőkeerős bankok és külföldi nagyvállalatok kötelezettségeinek mérséklésével, az ebből fakadó költségvetési bevételkiesést pedig – az elmúlt hónapokban kiszivárgó elképzelések szerint – a lakosság megszorításán keresztül pótolná a 2010 előtti bukott, baloldali gazdaságpolitikát újjáéleszteni szándékozó Tisza Párt.

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

***