Cselekedni kell, nem pánikolni: lucra megy a játék, az előrejelzések pedig kétségbeejtőek!
A debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) a közleményében arról ír, hogy a lucfenyők országszerte tapasztalható gyorsuló pusztulása a klímaváltozás előrehaladását jelzi.
A lucfenyő Magyarországon természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő, azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették, nevelték ezt a fafajtát az ország minden táján.
Az utóbbi években azonban látványosan pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák.
A kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel kérdőívekkel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központjának munkatársai az ország összes településén. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60 százaléka halt el.
A lucfenyő elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket, felmelegedéseket és lehűléseket.
A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának következménye. Úgy tűnik, hogy
a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni.
Ez a klímaváltozás egyik indikátora.
Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A lucfenyő pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol.
Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat.
A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence – védett helyeknek tűnnek, de valójában ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő egy az érintett fajok közül, jól példázza, hogyan változnak a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek – közölték.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
(MTI)
Nyitókép: Ficsor Márton
A Tisza kétharmados győzelme után vajon újabb államreform érkezik?
A kárpátaljai gyökerű népzenész-prímás alapította Szalonna és Bandája idén megosztott Kossuth-díjban részesült, ez alkalomból beszélgettünk zenéről, háborúról, békéről és a legnagyobb boldogságról.
A szerző sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
A kutatók szerint ha a felmelegedés folytatódik, a következő évtizedben az élelmiszerárak még gyorsabban emelkedhetnek.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
Üzenet a Kárpát-medence magyarságának: együvé tartozunk.
A hadszíntér jellege teljesen megváltozott az elmúlt pár évben, állította Kurt Volker az ukránoknak.
Különleges fotót osztott meg Anyák napja alkalmából Orbán Viktor.
„Egyetlen kancellárnak sem kellett ilyesmit elviselnie” – jelentette ki Friedrich Merz, akinek kormánya súlyos válságba jutott. A 83 százalékos elutasítottsággal küzdő politikus alatt megingott a talaj, miközben Berlinben már egy esetleges bizalmi szavazásról és kisebbségi kormányzásról suttognak.
