Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Cselekedni kell, nem pánikolni: lucra megy a játék, az előrejelzések pedig kétségbeejtőek!
A debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) a közleményében arról ír, hogy a lucfenyők országszerte tapasztalható gyorsuló pusztulása a klímaváltozás előrehaladását jelzi.
A lucfenyő Magyarországon természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő, azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették, nevelték ezt a fafajtát az ország minden táján.
Az utóbbi években azonban látványosan pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák.
A kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel kérdőívekkel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központjának munkatársai az ország összes településén. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60 százaléka halt el.
A lucfenyő elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket, felmelegedéseket és lehűléseket.
A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának következménye. Úgy tűnik, hogy
a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni.
Ez a klímaváltozás egyik indikátora.
Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A lucfenyő pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol.
Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat.
A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence – védett helyeknek tűnnek, de valójában ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő egy az érintett fajok közül, jól példázza, hogyan változnak a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek – közölték.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
(MTI)
Nyitókép: Ficsor Márton
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Indoklás nélkül mondták fel a szerződést.
Jászok, kunok és külső-szolnokiak egyesültek egykor egy vármegyévé a Tisza mentén – huszonhetedik részével folytatódik megyejáró sorozatunk.
A Mavir adatai szerint pénteken a 19.15 óra körüli negyedórában volt az idei legnagyobb nyári bruttó csúcs rendszerterhelés, ami elérte a 6788 megawattot (MW), napi 29,1 Celsius fokos átlag hőmérséklet mellett.
Ürge-Vorsatz Diána: Magyarország középső része az elmúlt 3 évtizedben Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik!
A kutató szenzációs szintézisben veszi sorra őstörténetünk lezáratlan aktáit saját eredményeit fölhasználva. Őshazáról, honfoglalásról, identitás kialakulásáról és a periférialétről is beszélgettünk.
A párizsi klímaegyezmény fölösleges, az EU-s zöld átállást le kell állítani, klímapánikra semmi ok Szarka László MTA-s tudós, geofizikus szerint. Szarka Lászlóval átbeszéltük a klímaváltozást, a felmelegedést, az összes releváns témát. Interjúnk.
