Huszadszorra rendezik meg a régió legnagyobb rockfesztiválját – érdemes ezért átugrani Ausztriába?

Ha valaki nem tartja komfortosnak a Sziget Fesztivált, az pokoli élményekkel gazdagodhat a Nova Rockon, mert míg a Hajógyári-szigeten a hőség vagy az eső elől bemenekülhetünk komfortos sátrakba, addig az osztrák rendezvényen teljes mértékben ki vagyunk téve az időjárásnak. Egy fa nem sok, annyi sincs a helyszínen, ha süt a nap, akkor perzselő teknővé válik a nickelsdorfi puszta, ha esik az eső, akkor kisebb tavak alakulnak ki. Akkor miért is látogatják minden évben tízezrek? Mert pontosan azt nyújtja, amit egy rockfesztiváltól elvárnánk, azaz rengeteg fellépőt. 

A szervezők nem szórják el a pénzt cirkuszi vagy színházi sátrakra, nincsenek különösebb installációk, söröspultokból, kajáldákból ugyan nincs hiány, de ezzel nagyjából ki is merül az infrastruktúra. De van három színpad, és 

Amikor 2024-ben ott jártam, nem az okozta a fejtörést, mivel üssem el az üres órámat, azok ugyanis nem voltak, hanem hogy melyik kezembe harapjak? 

Az épp búcsúturnéját járó Sum 41-t vagy az azzal egy idősávban játszó mindig szuper szórakoztató Steel Panthert válasszam? Nézzem meg az épp csúcsra törő olasz Maneskint, de cserében hagyjam ki a szomszédos színpadon a jó öreg Alice Coopert? Utóbbi esetében az időjárás eldöntötte a helyzetet, a fiatal sztárbanda fellépését egy kíméletlen zápor miatt nem tudtam megközelíteni, így maradt a horrorshow. És az idei programból kiindulva hasonlóan kemény döntéseket kell hozni ezúttal is. 

nyilván nem fogom felsorolni az összeset, csak egyfajta keresztmetszetet próbálok alkotni, és kezdjük is rögtön a főfellépőkkel. Az első napot a Volbeat zárja, amelyet sokáig rosszindulatúan a szegény ember Metallicájának neveztek, de a huszonöt éves fennállásuk alatt már bőven bizonyítottak eleget ahhoz, hogy ne egy nagy klasszikus relációjában kelljen hivatkozni rájuk. Másfél éve itthon is megtöltötték az MVM Dome-ot, a német nyelvterületen pedig már régóta abszolút A kategóriás nevek. 

Aztán jön a gótikus rock egyetlen arénákat megtöltő formációja, a The Cure, valamint az Iron Maiden, amely tavaly óta a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli egy monstre turnéval – 2025-ben éppen nálunk vette kezdetét a körút. Egy ilyen nagy múltú és termékeny előadónál nagyon szubjektív, ki hogyan képzeli el a tökéletes koncertjüket, láttam már őket párszor, de a sportarénás fellépésüket éreztem a legerősebbnek eddig, a számok listája és a látvány tekintetében is. Az utolsó napot pedig az új generáció talán legnagyobb sztárja, a Bring Me the Horizon zárja, amely ma már hatását tekintve simán egy lapon említhető a Linkin Parkkal. Nemrég adtak ki egyébként egy koncertlemezt, amelyet São Paulóban rögzítettek, és a pályájuk eddigi legnagyobb önálló show-ját prezentálva, ötvenezres közönség előtt álltak színpadra. 

Az utolsó nap egyébként is 

mert a fő attrakció előtt egymás után lép fel a P.O.D., a Hollywood Undead, a Three Days Grace, az Architects és a Papa Roach. A hét korábbi része is tartogat friss neveket, a Bad Omens például jelenleg keményen dolgozik azon, hogy a Bring Me the Horizont letaszítsa a trónról, de jön a horrortematikájú metalcore-t játszó Ice Nine Kills és az elmúlt években folyamatosan az AC/DC előzenekaraként turnézó The Pretty Reckless is. Illetve számos olyan, önmagában is több ezer fős tömeget vonzó banda, mint az A Day to Remember, a Breaking Benjamin vagy a Black Veil Brides – nem is sorolom tovább, egyértelműen ez az irányzat dominál idén a leginkább a fesztiválon. 

Ami nem azt jelenti, hogy az említett Volbeaten és Iron Maidenen kívül ne lenne más klasszikus rock és metál is, katonás rendet vág majd valószínűleg a militarista színpadi látványáról híres Sabaton, és a búcsúturnéját járó Sepultura is nyilván népes közönséget fog mozgatni. 

hiszen párhuzamosan turnézik Európában a Panterával és a saját bandájával, a Black Label Societyvel, ide utóbbival érkezik. És a régimódi hangzásnál maradva fellép például az Alter Bridge vagy a Rage Against the Machine gitárosa, Tom Morello is, aki újabban szólóban nyomja. Valamint nem mehetünk el a Soul Asylum mellett sem, ugyanis 

És nyilván lesz ezúttal is egy csomó punk-rock banda. A jelenleg Frank Carter frontemberrel turnézó Sex Pistols és a kaliforniai vonal egyik legnépszerűbb képviselője, az Offspring számít a legnagyobb névnek a műfajból, de a poposabb hullámból jön az All Time Low, amelyért legutóbb Prágáig kellett utaznom, és ezúttal sem találták meg hazánkat a térképen, a régi iskolát pedig a Lagwagon vagy a Social Distortion képviseli. 

Csak az eddig felsorolt nevek között számtalan olyan akad, amely a Budapest Parkban vagy a Barba Negrában nálunk is fellép, de egy-egy önálló koncertre itthon húsz-harminc ezer forint körül mozognak a belépők, a Nova Rockon viszont az egész pakkot megkapjuk sok tucat más előadóval egyetemben egy százezer forintos bérlettel. Ami ugyan nyilván nem olcsó, de a Szigeten másfélszer ennyi a hetijegy, és míg ott örülünk, ha leesik a szervezők platójáról egy-egy gitárzenei név, itt zavarba ejtő a bőség. A napijegyek pár ezer forinttal drágábbak, mint a Hajógyári-szigeten, és nyilván a sörárak is olyanok, hogy nem lesz kedvünk a közönségbe hajítani a félig teli poharat mások bunkó megviccelése céljából.  De azért a Nova Rock ár-érték arányban, még a nomád körülmények ellenére is bőven felveszi a versenyt nemcsak a magyar, hanem a legtöbb európai fesztivállal is.

Nyitókép: Nova Rock. (Facebook /Heimo Spindler)