Punk- és raplegenda intim környezetben, és a legmenőbb kortárs kemény zenei banda is bemutatkozik – 5 izgalmas koncert májusban

Hands Like Houses, Broadside – Dürer Kert, május 13.

Ausztrália igencsak ütemesen termeli ki az új pop-rock sztárokat, a nemrég a budapesti MVM Dome-ban koncertezett 5 Seconds of Summer például bizonyos lemezeladási mutatókban az AC/DC-t is lekörözte, ugyanakkor nemcsak az A kategóriában találhatunk izgalmas neveket. A 2008-ban alakult Hands Like Houses például sosem tört a csúcsra, de szerte a világban klubkoncerteket adva magabiztosan növelik a rajongóbázisukat az alternatív, post-hardcore dalaikkal, ráadásul nemrég egy énekesváltást is sikeresen túléltek. 

És állítólag nagyon erősek élőben. Amikor néhány hete a hazájukban léptek fel, egy helyi kritikus azt írta a melbourne-i koncertjükről, hogy a Hands Like Houses döbbentette rá arra, hogy az ausztrál könnyűzene fényes jövő előtt állhat, amennyiben a hasonló bandák megkapják a kellő támogatást ahhoz, hogy fejlődhessenek és elég fellépési lehetőségük legyen.

Az együttes a Broadside társaságában egyenrangú félként járja idén Európát. Utóbbi szintén egy hasonló stílusú banda, csak éppen Amerikából, és akárcsak az ausztrál kollégáik esetében, nekik is egy-két átütő sláger hiányzik ahhoz, hogy igazán feltörjenek.     

Knocked Loose – Akvárium Klub, május 15. 

Amikor 2017-ben a Knocked Loose a Comeback Kid előzenekaraként a Kék Yukban lépett fel, egy teljesen átlagos hardcore-punk együttesnek tűntek, hozták a kötelezőt, de semmi többet. Az biztos, hogy kinevettem volna, ha valaki azt állítja, kevesebb mint tíz év leforgása alatt a világ egyik legnagyobb rockzenei fesztiválján, a belga Graspop Metal Meetingen főfellépők lesznek, miként az idén összejött nekik. Jelenleg azonban igencsak látványos mainstream sikereket érnek el előadók a legkevésbé kompromisszumképes műfajokban is, elég csak a deathcore világában a Lorna Shore vagy a Slaughter to Prevail menetelésére gondolni. És annak ellenére, hogy a Knocked Loose sem finomított a hangzásán, jelenleg a stílusirányzatának az egyik legmenőbb képviselője. 

A hírnevükhöz hozzájárul, hogy olyan előadókkal készítettek közös dalokat, mint a Motionless in White vagy Poppy. Utóbbival rögzített Suffocate című számukkal 

A banda magyar rajongói pedig idén dupla dózist kapnak: júniusban a Metallica előtt prezentálják, minként szól ez a vaskos hangzás a stadionban, előtte azonban önálló koncertet is adnak az Akvárium Klubban. 

Public Image Ltd – Dürer Kert, május 20. 

Ahogyan a Johnny Rottenről szóló portréban írtam, a Sex Pistols egykori énekese nem tétlenkedett sokat legendás együttese feloszlása után, kevesebb mint egy év leforgása alatt máris új formációt alapított. És igencsak komoly csalódást okozott mindazoknak, akik azt gondolták, ott folytatja majd a vadulást, ahol abbahagyta. 

Az internet előtti korszakban nem volt lehetősége a közönségnek arra egy friss banda esetében, hogy a Spotifyon belehallgasson, milyen zenét is játszanak, így aztán sokakat váratlanul ért, amikor színpadra lépett a Public Image Ltd, és punk-rock helyett nehezen bekategorizálható elektronikus elemeket reggae-vel, dubbal vagy épp avantgárd rockkal vegyítő dalokat játszottak.

De komoly kultusz alakult ki körülöttük, ennek is köszönhető, hogy hosszabb-rövidebb szünetek dacára és folyamatosan változó felállással, ám még mindig aktívak. És bár egyelőre szerencsére nincs itt a búcsú ideje, kiderül ez abból is, hogy a koncertkörút This Is Not The Last Tour címen fut, abból kiindulva, hogy utoljára tizenhat éve jártak a fővárosban, 

ráadásul egy hasonló élő legendát azért nem gyakran láthatunk a Dürer Kert intim közegében.

Don Gatto – A38, május 23.

Akárcsak a fentebb tárgyalt Knocked Loose, a hazai Don Gatto is a hardcore punk műfajában utazik, csak nem a modern irányzatában, sokkal inkább az Agnostic Front, a Sick of It All vagy a H2O New York-i iskoláját követve. És olyan profin hozzák ezt a stílust, hogy minden potenciál meglenne bennük, hogy nemcsak itthon, hanem szerte a világban jól jegyzett nevekké váljanak –

Az, hogy nem sikerült igazán nagyot dobbantaniuk, kívülről nézve úgy tűnik, mintha a lustaságukon múlt volna: sosem vitték túlzásba a koncertezést, de még fontosabb, hogy a fennállásuk alatt egyetlen albumot sem adtak ki, csak néhány kislemezt, azokat sem éppen katonás tempóban, simán eltelt néhány év két megjelenés között. Ha gúnyolódni akarnék, azt is mondhatnám, hogy éppen ezért nem túl nagy vállalás a részükről, hogy állítólag ezen az estén a teljes életművükből keresztmetszetet nyújtanak majd. 

Ez lesz egyébként az eddigi karrierjük legnagyobb önálló koncertjük, ahol az élőben ugyancsak szökőévente látható, szintén hazai The Joystix és az osztrák Seek & Destroy lesznek az előzenekarok.

Xzibit – Barba Negra, május 27. 

A hiphopot és a rapet kicsit kevésbé érintette a lemezipar bedőlése, mint a többi műfajt, ebben a közegben a mai napig fontos a rajongók számára, hogy fizikai formában is megvásárolják a kedvencük aktuális albumát. És mivel talán a legdivatosabb stílusról van szó, az élvonalbeli előadók szemmel látható pénzt keresnek a streaminglejátszásokkal is, illetve mivel ez a szubkultúra részben a kivagyiságról is szól, nem kínos nekik egy-egy márkával marketingszerződést kötniük. 

Ezeknek a tényezőknek az összessége okozhatja azt, hogy szemben a rockzenekarokkal, egy rapelőadónak nem létkérdés, hogy megállás nélkül turnézzon a világban, így amikor mégis útnak indulnak, akkor eseményszámba mennek a koncertek. 

Xzibit a nyugati parti hiphop aranykorában futott be, nagyjából egy időben olyan nevekkel, mint Eminem, Snoop Dogg vagy 50 Cent, és ha hasonló magasságokba nem is emelkedett, azért igencsak szép sikereket ért el. Ráadásul 

ugyanis az említett sztárokhoz hasonlóan, mellé is beállt Dr. Dre producerként, ez pedig önmagában egyfajta legitimáló pecsétet jelent. 

Mindemellett az MTV rendkívül sikeres, Pimp My Ride című reality műsorvezetőjeként – amelyben lerobbant verdákból eszkábálnak luxusautókat – egy szélesebb közeg is megismerte a nevét, így szinte biztosan nem lesz néptelen a budapesti koncertje sem, ahol nemcsak a nosztalgián lesz a hangsúly, hanem a nemrég megjelent új lemezén, a Kingmakeren is. 

Nyitókép: Knocked Loose. Fotó: Church/Live Nation