A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Magyar Péter egy lengyel lapnak csütörtökön így nyilatkozott: „Amikor a háború véget ér, az Európai Unió vissza fog térni az orosz gáz vásárlásához”. A kijelentés kapcsán arról kérdeztük Sebestyén Gézát, hogy beszélhetünk-e ellentmondásról annak fényében, hogy
a Tisza Párt képviselői az Európai Parlamentben korábban több alkalommal is támogatták szavazatukkal az orosz energiaimport betiltását.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője válaszában úgy fogalmazott: „Én alapvetően nem látok ellentmondást a mostani nyilatkozat és a szankciók támogatása között, hiszen a lengyel lapnak adott interjúban a háború utáni helyzetet említi a magyar miniszterelnök, míg a mostani szankciókat a háború miatt hozták.”
Ezt is ajánljuk a témában
Arról ugyanakkor nem beszélt a pártelnök, hogy a Tisza Párt számos alkalommal támogatta szavazatával az orosz energiaimport betiltását.
Hozzátette ugyanakkor: „Azonban továbbra is azt gondolom, hogy a szankciók nagyon sokat ártottak Európának.”
A szakértő szerint ennek több oka is van. Mint kijelentette: „Egyrészt minimális hatással voltak az orosz gazdaságra, sokkal többet ártottak nekünk.”
Sebestyén Géza arra is rámutatott, hogy „még a nyugati uniós államok is megkerülték ezeket különböző módszerekkel”.
Álláspontja szerint az uniós szankciós politika hosszabb távú következményekkel is jár: „az EU a szankciós politikájával elérte, hogy Oroszország Kína felé épített vezetékeket, azaz mostantól mindig lesz egy versenytársunk az orosz energiahordozók piacán”.
A szakértő úgy fogalmazott: „Ha vásárolni akarunk, akkor a kínai vevőkre kell majd rálicitálnunk. Azaz hosszú távon jelentősen drágult az energia Európa számára.” A jelenlegi helyzet kapcsán azt is hangsúlyozta: „különösen a mostani, a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult helyzetben -
Európának, és különösen Magyarországnak nagyon nagy szüksége van az orosz energiára, enélkül sem az otthonok fűtése, sem a gazdaság üzemanyag-ellátása nem garantálható megbízható módon.”
A nyilatkozata végén Sebestyén Géza így összegezte álláspontját: „Azaz a szankciókat nem tartom racionális lépésnek, és így ezek támogatását sem tartom jó iránynak.”
Ezt is ajánljuk a témában
A svéd bűnbandák tudatosan használják ki a gyermekeket, mert eddig 15 év alatt nem lehetett őket börtönbüntetéssel sújtani. Szakértőt kérdeztünk.
Nyitókép: PATRICK PLEUL / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
Nem várt sokáig az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslattal a Tisza Párt.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
Schanda Tamás szerint sem ő, sem a Sándor-palota kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részlege nem javasolta K. Endre kegyelmét Novák Katalinnak.
Egymással versengő korrupcióellenes tervezetek kerültek az ukrán parlament elé, miután a kormány jelentősen átírta a 2026–2030-as stratégiát. A vita nemcsak a jogállamisági reformokat, hanem az 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot is érintheti.
