Nem várt sokáig az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslattal a Tisza Párt: a miniszterelnöki mandátumok maximálása mellett visszavenné a KEKVA-k alapítói jogait is, ami jelentős változásokat hozna az egyes egyetemek működési struktúrájában.
Az új kormány felállását követően a Tisza Párt rövid időn belül benyújtotta első Alaptörvény-módosító javaslatát. A dokumentum – melyet az igazságügyminiszter-jelöltségtől korábban visszalépett Melléthei-Barna Márton, illetve Hantosi István jegyeznek – több sarkalatos változást irányoz elő.
Így például a módosítás két parlamenti ciklusban maximálja a kormányfői mandátumot – ez egyértelműen kizárja Orbán Viktor miniszterelnökként való visszatérését.
Az új szabályozás visszavenné ugyanakkor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k alapítói jogait –
ez a felsőoktatási rendszer strukturális működésére is hatással van,
miután az előző kormányzat alatt szinte minden egyetem és főiskola alapítványi fenntartásba került. A működés „átláthatatlanságára”, illetve összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió 2022 végén kizárta a magyar felsőoktatási intézményeket az Erasmus+, illetve a Horizon Europe programokból és a magyar kormány erőfeszítései ellenére sem sikerült eredményt elérni.
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
A Tisza Párt választási győzelmét követően után új helyzet állt elő, és „mozgolódás” – de még nem átrendeződés – kezdődött a KEKVA-kban. Április végén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fenntartó alapítványának teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága lemondott. A Vidnyánszky Attila-vezette Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumában egyelőre nem állt be változás, ugyanakkor a diákság és az oktatói közösség egy része követelte a vezetőség lemondását.
A Corvinus Egyetem oktatói május közepén követelték a jelenlegi működési forma megszüntetését.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete közösségi oldalán azt közölte: „szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszüntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása”. A jelenlegi működési modell ellen emeltek hangot az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatói és hallgatói is, javaslatban kezdeményezve a Professzorok Tanácsának összehívását, az egyetemi autonómia helyreállítását és a tanárképzés, az oktatásszervezés, a tudományos feltételek „újragondolását”.
A Magyar Hang struktúraváltással kapcsolatos megkeresésére a Debreceni Egyetem azzal reagált: az ún. modellváltás annak idején is széleskörű egyeztetés és képviseleti vélemény-nyilvánítás alapján történt, azóta pedig
határozott oktatási, tudományos és gazdálkodási eredményeink vannak, minden évben transzparens beszámolóval, intézményi teljesítménytől függő egyéni teljesítménybérekkel és a modellváltás előttről megtartott dolgozói juttatásokkal, jubileumi jutalommal.”
Az egyetem válaszából – írja a Magyar Hang – kiderült, hogy Debrecenben „az állammal szerződéses finanszírozási viszonyba lépő, az egyetemet közvetlen kedvezményezettként megjelölő alapítványi fenntartó semmilyen hatáskört nem vett el a Szenátustól a korábbiakhoz képest, és az egyetem a saját bevételeivel is önállóan gazdálkodik”.
A várható változtatásokra a Debreceni Egyetem így reagált:
a tárgyévre érvényes közfeladat-finanszírozási szerződéssel rendelkezik az intézmény, az első féléves finanszírozás megoldott,
„júliustól várjuk a harmadik negyedév, októbertől a negyedik negyedév szerződés szerinti finanszírozását és júliusig a következő 6 évre szóló közfeladat finanszírozási szerződés aláírását, amely ki van tárgyalva, elő van készítve. Az egyetemi közösség bízik benne, hogy nem kényszerül vissza a múltba, az államháztartási hivatali bürokrácia és a közalkalmazotti lét szabályai közé.”
A cikkből kiderül:
az államháztartási törvény hatálya alá történő visszatérés mintegy 10-15 évvel vetné vissza az egyetem fejlődését: költségvetési szervezetként csökkenne az autonómia, a közalkalmazotti lét egészen más bérfeltételeket és követelményeket jelent, ismét rendkívül nehézkessé válna a nemzetközi felsőoktatási piacon való érvényesülés, az egyetemi tudás hasznosítása, az innovációs parkok eredményes hasznosítása és az iparvállalatokkal történő hatékony együttműködés”.
A Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és annak kuratóriuma válaszában tudatta: nem foglalt és nem is foglal állást egyik politikai párt ígéreteivel kapcsolatban sem.
Közlésük szerint az alapítvány a hatályos jogszabályok alapján működik, működését a jogszabályi rendelkezések határozzák meg.
A törvényeket a mindenkori Országgyűlés alkotja, az alapítvány alanya, végrehajtója a hatályos jogszabályoknak; „az alapítvány, mint a Pécsi Tudományegyetem fenntartója, kiemelt feladatának tartja az intézmény folyamatos, magas színvonalú működésének biztosítását a rektori vezetéssel együttműködve” – írják.
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány nevében a kuratórium elnöke, Szabó Gábor leszögezte: a KEKVA-modell csupán annyit rögzít, hogy az alapítói, a tulajdonosi és a fenntartói jogokat adott intézmény számára létrehozott alapítvány gyakorolja, azonban
„ezeknek a jogoknak a gyakorlására a törvény csak kereteket ad meg, így jelentősen különböző intézményi gyakorlatok léteznek”.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) intézményi autonómiájával kapcsolatban úgy fogalmazott: az a szenátus/kuratórium munkamegosztáson keresztül mérhető le. Mint hangsúlyozta,
az SZTE állami egyetemként autonóm volt, akkor most is az.
A vezető szerint értelmezhetetlen – például – az, hogy az oktatók egy csoportja lemondásra szólítja fel azt a szenátust, amelyet az egyetemi polgárok demokratikusan választanak, illetve problémásnak látja a kuratóriumok esetleges lemondását is.
A lap megkeresésére a Semmelweis Egyetem azt válaszolta: a „vezetése olyan megoldást tart célszerűnek, amely megfelel az Európai Unió kekvákkal szemben állított követelményeinek, és amely rendezi a kuratóriumi tagok választásának kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályait.
A Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumában ugyanakkor soha nem volt politikus.
Tagjai között az amerikai Mayo Klinika professzorán kívül további három orvos és egy gyógyszeripari vállalat vezetője található.”
Kijelentették, hogy a modellváltást követően a szakmai kuratórium és az egyetem akadémiai vezetése és szenátusa az autonómia teljes megőrzése és kimagasló hazai és nemzetközi elismerés mellett végzi feladatait.
Nyitókép: AFP
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
Tegye próbára magát, és kiderül, mennyire emlékszik a közelmúlt sorsfordító politikai pillanataira és a hivatalos állami működés alapjaira!
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
Magyar Péter miniszterelnök május 31-éig adott határidőt számos közjogi méltóságnak, hogy lemondjon hivataláról. Sokan biztatják azonban őket arra, hogy tartsanak ki, és már szimpátiatüntetés is szerveződik mellettük.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
300 ezer forintos fizetést ajánlottak a topjátékosoknak is.
