A holokauszt óta nem volt ilyen elterjedt az antiszemitizmus Németországban
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.

A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.

„Azt sem hiszem, hogy ma felkerülne az Oscar rövidlistájára” – így beszélt a Saul fia című filmje kapcsán a nyugati antiszemitizmusról az Oscar-, Golden Globe- és Kossuth-díjas rendező, Nemes Jeles László a brit The Guardiannek adott interjúban. A zsidóság helyzetét és a filmipar ideológiai légkörét boncolgató beszélgetés során az április magyarországi politikai változások is szóba kerültek.
Az elismert rendező úgy véli, hogy a nyugati kultúra és gondolkodás nem tudott mit kezdeni a XX. század egyik nagy tragédiájával, és ezért túl könnyedén át is lendült rajta:

Nem gondolom, hogy a holokauszt élménye integrálódott volna Európa szövetébe. Van szégyenérzet, de nincs valódi megértés.”
Ezt is ajánljuk a témában
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.

A rendező szerint ez a jelenben is érezhető. Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatásban részesülne ma a Saul fia a filmvilágtól, így válaszolt:
Azt sem hiszem, hogy ma felkerülne az Oscar rövidlistájára.”
Szerinte ennek oka a filmipar átpolitizálódása, illetve az, hogy a zsidó témák sok helyen kifejezetten kényelmetlenné váltak.
Egy tízméteres bottal sem piszkálná meg senki.”
A rendező szerint ma olyan folyamatok zajlanak az általunk ismert kulturális térbe, amelyek riasztó történelmi párhuzamokat idéznek:
Az antiszemitizmus abszolút, szégyentelen orgiája söpör végig a Nyugaton.”
Nemes Jeles szerint egy olyan identitáspolitikai szemlélet terjed, amely már nem egyéneket, hanem kizárólag csoportokat lát. Szerinte a „faji megszállottság” és „puritán, moralizáló, önigazoló hozzáállás” uralja a kulturális és online világ jelentős részét. Hozzátette:
A zsidó mindig is egyfajta belső ellenségként jelent meg, és szerintem ma az a kép, hogy a zsidó a Nyugat belső ellensége, olyan méreteket ölt, amely az európai antiszemitizmusnak a nemzetiszocialisták hatalomra jutása előtti korszakát idézi.”
Arra a kérdésre, valóban ennyire súlyosnak látja-e a helyzetet, így felelt:
Azt gondolom, hogy efelé tartunk.”
Ezt is ajánljuk a témában
Sir Ephraim Mirvis brit főrabbi szerint mély aggodalom uralkodik a zsidó közösségben a Golders Green-i támadást követően, de büszke a közösség „ellenálló képességére, erejére és kitartására”.

A rendező élesen bírálta az Izrael elleni kulturális bojkottot követelő művészeket és filmeseket is. A Guardiannek azt mondta, hogy azok az alkotók, akik ma hangosan tiltakoznak a gázai háború miatt, korábban feltűnően hallgattak más közel-keleti tragédiák idején:
Hol voltak, amikor Bassár el-Aszad legalább hatszázezer embert ölt meg Szíriában? Hol voltak ezek a gyönyörű eszméket hirdető emberek, amikor Jemenben milliók szorultak ENSZ-élelmezésre?”
A Hamásszal kapcsolatban úgy fogalmazott:
Ez egy globalista dzsihadista ideológia, amely nagyon is a zsidók megölésére irányul.”
Szerinte a nyugati világ problémája mélyebb annál, mint amilyennek látszik:
Van egy megszállottság a zsidókkal kapcsolatban.”
Nemes Jeles különösen visszatetszőnek nevezte, amikor hollywoodi hírességek erkölcsi kioktatásokat tartanak:
„Fárasztó hallgatni, ahogy Hollywood felső osztálya erkölcsileg kioktat bennünket a medencéik mellől és a luxusvilláikból. Valóban milliomosoktól kellene leckéket kapnunk erkölcsből? Szerintem erre senki sem kíváncsi.”
Az interjú végén a magyarországi politikai változásokról is szó esett. Nemes Jeles László a Guardiannek úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor választási veresége után új korszak kezdődhet Magyarországon.
A rendező a változást
„gyönyörű pillanatnak”
nevezte, amely szerinte az 1848-as forradalmakhoz hasonló népi megmozdulásként értelmezhető.
Bár a világot továbbra is veszélyes és bizonytalan helynek látja, úgy véli, a jelenlegi átalakulások komoly lehetőségeket is rejtenek.
Nagy, nagyon nagy lehetőségeket”
– jelentette ki a rendező.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oscar-díjas rendező új mozija, az 1957 tavaszán, Budapesten játszódó Árva október 23-ától látható a mozikban. Interjúnk.

***
Fotó: FERENC ISZA / AFP