1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák.
Bár a magyarországi holokauszt történetének számos aspektusa már ismert, mégis a történész szinte úgy érzi, nem lehet eleget foglalkozni a témával, mindig akad új kutatnivaló.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
A zsidó közösség számára a legfontosabb, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg.
Ki van adva a jelszó: ismét az arabok nagy, szent fenekébe kell beléomolni.
A Holokauszt Emlékközpont fontos szerepet vállal a kollektív emlékezet formálásában.
A miniszterelnök hangsúlyozva, hogy az emlékezés felelősséggel is jár.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Tisza Párt sajtóosztályát, akik válaszoltak is...
Sokakat felháborított a döntés.
Skoroszów templomának festményei tragikus vallomást rejtenek: 1945-ben hónapokig itt bujkált négy, Erdélyből elhurcolt magyar zsidó nő. A lengyelek szeretnék megtalálni a leszármazottaikat, hogy közösen emlékezhessenek.
A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
A Führer konkrét utasításokat adott a „végső megoldás” végrehajtására.
Hogy mi járhatott egy olyan ember fejében, aki a hatalmát népek és rasszok teljes kiirtására használta? A Goebbels, a manipuláció művészete választ ad a kérdésre, bár a miértek így sem egyértelműek.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Az én vezérem bensőmből vezérel: az embermentő magyar katonatiszt, Revisnyei Reviczky Imre története.
„Emlékezünk” – írta közösségi oldalán a magyar miniszterelnök.
Adam LeBor író és újságíró új, formabontó kötetben dolgozta fel Budapest második világháborús történetét.
