A holokauszt áldozatainak az emléknapja az ellenzéki sajtóban: semmi!

Ki van adva a jelszó: ismét az arabok nagy, szent fenekébe kell beléomolni.


Ki van adva a jelszó: ismét az arabok nagy, szent fenekébe kell beléomolni.


A Holokauszt Emlékközpont fontos szerepet vállal a kollektív emlékezet formálásában.


A miniszterelnök hangsúlyozva, hogy az emlékezés felelősséggel is jár.


Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.


Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.


Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Tisza Párt sajtóosztályát, akik válaszoltak is...


Sokakat felháborított a döntés.


Skoroszów templomának festményei tragikus vallomást rejtenek: 1945-ben hónapokig itt bujkált négy, Erdélyből elhurcolt magyar zsidó nő. A lengyelek szeretnék megtalálni a leszármazottaikat, hogy közösen emlékezhessenek.


A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.


A Führer konkrét utasításokat adott a „végső megoldás” végrehajtására.


Hogy mi járhatott egy olyan ember fejében, aki a hatalmát népek és rasszok teljes kiirtására használta? A Goebbels, a manipuláció művészete választ ad a kérdésre, bár a miértek így sem egyértelműek.


Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.


Az én vezérem bensőmből vezérel: az embermentő magyar katonatiszt, Revisnyei Reviczky Imre története.


„Emlékezünk” – írta közösségi oldalán a magyar miniszterelnök.


Adam LeBor író és újságíró új, formabontó kötetben dolgozta fel Budapest második világháborús történetét.



A civil férfi túszok embertelen bánásmódban részesültek. Egy túszról pedig 15 hónap után derült ki, hogy már az első nap meggyilkolták.


Írják át az emlékmű oldalán a feliratot, nevesítve a nyilasokat, zsidó magyarokat és a Vörös Hadsereget, mert enélkül ennek az emlékműnek sajnos nincs értelme.


A zsidó-keresztény kultúra védelmét, a humanizmus alapvető értékeit csak úgy őrizhetjük meg s úgy örökíthetjük tovább, ha az embertelen gonosz áldozatairól évről évre megemlékezünk.


Néhány évvel ezelőtt Izraelben találkozhattam a vészkorszak pesti túlélőjével, Lustig Évával. Már nincs közöttünk, de a történetét érdemes emlékezetünkben megőrizni. Genda Noémi írása.
