A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
Elhunyt pénteken Berlinben 103 évesen Margot Friedländer. A náci haláltáborok egyik utolsó és legismertebb túlélőjének halálával Németország a kortárs történelem egyik legjelentősebb hangját veszítette el – közölte a róla elnevezett alapítványt idézve az MTI.
Margot Friedländer 1921 novemberében született Berlinben, a második világháború során a nácik a theresienstadti koncentrációs táborba hurcolták. Családjából egyedül ő élte túl a holokausztot. A háború után több mint 60 évig New Yorkban, majd 88 évesen tért vissza Berlinbe és ismét felvette a német állampolgárságot.
Németországba visszatérve a holokausztról tartott előadásokat. Küldetésének érezte, hogy elsősorban a fiataloknak beszéljen a náci Németországban átéltekről. A berlini székhelyű Schwarzkopf Alapítvány egy róla elnevezett díjat is alapított, amelyet 2014-től 2023-ig minden évben olyan fiataloknak ítéltek, akik sokat tettek a zsidógyűlölet és a rasszizmus ellen. Számos más elismerés mellett idén április 5-én kitüntették a Vesztfáliai Békedíjjal, amelyet Frank-Walter Steinmeier német államfő adott át Münsterben a díjazottnak, méltatva az emberiségért, a demokráciáért és a toleranciáért végzett munkáját.
A díjátadón Friedländer hangsúlyozta: minden ember nevében szólal meg, azok nevében, akiket azért öltek meg, mert nem tekintették őket embernek.
A békére leselkedő fenyegetések közepette mindenkinek kötelessége fellépni az együttélés, a tisztelet és demokrácia érdekében. Ami akkor megtörtént, soha többet nem történhet meg.
„Megbékélést ajándékozott országunknak – mindannak ellenére, amit a németek fiatalon műveltek vele. Ezért az ajándékért nem lehetünk eléggé hálásak” – reagált Margot Friedländer halálhírére pénteken Frank-Walter Steinmeier, akit személyes kapcsolat is fűzött a holokauszttúlélőhöz. Friedrich Merz kancellár „korunk egyik legerőteljesebb hangjaként” méltatta az elhunytat, hozzátéve, hogy történetét, amelyet megosztott a németekkel, „feladatunk és kötelességünk továbbvinni”.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Utánanéztünk, jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a tiszás rendezvény idején.
