A holokauszt magyar áldozataira emlékeztek

Egész Európa közös felelőssége, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűnéből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményeken  – fogalmazott a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hangsúlyozta: 

Hozzátette: kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem cselekedni is. Meg kell védenünk az emberi méltóságot minden körülmények között, fel kell lépnünk a gyűlölet, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen. Hangsúlyozta: a történelem arra tanít, hogy a közöny is döntés. Kötelességünk a jövő nemzedék számára világossá tenni, hogy az embertelenség szavakkal, közönnyel, kirekesztéssel kezdődik, és akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom félrefordítja a tekintetét, bagatellizál és hallgat.

Szalay-Bobrovniczky Vince szólt arról is: 

Megítélése szerint az ő példájuk azt mutatja, hogy a gonoszság nem legyőzhetetlen, hogy mindig van választás és remény.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: a zsidó közösség számára a legfontosabb, hogy soha ne ismétlődhessen meg a holokauszt, aki ebben társuk, az a szövetségesük. Hozzátette, ahogy a múltban tették, úgy a jövőben is partnerként tekintenek mindenkire, aki elkötelezetten támogatja erre irányuló törekvésüket. Felidézte: nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a gettósítás, amelyet a deportálások és a népirtás követtek. "Nem sokon múlt, hogy a náci fenevad véghezvigye ördögi tervét: a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését" – fogalmazott. 

 - mondta, emlékeztetve, hogy az akkori magyar állam halálba küldte saját polgárait. Kitért arra: a holokauszt szörnyűsége több mint százezrek életének kioltása, mint a túlélők feldolgozhatatlan gyásza és a generációkon át öröklődő trauma. A társadalmi szövet örökre és helyrehozhatatlanul sérült, a hiány máig érezhető - mondta, hozzátéve, hogy a közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is. A veszteség súlya sokak számára máig nem tudatosult, ezért továbbra is feladatunk - és a Holokauszt Emlékközpont kiemelt küldetése -, hogy minél szélesebb körben adjuk át mindazt a tudást, amely e veszteség súlyát megérthetővé teszi – fogalmazott a Mazsihisz elnöke. Elmondta, ma már nincsenek köztünk az elkövetők, és egyre kevesebben vannak a túlélők, ezért az utánuk jövő generációkra hárul a felelősség, hogy fenntartsák az emlékezetet.

– figyelmeztetett Grósz Andor.

Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: a magyar parlament 2000-ben hozott döntése a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról még mindig jelentőséggel bír.

Ez a felismerés politikai érettségről és valódi elköteleződésről tanúskodik - értékelt. Jelezte: az új parlament és kormány munkájának kezdetén a fókusz ugyan a politikai prioritásokon van, de arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus ismételt megjelenésével a politikai vezetés szerepe összetettebbé, egyben fontosabbá is vált. Feladata, hogy fenntartsa a tisztánlátást, és biztosítsa, hogy bizonyos határok láthatók és sértetlenek maradjanak. Az, ahogyan a közintézmények kezelik ezeket a kérdéseket, hatással van a társadalomra is - mondta.

A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál. A megemlékezésen részt vett mások mellett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Ismert, az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.

Nyitókép: Kocsis Zoltán