Varga Mihály tudja meg elsőként, hogy mi a helyzet az idei költségvetéssel

Egyelőre semmi sem támasztja alá, hogy az előző kormány meghamisította volna a költségvetést – mutatott rá Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő az Ultrahangnak adott interjúban. A szakértő emlékeztetett,

Szalai Piroska azt is kiemelte, nem igaz, hogy Magyarország lenne a legszegényebb ország az EU-ban, az adatok teljesen mást mutatnak. Felidézte, Magyar Péter a Karmelita bejárásának éjszakáján, amikor 3 millió szegénységben élőről beszélt, akkor a 2010-es adatokat sorolta. Azóta jelentősen javultak a mutatók: 2010 óta 1,3 millió ember lépett ki a szegénységi kockázatból és került át a középosztályba. 

Ma ez a szám 1,8 millió körül van – és ez sem mélyszegénységet jelent. Természetesen addig nem állhat meg a munka, amíg egyetlen ember is nehéz helyzetben él Magyarországon. De nem mindegy, honnan indultunk és hová jutottunk 2010 óta – tette világossá Szalai Piroska. A valódi veszély most az, hogy a közelgő megszorítások miatt újra nőhet a szegénységi kockázat. Talán ezért próbálnak már most rosszabb képet festeni az ország állapotáról és fals számokat sulykolni.

Szalai Piroska szerint a Tisza-kormány ugyan azt kommunikálja, hogy nem lesznek megszorítások, de ahhoz, hogy a kormány keresztül vigye a terveit, jelentős forrásokra lenne szükség, amelyeket az uniós források felszabadítása is csak részben fedezne. Az ellenzéki képviselő az adatokat ismertetve kiemelte, 

• Magyarország GDP-arányos államadóssága 75 százalék alatt van, miközben az uniós átlag 82 százalék.
• Az idei első negyedévben Magyarország gazdasági növekedése uniós szinten a második legnagyobb volt.
• A reálkeresetek két számjegyű növekedést mutattak – ez nemzetközi összehasonlításban is ritkaság.

A szakértő azt is világossá tette, hogy az első negyedévben elért hiánycél nem jeleni azt, hogy az Orbán-kormány a választások előtt kiköltekezett volna az egész éves keretből. Sok bevétel majd csak májusban folyik be az államhoz, például a társaságiadó-bevételekből, vagy év végén a karácsonyi bevásárlás jelentette áfatöbbletből, miközben a béremelések az év elején megvalósultak és a rezsitámogatás is az első hónapokban volt esedékes kiadás. Kiemelte: az elmúlt években nem volt ritka, hogy a tavasz végén, vagy a nyár elején az államháztartás többlettel zárt.

***

Nyitókép: Képernyőkép/YouTube