Krasznahorkai László a Nobel-díj elnyerése óta először mutatkozott be szélesebb hazai közönség előtt

Szegeden, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében tartott rendkívüli felolvasást Krasznahorkai László, ahol a Nobel-díj elnyerése óta először mutatkozott be szélesebb hazai közönség előtt. A május 21-i eseményen a Mindig Homérosznak című kisregényéből olvasott fel, amely a lét alapkérdéseit, a menekülést és az üldöztetést vizsgálja mély, megrázó erővel – számol be az Index.

A beszámoló szerint A felolvasás egyik legerősebb pillanata az volt, amikor Krasznahorkai saját, szépirodalmi eszközeivel foglalta össze a buddhista filozófia lényegét: a múltról, jelenről és jövőről, a pillanatról és a két pillanat közötti szakadék hiányáról, a semmiről és a mindenről, a jó értelméről és a megvilágosodás lehetőségéről.

Krasznahorkai nem egyedül állt a színpadon: vele volt Miklós Szilveszter zenész is. Együtt idézték meg a 2019-ben megjelent Mindig Homérosznak világát – ezt a különleges összművészeti alkotást, amelyhez Max Neumann festményeket készített, Miklós Szilveszter pedig zenét szerzett. Az olvasók a könyvben elhelyezett QR-kódok segítségével érhették el a hanganyagot. Az alkotók szándéka szerint az olvasó a kép, a zene és az irodalmi szöveg együtteséből rekonstruálhatja azt a csillagos eget, amely Homérosz fölé borult, és érzékelheti, milyen égbolt borul ma fölénk.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy korábbi ígéretével ellentétben 2026-an visszatér Magyarországra Krasznahorkai László Nobel-díjas író. 

Az előző években Krasznahorkai rendszeresen bírálta Magyarországot, sőt a nemzeti identitás gondolatát is élesen elutasította.

„Magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. A »magyarság« ellen azonban minden erőmmel küzdök. Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – fogalmazott az író.

Krasznahorkai szerint a nemzeti büszkeség értelmetlen fogalom, és a magyar történelemre vagy hagyományokra való hivatkozás sem jelent számára értéket. Az interjúban gúnyosan beszélt a történelmi jelképekről is, amikor azt mondta: „Az én Magyarországom a nyelv Magyarországa, és nem a huszároké” – tette hozzá.

Nyitókép forrása: Illyés Tibor

***