Gyerekeket használnak gyilkosságokra a svéd migránsbandák

Svédország újabb szigorú intézkedéssel próbálja megfékezni a szervezett bűnözéshez kapcsolódó erőszakhullámot. A kormány május közepén jelentette be, hogy 

Az intézkedés hátterében az áll, hogy Svédországban az elmúlt években egyre gyakoribbá vált: 

A bandák pontosan tudják, hogy a gyermekek büntetőjogi felelősségre vonhatósága korlátozott, ezért sokszor őket küldik előre a legsúlyosabb ügyekben is.

A tervek szerint a hatóságok 13 éves kortól rendelhetnék el az elektronikus karkötők viselését. A kormány becslése alapján kezdetben mintegy 50-100 fiatalt érinthetne az intézkedés. A karkötők segítségével azt ellenőriznék, hogy az érintett gyermekek betartják-e a szociális szolgálatok által előírt kijárási korlátozásokat. Camilla Waltersson Gronvall szociális ügyekért felelős miniszter szerint az eszközt nem bokaperecként, hanem inkább karórára vagy hétköznapi karkötőre emlékeztető formában alakítanák ki. A cél az lenne, hogy a megfigyelés ne legyen annyira feltűnő és megbélyegző, mint a már elítélt bűnözőknél alkalmazott elektronikus nyomkövetők esetében.

Emellett tavaly 52 olyan különleges bizonyítási eljárás is indult, amelyben a bíróság azt vizsgálta, hogy egy büntetőjogilag még nem felelősségre vonható gyermek elkövette-e a terhére rótt cselekményt. Ezekben az esetekben a bíróság megállapíthatja a gyermek részvételét, de büntetést nem szabhat ki rá.

Ez azokra az ügyekre vonatkozik majd, amelyeknél a bűncselekmény legalább négy év szabadságvesztéssel büntethető.

Az elektronikus karkötők bevezetése ugyanakkor komoly vitát váltott ki. Gyermekjogi szervezetek, a svéd bűnmegelőzési tanács, valamint az UNICEF is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézkedés sértheti a gyermekek szabadságjogait. A kritikusok szerint különösen érzékeny kérdés, hogy a hatóságok milyen alapon, milyen ellenőrzés mellett és mennyi ideig alkalmazhatnának ilyen megfigyelést kiskorúakkal szemben. A svéd rendőrségnek 2025 októbere óta már arra is lehetősége van, hogy lehallgassa a 15 év alatti gyermekek elektronikus kommunikációját. A mostani javaslat tehát egy szélesebb, a fiatalkorúakhoz kötődő bűnözés visszaszorítását célzó kormányzati csomag része.

Waltersson Gronvall szerint azonban a kormány nem büntetni, hanem megvédeni akarja azokat a gyerekeket, akik a bűnszervezetek közelébe kerülnek. Mint fogalmazott, amikor egy gyermeknél fennáll a veszélye annak, hogy súlyos bűnözők befolyása alá kerül, az államnak több eszközre van szüksége a beavatkozáshoz. A miniszter szerint az elektronikus megfigyelés különösen súlyos helyzetekben segíthet időben megtörni egy romboló mintát, és biztosítani a gyermek biztonságát.

Mindez a szeptember 13-i parlamenti választások előtt különösen érzékeny témává vált, hiszen a közbiztonság és a bandabűnözés mára a svéd belpolitika egyik legfontosabb kérdésévé lépett elő.

Svédországban egyre több fiatalt gyanúsítanak gyilkosságokkal vagy gyilkossági tervekkel

A svéd Bűnmegelőzési Tanács, a Brå 2021-es összefoglalója szerint a külföldön születettek, illetve a Svédországban, de külföldön született szülőktől származók nagyobb arányban jelennek meg a regisztrált gyanúsítottak között, mint a két Svédországban született szülővel rendelkező svédek. Különösen fontos adat, hogy a Brå szerint a 2007–2018 közötti időszakban az összes vizsgált csoportban csökkent a bűncselekménnyel gyanúsítottak aránya, miközben 

A bandák problémája Svédországban mára nem pusztán „bevándorlási kérdésként”, hanem integrációs, városszociológiai és szervezett bűnözési válságként jelenik meg. A svéd kormány maga is úgy fogalmaz, hogy az országban súlyos integrációs gondok alakultak ki, beleértve a munkanélküliséget, a segélyfüggőséget, a bűnözést és a „párhuzamos társadalmak” növekedését. 

A Brå 2025-ös jelentése arra mutat rá, hogy a gyerekek és fiatalok nem egyszerűen belesodródnak a bűnözésbe. A bandák tudatosan keresik meg, használják fel és építik be őket a saját bűnszervezeteikbe, amelyek szigorú belső hierarchia szerint működnek:

A svéd rendőrség 2024-ben mintegy 62 ezer olyan személyt azonosított, aki aktívan részt vesz vagy valamilyen módon kapcsolódik bűnözői hálózatokhoz: közülük körülbelül 14 ezren számítanak aktív tagnak, további 48 ezren pedig kapcsolódnak valamilyen formában. A probléma súlyosságát mutatja, hogy Svédországban az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára nőtt a halálos lövöldözések száma, és 2023-ban az országban kilencszer annyi halálos lövöldözést regisztráltak, mint Norvégiában, Dániában és Finnországban együtt. A közösségi média mára a kiskorúak beszervezésének egyik fontos terepévé vált: a bűnbandák ezen keresztül keresik meg, csábítják be és használják fel a fiatalokat: 2024 első felében 

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint Svédországban mára rendkívül súlyossá vált a lőfegyveres és robbantásos bandabűnözés helyzete. Mint fogalmazott, 

A svéd rendőrség becslései alapján „az országban 12 ezer aktív bandatag van, akikhez 50 ezer támogató személy kapcsolódik, miközben a rendőrség létszáma nem éri el a 25 ezer főt.” Sayfo szerint a bűnözői körök társadalmi hátterére is jellemző, hogy 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a svédországi bandák tudatosan használják ki a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályokat. „Az eddigi szabályozás értelmében 15. életévét be nem töltött gyermek semmilyen bűncselekményért, még gyilkosságért sem büntethető” – mondta, hozzátéve, hogy emiatt 

A kutatási vezető szerint ez mára konkrét piaci logikát is követ: „Egy gyilkosságért 150 ezer svéd koronát, vagyis nagyjából 5 millió forintot fizetnek.”

Sayfo Omar úgy véli, a bűncselekményekre rávett gyermekek jellemzően bevándorló háttérrel rendelkeznek, beszervezésük pedig több lépcsőben, hierarchikus rendszerben történik. Mint elmondta, „a ranglétra közepén álló 15–20 éves bandatagok vonják be a 12–15 éves gyerekeket a bűncselekményekbe”. Ezek a fiatalok kezdetben többnyire kisebb feladatokat kapnak: 

Nyitókép: Nicolas Economou / AFP