A Tisza Párt alaptörvény-módosításával immár kérdésessé vált a tehetséggondozó megmaradása.
„A tehetséggondozás nem luxus, hanem nemzeti ügy. Nem helyettesíti a közoktatást és a felsőoktatást, hanem kiegészíti azt – méghozzá szükségszerű módon. Minél több tehetséges fiatalt tudunk bevonni, minél több forrást tudunk erre fordítani, annál erősebb lesz Magyarország” – közölte Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a Facebook-oldalán.
Mint írtuk, a Tisza Párt ma nyújtotta be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését célzó alaptörvény-módosítását, amivel immár kérdésessé vált a tehetséggondozó megmaradása. Az MCC megőrzése érdekében diákkezdeményezés is indult, amelyet már többszázan írtak alá.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az MCC értéke, lényege nem a politikai címkékben, hanem az egyetemisták barátságaiban és a diákok határokon átívelő összetartozásában mutatkozik meg” – húzták alá a petícióban.
Orbán Balázs azt írja, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) immár 30 éve biztosít ingyenes képzést és támogatást a legtehetségesebb magyar diákoknak.
Az elmúlt években sikerült felépíteni egy olyan országos és Kárpát-medencei tehetséggondozó hálózatot, amely ma már több mint 8000 fiatal számára nyit lehetőséget – függetlenül attól, hogy budapesti családból vagy vidéki kistelepülésről, Zalából vagy Erdélyből érkezik.”
– fogalmazott, majd hozzátette, „ez egy valódi nemzetegyesítő projekt”, valamint egy „sikertörténet”.
Az MCC kuratóriumi elnöke kifejtette, hogy az Orbán Viktor vezette kormány „partnerként tekintett az MCC-re, mert felismerte: Magyarország elég erős ország ahhoz, hogy a tehetséggondozást ne külföldi hálózatokra és ne csak néhány elitintézményre bízza, hanem létrehozzon egy nagy nemzeti intézményt, amely minden magyar fiatal számára kínál világszínvonalú lehetőségeket.”
Az az MCC jelentős támogatást kapott azonban – mint írta – megelelően gazdálkodott vele,amit a nyilvános beszámolók is igazolnak. Miközben rengeteget fordítottak képzésre, ösztöndíjakra és fejlesztésekre, a rábízott vagyon értéke nem csökkent, hanem nőtt – hívta fel rá a figyelmet Orbán Balázs.
Szerinte az alapítványi modell lényege az, hogy a tehetséggondozás ne legyen kiszolgáltatva az aktuális költségvetési és politikai szempontoknak. Úgy látja,
egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány nem elkötelezett támogatója ennek az ügynek.”
Úgy véli, ha ezeket a forrásokat visszanyomják a költségvetésbe, annak nyoma fog veszni. „Senki sem fogja tudni, valóban oktatásra és tehetséggondozásra költik-e őket, vagy valami egészen másra. És van néhány dolog, amit nem lehet megcsinálni” – írja. Szerinte nem lehet egy magánalapítványt „bezúzni”, és nem lehet a jogszerűen, nem az államtól kapott vagyont államosítani, és főleg:
nem lehet több ezer fiatalt magára hagyni.”
Orbán Balázs felhívja a figyelmet arra, hogy az MCC-ben több mint 8000 diák, több mint 30 helyszínen számít arra, hogy a képzés folytatódik; valamint ara, hogy vannak köztük olyanok is, akik most kaptak támogatást a világ legjobb egyetemeire való továbbtanuláshoz.
Nyitókép: Orbán Balázs Facebook-oldala
A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.
Az elmúlt hat évben egy magánalapítványból nemzetközileg is ismert magyar nemzeti intézménnyé vált az MCC.
„Ukrán határőrök mentettek meg egy óriás vizát, a szájába belefért volna Kapitány István feje” – írta a 444 újságírója. Ezzel megszületett a Kapitány-skála, a halbiológia legújabb sarokköve.
A Tisza Párt helyi képviselője meglepődött azon, hogy a Vulcan Shield Globallal még nem született meg az állami támogatási szerződés.
Az ELTE jogtudósa bírálta azt a 42 kollégáját, akik nyílt levélben amellett érveltek, hogy a jelenlegi közjogi tisztségviselőket kétharmados parlamenti többséggel lehessen leváltani.
A Fidesz újonnan megválasztott alelnökével az európai uniós pénzekről, a vitnyéd-csermajori nem létező migránstáborról és a polgárság visszaszerzéséről is beszélgettünk.
Az Európai Parlament a Tisza szavazataival utat nyitott az újfajta technológiák előtt.
A miniszterelnök nem tágít.
A világbajnokság kötelező hidratációs szünetei világszerte akár 307 milliárd forintos többletbevételt is termelhetnek a közvetítő televízióknak.
