640 ezer milliárdos töréspont: kiakadtak a gazdagok, reped az EU

A Politico beszámolója szerint Brüsszel 1,8 billió eurós, vagyis mintegy 640 ezer milliárd forintos költségvetési keretet javasol a 2028 és 2034 közötti időszakra. A teljes összeg a koronavírus-járvány idején felvett közös uniós hitelek törlesztésével együtt már megközelítené a 2 billió eurót is. Ez a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének 1,26 százalékát tenné ki, ami jóval magasabb a jelenlegi, 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklus arányánál.

A tervezet miatt komoly törésvonal alakult ki a tagállamok között. A leggazdagabb országok attól tartanak, hogy jelentősen nőne a befizetési kötelezettségük, ezért közös fellépést szerveznek az Európai Bizottság terve ellen. A Politico szerint Svédország, Dánia, Finnország, Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország, Írország és Belgium képviselői külön egyeztetést tartanak Brüsszelben, hogy összehangolják álláspontjukat az uniós költségvetési tárgyalások előtt. Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter egyértelművé tette, hogy országának nincs lehetősége jelentősen többet fizetni az uniós kasszába. Mint fogalmazott:

A svéd politikus szerint nemcsak Stockholm, hanem más nettó befizető országok számára sincs tér a drasztikus hozzájárulás-emelésre. A nettó befizetők azok az államok, amelyek többet fizetnek be az EU költségvetésébe, mint amennyi támogatást visszakapnak onnan.

Közös frontot nyitottak a nettó befizetők

Az osztrák EU-ügyi miniszter, Claudia Bauer még keményebben fogalmazott. A Politico idézete szerint kijelentette:

A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy miközben számos tagállam saját nemzeti költségvetésében megszorításokra és nehéz döntésekre kényszerül, az Európai Uniónak is önmérsékletet kellene tanúsítania. Bauer szerint ezért van szükség arra, hogy a nettó befizető országok szorosabban összehangolják álláspontjukat, és szükség esetén világos vörös vonalakat húzzanak meg a tárgyalások során. A Politico szerint a leggazdagabb tagállamok nem minden területen ellenzik a kiadások növelését. Többen támogatják a védelmi képességek fejlesztését, a versenyképesség javítását vagy az európai ipar megerősítését célzó programokat. Ugyanakkor azt szeretnék, ha az összesített költségvetési keret mégis kisebb lenne.

Hollandia új kormánya szintén keményebb hozzáállást sürget. A Politico szerint a holland külügy- és pénzügyminiszter levélben jelezte a parlamentnek, hogy Brüsszelnek nehéz döntéseket kell hoznia, és a forrásokat csak olyan területekre lenne szabad összpontosítani, amelyek valódi európai hozzáadott értéket teremtenek. A holland álláspont szerint jelentős megtakarításokat kellene elérni többek között az agrártámogatások, a szegényebb régióknak nyújtott támogatások és az uniós tisztviselők fizetése terén is.

Brüsszel támogatói is támadásba lendültek

Miközben a nettó befizetők a költségvetés csökkentését követelik, egy másik országcsoport éppen ellenkező irányba nyomná az Európai Bizottságot. Tizenhat tagállam – köztük Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Románia – közös nyilatkozatban állt ki amellett, hogy több pénz jusson a mezőgazdaságra, a kohéziós támogatásokra és a halászatra. A dokumentumban azt írták:

Az országok szerint elfogadhatatlan, hogy éppen ezek a területek szenvedjenek el visszavágásokat, miközben az uniós költségvetés teljes összege nő. A vita másik fontos eleme az úgynevezett visszatérítések kérdése. Több nettó befizető ország – köztük Németország, Hollandia, Svédország, Ausztria és Dánia – kedvezményeket kap az uniós befizetéseiből. A nagyobb költségvetést támogató tagállamok most ezek eltörlését követelik, arra hivatkozva, hogy ennek nincs sem politikai, sem gazdasági indoka.

A következő hetekben tovább fokozódhat a feszültség. A ciprusi soros elnökség várhatóan már június elején ismertetheti az úgynevezett NegoBox dokumentumot, amely már konkrét összegeket és részletes költségvetési bontást is tartalmaz majd. Ezt követően az ügy előbb a brüsszeli nagykövetek, majd az uniós állam- és kormányfők elé kerülhet a június 18-án kezdődő Európai Tanács ülésén.

Nyitókép: Petras Malukas / AFP