Zuhanásba válthat a mesterségesintelligencia-biznisz? 

A Szilícium-völgyben és a fejlett világban szinte mindenütt egyre hangosabbak az aggodalmak, hogy a mesterségesintelligencia (MI)-szektor túlértékeltsége valódi tőzsdei lufit jelez. A BBC egy minapi anyagában Sam Altmant, az OpenAI vezetőjét idézi, aki szerint bár az MI egyes részei „buborékszerűek”, az ő cége valós értéket teremt. A friss gazdasági elemzések és befektetési adatok azonban árnyalják Altman óvatosan optimista képét: az MI-beruházások már most 1,1 százalékát adják az amerikai GDP növekedésének. Ám ez csak a beáramló tőke nagyságrendjét jelzi, miközben az MI tőzsdei nagyvállalatai veszteségesek.  

Globális kockázatok 

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése az idén már nemcsak technológiai, hanem gazdasági jelenséggé is vált, hiszen a trend a tőzsdei befektetőket óriási lázban tartja, miközben a szakértők egyre gyakrabban emlegetik a buborékot.  

A már idézett Sam Altman az október eleji DevDay eseményen szokatlan nyitottsággal válaszolt a riporterek kérdéseire, elismerve, hogy az MI-szektor bizonyos szegmensei buborékszerű jeleket mutatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Az OpenAI-nál valami jelentős történik” – utalva a cég ChatGPT-jével elindított mainstream forradalomra, amely ma már 800 millió felhasználót szolgál ki, ebből 40 millió fizet elő a szolgáltatásra.  

Az OpenAI éves bevétele elérte a 13 milliárd dollárt, de ez a nagynak tűnő összeg csupán töredéke a cég értékeltségének: a vállalatot most 500-600 milliárdra becsülik, megelőzve a SpaceX-et is. Ez a felértékelődés nem egyedi eset: 

ám eközben a valós hozamok elmaradnak a várakozásoktól. 

Túl gyors az értéknövekedés? 

A buborékaggodalmak gyökere a gyors értéknövekedésben keresendő, ami részben az olyan komplex finanszírozási konstrukcióknak köszönhető, amelyek mesterségesen tartják fenn a keresletet. Az OpenAI például októberben jelentett be egy ötéves tervet, amelyben ezermilliárd dollárnyi számítástechnikai kapacitást épít ki, beleértve  

Emellett 100 milliárdos megállapodást kötött az Nvidiával saját chipek fejlesztésére, illetve milliárdos eszközbeszerzésről állapodott meg az AMD-vel, amelyben 10 százalékos tulajdonosi részesedést is szerezhet.  

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang megvédte ezeket az egyedi megállapodásokat, hangsúlyozva, hogy nincs kizárólagosság, a cél az ökoszisztéma támogatása, ám a kritikusok szerint ez elhomályosítja a valós keresletet. 

Az IMF sem hagyja szó nélkül  

Az IMF október 14-i elemzése szerint az MI-buborék hasonlít a késői 1990-es évek internetes lufijához: mindkettő felfújta a részvényárakat és a tőkenyereségeket, ami fogyasztást és inflációt gerjesztett, de a hozamok elmaradnak. Pierre-Olivier Gourinchas vezérigazgató-helyettes figyelmeztetett, hogy az amerikai fogyasztói árindex (CPI) csak az idén 2,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,4 százalékra csökken, részben az MI-infláció miatt.  

Ehhez hasonlóan a brit jegybank október 8-i jelentése „hirtelen korrekcióról” beszél a globális piacokon, kiemelve, hogy az OpenAI értékelése egy év alatt 157 milliárd dollárról 500 milliárdra ugrott. A JP Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon a BBC-nek adott interjújában pedig azt mondta:  

A Bank of America globális alapkezelői felmérése szerint már az „MI-részvénybuborék” a legnagyobb globális piaci kockázat, 33 százalékkal, míg a Goldman Sachs „dotkom 2.0”-ként emlegeti a ciklust. 

Aggasztó adatok 

A számok valóban aggasztók. Az amerikai tőzsde idei nyereségtermelésének a 80 százalékát az MI-vel kapcsolatos vállalatok adták, miközben a Gartner szerint a globális mesterségesintelligencia-kiadások az idei év végére elérik az 1500 milliárd dollárt. Az USA-ban az MI-beruházások a GDP 1,1 százalékos növekedését adták az év első felében, de ha kivonjuk a chipek és szoftverek importját, ez 0,5 százalékra csökken – ráadásul a vámháborúk tovább rontják a képet.  

Jerry Kaplan, aki négy technológiai buborékot élt túl, a szilícium-völgyi Computer History Museum részéről figyelmeztetett: „Ennyi pénz forog kockán, hogy a dotkomnál is nagyobb lesz a veszteség, sőt az egész gazdaságot magával rántja”. Környezeti kockázatok is felmerülnek: a sivatagi adatközpontok rozsdásodni fognakha a buborék kipukkan, toxikus anyagokat szivárogtatva a talajba. 

Az OpenAI említett DevDay-je október 6-án tovább fűzte a spekulációt. Altman itt jelentette be az App SDK-t, az AgentKitet és a ChatKitet, amelyek a ChatGPT-t app-store-rá alakítják, lehetővé téve az MI-ügynökök önálló működését. Emellett partnerségeket kötöttek olyan vállalatokkal, mint a Walmart, ahol a ChatGPT „buy” gombbal integrálódik a bevásárlásba, segítve a kiskereskedelmi óriást az 1 ezermilliárd dolláros értékeltség felé. Altman Jony Ive-val, az Apple egykori dizájnfőnökével együttműködve fejleszt hardvert, miközben hangsúlyozza: „Trilliókat kell költeni adatközpontokra, mert a kereslet világszerte nagyot ugrik.” Azonban a cég fél év alatt 8 milliárd dollárt bukott, az éves vesztesége pedig 20 milliárd körül mozog – azaz minden dollárnyi bevétel mellett a tripláját költik el. Ez felveti a kérdést: meddig tartható ez a modell, amikor az Nvidia tűnik az utolsó nagy befektetőnek, amely ekkora összegeket mozgósíthat? 

Ugyanakkor nem mindenki pesszimista. Jeff Boudier, a Hugging Face termékfelelőse szerint az MI-infrastruktúra mai „felfújása” hosszú távon hasznos lesz, akárcsak a dotkomlufi után, amikor a tőzsdei rali zuhanni kezdett, ám akkor felépülő amerikai telekomhálózatok megalapozták az internet sikerét. A World Economic Forum elemzése is árnyalja a képet: szerintük az MI-buborék nem a jól ismert 1636-37-es holland tulipánhagyma láz mintáját követő spekuláció, hanem fundamentumokon alapuló boom. A Stanford professzora, Anat Admati szerint utólag derül majd ki, hogy buborék volt-e az MI-részvények elmúlt hónapok és évekbeli árugrása. 

Az USA-ba áramló külföldi tőke rekordmértékű, 290 milliárd dolláros volt a második negyedévben, de ha a befektetők rájönnek, hogy a várt hozamok elmaradnak, a buborék kipukkanása nemcsak az MI-vállalatokat, hanem a teljes gazdaságot érintheti. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

Nyitókép: Nic Coury / AFP