Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Szilícium-völgyben és a fejlett világban szinte mindenütt egyre hangosabbak az aggodalmak, hogy a mesterségesintelligencia (MI)-szektor túlértékeltsége valódi tőzsdei lufit jelez. A BBC egy minapi anyagában Sam Altmant, az OpenAI vezetőjét idézi, aki szerint bár az MI egyes részei „buborékszerűek”, az ő cége valós értéket teremt. A friss gazdasági elemzések és befektetési adatok azonban árnyalják Altman óvatosan optimista képét: az MI-beruházások már most 1,1 százalékát adják az amerikai GDP növekedésének. Ám ez csak a beáramló tőke nagyságrendjét jelzi, miközben az MI tőzsdei nagyvállalatai veszteségesek.
Pedig bevételt még alig termelő MI-cégek összesített tőkepiaci értékelése immár közel ezermilliárd dollárt tesz ki.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése az idén már nemcsak technológiai, hanem gazdasági jelenséggé is vált, hiszen a trend a tőzsdei befektetőket óriási lázban tartja, miközben a szakértők egyre gyakrabban emlegetik a buborékot.
A már idézett Sam Altman az október eleji DevDay eseményen szokatlan nyitottsággal válaszolt a riporterek kérdéseire, elismerve, hogy az MI-szektor bizonyos szegmensei buborékszerű jeleket mutatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Az OpenAI-nál valami jelentős történik” – utalva a cég ChatGPT-jével elindított mainstream forradalomra, amely ma már 800 millió felhasználót szolgál ki, ebből 40 millió fizet elő a szolgáltatásra.
Az OpenAI éves bevétele elérte a 13 milliárd dollárt, de ez a nagynak tűnő összeg csupán töredéke a cég értékeltségének: a vállalatot most 500-600 milliárdra becsülik, megelőzve a SpaceX-et is. Ez a felértékelődés nem egyedi eset:
tíz veszteséges MI-startup, köztük az Anthropic (183 milliárd dollár) és az xAI közel ezermilliárd dollárt „szerzett” a tőzsdei felértékelődésben az elmúlt évben,
ám eközben a valós hozamok elmaradnak a várakozásoktól.
A buborékaggodalmak gyökere a gyors értéknövekedésben keresendő, ami részben az olyan komplex finanszírozási konstrukcióknak köszönhető, amelyek mesterségesen tartják fenn a keresletet. Az OpenAI például októberben jelentett be egy ötéves tervet, amelyben ezermilliárd dollárnyi számítástechnikai kapacitást épít ki, beleértve
azt a texasi Stargate adatközpontot, amelyben az Oracle-lel és a SoftBankkal együttműködve 500 milliárd dollárt költenek el.
Emellett 100 milliárdos megállapodást kötött az Nvidiával saját chipek fejlesztésére, illetve milliárdos eszközbeszerzésről állapodott meg az AMD-vel, amelyben 10 százalékos tulajdonosi részesedést is szerezhet.
Ezek a „körkörös finanszírozások” – ahol a beszállítók finanszírozzák a saját ügyfeleiket – emlékeztetnek a 2000-es dotkomlufira, amikor a Nortel telekomcég hasonló módon pumpálta fel a keresletet.
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang megvédte ezeket az egyedi megállapodásokat, hangsúlyozva, hogy nincs kizárólagosság, a cél az ökoszisztéma támogatása, ám a kritikusok szerint ez elhomályosítja a valós keresletet.
Az IMF október 14-i elemzése szerint az MI-buborék hasonlít a késői 1990-es évek internetes lufijához: mindkettő felfújta a részvényárakat és a tőkenyereségeket, ami fogyasztást és inflációt gerjesztett, de a hozamok elmaradnak. Pierre-Olivier Gourinchas vezérigazgató-helyettes figyelmeztetett, hogy az amerikai fogyasztói árindex (CPI) csak az idén 2,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,4 százalékra csökken, részben az MI-infláció miatt.
Ehhez hasonlóan a brit jegybank október 8-i jelentése „hirtelen korrekcióról” beszél a globális piacokon, kiemelve, hogy az OpenAI értékelése egy év alatt 157 milliárd dollárról 500 milliárdra ugrott. A JP Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon a BBC-nek adott interjújában pedig azt mondta:
a bizonytalanság szintje sokkal magasabb kellene hogy legyen az emberek fejében.
A Bank of America globális alapkezelői felmérése szerint már az „MI-részvénybuborék” a legnagyobb globális piaci kockázat, 33 százalékkal, míg a Goldman Sachs „dotkom 2.0”-ként emlegeti a ciklust.
A számok valóban aggasztók. Az amerikai tőzsde idei nyereségtermelésének a 80 százalékát az MI-vel kapcsolatos vállalatok adták, miközben a Gartner szerint a globális mesterségesintelligencia-kiadások az idei év végére elérik az 1500 milliárd dollárt. Az USA-ban az MI-beruházások a GDP 1,1 százalékos növekedését adták az év első felében, de ha kivonjuk a chipek és szoftverek importját, ez 0,5 százalékra csökken – ráadásul a vámháborúk tovább rontják a képet.
Egy MIT-kutatás szerint a 300 vizsgált MI-projekt 95 százaléka nem térült meg, miközben a cégek dollármilliárdokat költenek adatközpontokra, amelyek energiaigénye nukleáris reaktorokat is igényel.
Jerry Kaplan, aki négy technológiai buborékot élt túl, a szilícium-völgyi Computer History Museum részéről figyelmeztetett: „Ennyi pénz forog kockán, hogy a dotkomnál is nagyobb lesz a veszteség, sőt az egész gazdaságot magával rántja”. Környezeti kockázatok is felmerülnek: a sivatagi adatközpontok rozsdásodni fognakha a buborék kipukkan, toxikus anyagokat szivárogtatva a talajba.
Az OpenAI említett DevDay-je október 6-án tovább fűzte a spekulációt. Altman itt jelentette be az App SDK-t, az AgentKitet és a ChatKitet, amelyek a ChatGPT-t app-store-rá alakítják, lehetővé téve az MI-ügynökök önálló működését. Emellett partnerségeket kötöttek olyan vállalatokkal, mint a Walmart, ahol a ChatGPT „buy” gombbal integrálódik a bevásárlásba, segítve a kiskereskedelmi óriást az 1 ezermilliárd dolláros értékeltség felé. Altman Jony Ive-val, az Apple egykori dizájnfőnökével együttműködve fejleszt hardvert, miközben hangsúlyozza: „Trilliókat kell költeni adatközpontokra, mert a kereslet világszerte nagyot ugrik.” Azonban a cég fél év alatt 8 milliárd dollárt bukott, az éves vesztesége pedig 20 milliárd körül mozog – azaz minden dollárnyi bevétel mellett a tripláját költik el. Ez felveti a kérdést: meddig tartható ez a modell, amikor az Nvidia tűnik az utolsó nagy befektetőnek, amely ekkora összegeket mozgósíthat?
Ugyanakkor nem mindenki pesszimista. Jeff Boudier, a Hugging Face termékfelelőse szerint az MI-infrastruktúra mai „felfújása” hosszú távon hasznos lesz, akárcsak a dotkomlufi után, amikor a tőzsdei rali zuhanni kezdett, ám akkor felépülő amerikai telekomhálózatok megalapozták az internet sikerét. A World Economic Forum elemzése is árnyalja a képet: szerintük az MI-buborék nem a jól ismert 1636-37-es holland tulipánhagyma láz mintáját követő spekuláció, hanem fundamentumokon alapuló boom. A Stanford professzora, Anat Admati szerint utólag derül majd ki, hogy buborék volt-e az MI-részvények elmúlt hónapok és évekbeli árugrása.
Az USA-ba áramló külföldi tőke rekordmértékű, 290 milliárd dolláros volt a második negyedévben, de ha a befektetők rájönnek, hogy a várt hozamok elmaradnak, a buborék kipukkanása nemcsak az MI-vállalatokat, hanem a teljes gazdaságot érintheti.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Nic Coury / AFP
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Átalakítja magyarországi tevékenységét a thyssenkrupp Automotive Technology.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
