Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Németország belátta: közpénzből már nem képes újraindítani az iparát – írja a Financial Times. A berlini kormány ezért elindítja az úgynevezett Németország Alapot (Deutschlandfonds), amelynek célja, hogy akár 130 milliárd eurónyi magántőkét vonzzon be a gazdaság legérzékenyebb területeire. A felismerés gyors reakciókat váltott ki:
amerikai magántőke-befektetők már meg is jelentek Berlinben, jelezve, hogy a német ipar még mindig vonzó lehet, ha az állam hajlandó kockázatot vállalni.
A lépés kimenetelét nemcsak Németországban, hanem Budapesten is fokozott figyelem övezi.
Az alapot 30 milliárd eurónyi állami forrással és hitelgaranciával indítanák el, a kezelést pedig a KfW állami fejlesztési bank végezheti.
A magántőke bevonását elsősorban a technológiai és védelmi startupok, az energiainfrastruktúra, valamint a kritikus nyersanyagok – például lítium – köré szerveződő projektek felé terelnék.
A cél kettős: egyrészt kimozdítani Európa legnagyobb gazdaságát a stagnálásból, másrészt politikailag is ellensúlyozni az Alternatíva Németországért (AfD) párt növekvő népszerűségét a gazdasági elégedetlenség csillapításával.
Friedrich Merz kancellár májusi hivatalba lépése óta nyíltan beszél arról, hogy a következő tíz évben akár 1000 milliárd eurót is elköltenének az elhasználódott infrastruktúra és a fegyveres erők modernizálására.
Kormányzati körök ugyanakkor elismerik: ez önmagában nem lesz elég. Jens Südekum pénzügyminisztériumi tanácsadó szerint Németországnak „sokkal több tőkére van szüksége”, és nem támaszkodhat kizárólag az államra. Az alap egyik kulcsszerepe éppen az lenne, hogy olyan projekteket is finanszírozhatóvá tegyen, amelyektől a bankok eddig elzárkóztak.
A terv komolyságát jelzi, hogy piaci értesülések szerint a KKR és a Apollo amerikai magántőkealapok képviselői már tárgyaltak is berlini kormányzati szereplőkkel.
Ha a kezdeményezés sikerrel jár, és a német ipar valóban magához tér, annak közvetett nyertesei lehetnek a német piacra termelő magyar exportőrök is.
A Németország Alap így nemcsak Berlin gazdasági túlélési kísérlete, hanem egy olyan dominó első eleme lehet, amely az egész közép-európai régióra hatással lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az iráni háború miatt az európai országok felgyorsítanák a tiszta energiára való átállást, azonban a német kormány ilyen törekvései jelentős akadályba ütközhetnek.
Meg lett az eredménye az állandó dehumanizálásnak.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Piros lapot mutattak a kormánynak, tör előre a radikális jobboldal, mutat rá Bauer Bence.
Rémhír érkezett a német iparról, és bizony van is okunk megijedni a magyaroknak is, véli Sebestyén Géza.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
Horváth Nándor tölti majd be a jövőben a parlamenti képviselőcsoport sajtófőnöki pozícióját.
