Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Németország belátta: közpénzből már nem képes újraindítani az iparát – írja a Financial Times. A berlini kormány ezért elindítja az úgynevezett Németország Alapot (Deutschlandfonds), amelynek célja, hogy akár 130 milliárd eurónyi magántőkét vonzzon be a gazdaság legérzékenyebb területeire. A felismerés gyors reakciókat váltott ki:
amerikai magántőke-befektetők már meg is jelentek Berlinben, jelezve, hogy a német ipar még mindig vonzó lehet, ha az állam hajlandó kockázatot vállalni.
A lépés kimenetelét nemcsak Németországban, hanem Budapesten is fokozott figyelem övezi.
Az alapot 30 milliárd eurónyi állami forrással és hitelgaranciával indítanák el, a kezelést pedig a KfW állami fejlesztési bank végezheti.
A magántőke bevonását elsősorban a technológiai és védelmi startupok, az energiainfrastruktúra, valamint a kritikus nyersanyagok – például lítium – köré szerveződő projektek felé terelnék.
A cél kettős: egyrészt kimozdítani Európa legnagyobb gazdaságát a stagnálásból, másrészt politikailag is ellensúlyozni az Alternatíva Németországért (AfD) párt növekvő népszerűségét a gazdasági elégedetlenség csillapításával.
Friedrich Merz kancellár májusi hivatalba lépése óta nyíltan beszél arról, hogy a következő tíz évben akár 1000 milliárd eurót is elköltenének az elhasználódott infrastruktúra és a fegyveres erők modernizálására.
Kormányzati körök ugyanakkor elismerik: ez önmagában nem lesz elég. Jens Südekum pénzügyminisztériumi tanácsadó szerint Németországnak „sokkal több tőkére van szüksége”, és nem támaszkodhat kizárólag az államra. Az alap egyik kulcsszerepe éppen az lenne, hogy olyan projekteket is finanszírozhatóvá tegyen, amelyektől a bankok eddig elzárkóztak.
A terv komolyságát jelzi, hogy piaci értesülések szerint a KKR és a Apollo amerikai magántőkealapok képviselői már tárgyaltak is berlini kormányzati szereplőkkel.
Ha a kezdeményezés sikerrel jár, és a német ipar valóban magához tér, annak közvetett nyertesei lehetnek a német piacra termelő magyar exportőrök is.
A Németország Alap így nemcsak Berlin gazdasági túlélési kísérlete, hanem egy olyan dominó első eleme lehet, amely az egész közép-európai régióra hatással lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
A németek már rémeket látnak.
„Az Ukrajnába történő befektetések a jövőbe történő befektetések” – hangsúlyozta a német kancellár.
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint nemcsak a szuverenitásról van szó.
