Európa lábon lőtte magát: így marad ki a mesterséges intelligencia forradalomból

A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.


A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.


Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?


A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.


Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?


Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.


A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.


A felhőben tárolt adatok hatvannyolc százaléka kihasználatlanul marad, ezek a sötét adatok. Ez pedig jelentős energiát igényel. 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes áramfogyasztásának közel hat százalékát teszik ki – írja a The Guardian.



