Az elmúlt években az ázsiai ingatlanpiac alternatív szektorai egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki a befektetők körében. A pandémia kezdete óta azonban mégis egy másik szektor ugrott az első helyre a legnépszerűbb befektetési területek körében. Ezek az adatközpontok, melyek a felgyorsult digitális átállásban nagy segítséget nyújtottak raktárszerű, online termékeket és szolgáltatásokat biztosító létesítményeikkel.
Olyannyira, hogy 2020-ban míg a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók volumene csökkent, addig az adatközpontok piacán csaknem 2,2 milliárd dollárra nőttek a beruházások, szemben a 2019-es 500 millió dolláros teljesítménnyel.
De mire jó egy ilyen központ?
Az adatközpontok meglehetősen különböznek a leggyakoribb kereskedelmi ingatlantípusoktól, mint az irodaházak vagy bevásárlóközpontok. A vállalkozásokat a világ többi részével összekötő digitális infrastruktúra kulcsfontosságú eleme, mely a tulajdon, az energia és a technológia egyedülálló kombinációját alkotják.
Olyan feladatokért felelősek, mint a biztonsági mentés, helyreállítás, valamint a hálózatépítés. Ezek a központok webhelyeket is üzemeltetnek, e-maileket kezelnek és üzenetküldő szolgáltatásokat működtetnek, emellett támogatják a felhőtárolási alkalmazásokat és az e-kereskedelmi tranzakciókat is.
Európa és Ázsia, az adatközpontok Mekkája
Európán belül számos országban találkozhatunk fejlett adatközpontokkal, de a legnagyobbat Londonban találjuk. A létesítmény világszínvonalú szolgáltatásaival és teljesen felszerelt épületével egy ellenálló otthont biztosít az informatikai infrastruktúra számára. Nem mellesleg 100 százalékig megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, így az energiát a szélből, vízből és a Napból nyerik.
Ha pedig Európán kívülre tekintünk, ma Délkelet-Ázsia, azon belül is Szingapúr jelenti a legvonzóbb területet egy ilyen üzlet lebonyolítására. Fejlett informatikai infrastruktúrát, szerverpiacot és szünetmentes tápegységeket biztosítanak, nem utolsósorban pedig az alacsony adó is vonzó célponttá teszi. Emellett ez a terület rendelkezik a legnagyobb tengeralatti kábel koncentrációval egész Ázsiában, katasztrófamentes földrajzi helyzetével. Stabil politikai és vállalkozásbarát légkörével számos szervezetnek egyértelmű választásként szolgál.
Nem minden ország tudja biztosítani a megfelelő erőforrásokat
Minél több adatközponttal rendelkezik egy ország, sajnos annál nagyobb az általuk generált szennyezőanyag mennyisége is, hiszen ezen létesítményeknek a nap 24 órájában üzemelniük kell, akkor is, amikor épp nincsenek használatban. Ez a villamos energia tömeges felhasználását vonja maga után, amely legtöbb esetben fosszilis, nem megújuló tüzelőanyagokra támaszkodik.
A másik nagy kihívás az olcsó és megbízható áramellátáshoz való hozzáférés, legfőképpen azért, mert az adatközpontok működtetésének legnagyobb költsége gyakran maga a villamos energia. Emellett biztonsági generátorokat és több adatútvonalat is alkalmazni kell, hogy biztosítani tudják a szünetmentes áramellátást.
A hatalmas volumenű szennyezés megszüntetése érdekében a szolgáltatóknak fenntarthatóan kell növelniük hatékonyságukat, miközben megújuló és zöld energiaforrásokat használnak fel energiaellátásuk biztosítására.
Talán itthon ez jelentheti a legnagyobb problémát, hiszen egyelőre még nem rendelkezünk olyan mennyiségű megújuló energiaforrást biztosító rendszerrel, mellyel egy ilyen nagy létesítmény megállás nélkül, magas hatékonysággal tud működni.
A következtetéseket levonva elmondhatjuk, hogy egy ilyen központ létesítése és fenntartása rengeteg (zöld) energiát és pénzt igényel. És bár Magyarországon találkozhatunk modern adatközponttal Budapesten is, egyelőre nem szaporodnak gomba módjára az országban. Ha pedig ebből az iparágból mi is profitálni szeretnénk, olyan megoldásokra lesz szükség, mellyel fenntarthatóan és környezetbarát módon biztosítható az adatok megfelelő kezelése.
A cikk szerzője Pál Fanni.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.
Mesterségesintelligencia (MI)-témára fókuszáló mesterképzések indítását jelentette be a minap a BME rektora egy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és az NKFI Hivatal által rendezett szakmai fórumon. A HUN-REN hálózat vezetője pedig elárulta, hogy a Levente nevű, az elődjénél 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép építése rövidesen elkezdődhet Csillebércen.
A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.
A felhőben tárolt adatok hatvannyolc százaléka kihasználatlanul marad, ezek a sötét adatok. Ez pedig jelentős energiát igényel. 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes áramfogyasztásának közel hat százalékát teszik ki – írja a The Guardian.
Ősszel bemutatják a KRESZ új verzióját, amely a rolleres közlekedést is szabályozza. A változtatások célja a balesetek számának csökkentése.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
