Ötször-hatszor gyorsabb lesz Levente, az új magyar szupergép

A digitális átállás és azon belül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása napjaink egyik legfontosabb témája, amely komoly hatással van a gazdaságra és az államigazgatásra. E témakör köré épült a szeptember 24-én megrendezett szakmai konferencia. Az eseményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), valamint a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) közösen szervezte. A helyszín a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt, ahol a szakma vezető képviselői a digitális jövővel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az előadók közt voltak a KIM, az NKFI Hivatal, a NAV, a BME, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat e területekért felelős vezetői, a vállalatok részéről pedig a Deloitte és a Stradamus tanácsadó szakértői. 

A rendezvényen kiemelték: a gazdaság digitális átállása és az MI egyre kiterjedtebb alkalmazása kiemelt figyelmet kap mind a hazai, mind az európai pályázati források elosztásakor. A konferencia bemutatta, milyen eszközökkel ösztönzi az állam a gazdaság szereplőit az MI alkalmazására, és a mesterséges intelligencia hogyan növelheti az államigazgatás hatékonyságát. Az esemény felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számára számos kitörési lehetőség rejlik ezen a területen. 

Friss bejelentés: jönnek az MI-mesterképzések 

A BME Q épületében rendezett konferenciát házigazdaként Charaf Hassan, a BME rektora nyitotta meg. Megnyitóbeszédében kiemelte, hogy  

Egyes intézmények már jövő februárban, mások szeptemberben indítják ezeket az új képzéseket, amelyek során szorosan együttműködnek az iparági szereplőkkel. Bevezetik az úgynevezett mikrotanúsítvány-rendszert is, amelynek keretében rövidebb tanfolyamok elvégzése után államilag is elismert tanúsítványt kaphatnak azok, akik például digitális készségeket vagy akár egy rövidebb mesterségesintelligencia-alaptanfolyamot teljesítenek. Azok számára, akik továbbtanulnak, ezek a mikrotanúsítványok kreditet érnek majd, ha a témához kapcsolódó felsőoktatási képzésre mennek tovább e tanfolyamok hallgatói. 

Fókuszált és hatékony MI-stratégia szükséges 

Szinte minden előadó hangsúlyozta, hogy az állam szerepe az együttműködés erősítésében rejlik. Kiemelték, hogy az állam maga is viszonylag új szereplő a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért mind az egyetemekkel, mind a vállalati szakértőkkel és tanácsadókkal 

Ez különösen fontos egy olyan kritikus területen, mint a mesterséges intelligencia, hiszen jelenleg Magyarországon az emberek mindössze 3 százaléka használja aktívan az MI-t, míg az EU-ban ez az arány 7 százalék. Bár egyik érték sem magas, mindkettőn javítani kell – hangzott el a rendezvényen. A konferencia előadói számos szempontból világították meg a mesterséges intelligencia szerepét az állami működésben és a közigazgatás mindennapjaiban. Ezzel nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalatok, az egyéni vállalkozók, valamint az e területen dolgozó szakértők munkáját is segítik. 

Az állam aktívan segítse az ökoszisztémát, teremtsen piacot 

Elhangzott, hogy az állam a saját működésében is számos területen alkalmazhatna mesterséges intelligenciával támogatott informatikai megoldásokat. Több hozzászóló és szakértő is támogatta azt az ötletet, hogy az állam – sikeres nemzetközi példákat követve – nyílt innovációs szerepet vállalhatna a mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdításában. Ez azt jelentené, hogy az állam és annak kutatóintézetei, hivatalai megrendelőként is felléphetnének a vállalati szektor felé, különösen, amikor mesterségesintelligencia-rendszerek tesztelésére vagy bevezetésére van szükség. 

Sok évtizedes az MI-terület, de most pörög fel igazán 

A BME egyik szakértő előadója kiemelte azt is, hogy a mesterséges intelligencia nem az utóbbi egy-két év fejlesztése, hanem egy több évtizedes tudományág, amelynek az eredményeit nagymértékben befolyásolja a bevezetés és az alkalmazás területén rendelkezésre álló adatok mennyisége. Bár az adatok anonimizálása, tehát névtelenné tétele elengedhetetlen (elég az EU GDPR-szabályrendszerére gondolni), a legnagyobb adatmennyiség sok tekintetben leginkább az állami és önkormányzati szektorban áll rendelkezésre, amit valamilyen rendezett formában akár a hazai kutatási hálózat, akár az egyetemek vagy az állammal szerződő vállalkozások rendelkezésére kellene bocsátani. Ez teremtheti meg annak a fejlesztési láncnak az alapját, amely egy erős mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kiépítéséhez szükséges Magyarországon.  

Nemcsak a digitalizációban, de a versenyképességet még jobban növelő MI sokkal aktívabb és szélesebb körű felhasználásában segít többek között az NKFI Hivatal pályázati rendszere is a digitalizációt középpontba állító Neumann János Program célkitűzései mentén. Emellett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is aktívan részt vesz a fejlesztésekben, amelyek a legkülönbözőbb kutatási területeken tudatosan alkalmazzák a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit, egy friss, AI 4 Science nevű kezdeményezés révén fókuszáltan építenek szakmai közösséget – emelte ki előadásában Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, az MI Koalíció elnöke. A HUN-REN egyébként egy hazai, központi finanszírozású kutatóhálózatot irányít, amely 11 kutatóközpontot, 7 kutatóintézetet és 116 támogatott kutatócsoportot foglal magában. 

Jöhet Levente, az 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép 

A 2023 elején üzembe állt 5 petaflops teljesítményű Komondor szuperszámítógépet 

 A projektet a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén valósítanák meg az EuroHPC JU program keretében. Megépülése után ezt a szuperszámítógépet nemcsak magyar kutatók vagy egyetemi műhelyek használhatják, hanem a hazai kis- és középvállalkozások, valamint startupok is hozzáférhetnek például mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésére, illetve azok tesztelésére a legkülönbözőbb tudományterületeken. 

Az aktuális kérdéseket körüljáró konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén is egyértelművé tették a megszólalók, hogy a mesterséges intelligencia igen lényeges szerepet játszik az ország jövőbeli digitalizációs ugrásában. Az állami és vállalati együttműködések, az állam nyílt innovációs szerepének erősítése, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépjen újra előre a mesterségesintelligencia-alapú innovációkban. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Wikimedia Commons/Tomasz Ziółkowski

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.