Még mindig az uniós lista élén áll Magyarország a legolcsóbb rezsivel.
Bár a felszínen kevés változás történt, a háttérben kifejezetten mozgalmas hónapot zárt Európa lakossági áram- és gázpiaca – írta meg cikkében a Világgazdaság. A portál idézi a finn VaasaETT elemzését, amely szerint 2025 novemberében akár négyszeres áramár- és húszszoros gázárkülönbségek is voltak a kontinensen.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnöki főtanácsadó nem kertelt: a cseh és lengyel példa világosan megmutatja, mi várna ránk. Aki eddig kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában, az most feketén-fehéren láthatja, mekkora veszély fenyegeti a háztartásokat.
A több mint tíz éve bevezetett rezsicsökkentés következtében Magyarországon még mindig a legalacsonyabb a lakossági áram- és gázár az egész Európai Unión belül. A vizsgált 33 európai fővárosból csak Kijev előzi meg Budapestet az árak tekintetében.
A budapesti 9,42 eurócentes villamosenergia-tarifa messze elmarad a legdrágább fővárosokétól: Berlinben, Koppenhágában és Bernben a legmagasabbak a díjak,
helyenként négyszeres árkülönbséggel.
A gazdasági portál cikkéből az is kiderül, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal modellezése szerint akkor is Magyarország marad az egyik legolcsóbb ország, ha egy háztartás 20 százalékkal túllépi a meghatározott éves átlagfogyasztási keretet. Ez esetben a villamos energia átlagos tarifája 10,85 eurócentre nőne – ami még így is a második legalacsonyabb uniós adat.
A rezsicsökkentett fogyasztási limitek:
Áram: évi 2523 kWh
Gáz: évi 63 645 MJ
A limit felett már magasabb, piacinak nevezett hatósági árak érvényesek, de ezek is stabilak maradtak – az euróban számolt árak minimális mozgása szinte kizárólag az árfolyamváltozásból adódik. A gazdasági lap figyelmeztet: a nagyobb túlfogyasztás azonban jelentős drágulást eredményezhet.
A magyar háztartások terhelése európai szinten is alacsony
A MEKH számításai szerint egy átlagos kétfős magyar háztartás jövedelmének csupán 1,7 százalékát viszi el az áram- és gázszámla, ami Luxemburg után a második legjobb eredmény Európában. A legrosszabb helyzetben Lisszabon (6 százalék), Prága (5,6 százalék) és Szófia (5,2 százalék) vannak.
A Világgazdaság kifejti: Európában a legjelentősebb árváltozás Oslót érintette: itt 15 százalékkal drágult a lakossági áram, mivel októberben meredeken emelkedett a Nordpool tőzsdei ára.
A norvég kormány ezért október 1-jétől új támogatási formát vezetett be: az állam az áramár 75 øre feletti részének 90 százalékát átvállalja, vagy a fogyasztó választhat fix, bruttó 50 ørés tarifát 2026-ig. A választások aránya régiónként változott, így alakult ki a 12,99 eurócentes átlagár.
A lakossági gáz messze Stockholm városában kerül a legtöbbe, ahol a 43,64 eurócentes tarifa: háromszorosa az európai átlagnak, tizennégyszerese a budapestinek, huszonegyszerese a kijevinek.
Ezt is ajánljuk a témában
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Nyitókép: MTI / Oláh Tibor
Von der Leyen szerint ezzel ellenállóbb lesz Európa.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Az orosz elnök azután beszélt erről, hogy Moszkvában tárgyalt az amerikai delegációval.
Elkészítették a brüsszeli füstös szobákban a haditervet.
Egyértelművé vált: Magyar Péterék gyakorlatilag megszüntetnék az összes jelenlegi kedvezményes és egyszerűsített kisvállalkozói adózást.
A parlamenti képviselő szerint a jelenlegi béketárgyalások stagnálnak és Ukrajnában „még jó néhány évig nem lesz béke”.
Révész Máriusz július elején bukott hatalmasat.
Von der Leyen szerint ezzel ellenállóbb lesz Európa.
