Számokkal bizonyították: ez a párt nyerte a második félévet Magyarországon

Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.

Még a Reszkessetek, betörők! című ünnepi filmben is felcsendült, ez tette világszerte ismertté.

Bendarzsevszkij Anton elemző karácsony alkalmából egy érdekességet osztott meg közösségi oldalán. Mint írta, biztosan sokan hallották már a világ egyik legismertebb karácsonyi zenéjének, a „Carol of the Bells”-nek történetét, és mivel most duplán is van aktualitása a városban dúló heves harcok miatt is, ezért megosztotta követőivel.
A posztból kiderült, hogy

a Carol of the Bells eredetije „Scsedrik” néven született meg, és egy ukrán zeneszerző, Mikola Leontovics alkotta meg több mint 100 évvel ezelőtt, a 20. század elején.
Leontovics 1904 és 1908 között Pokrovszkban élt (akkori nevén Hrisine) és a történet szerint ezekben az években, a városban tökéletesítette és fejezte be a Scsedrik zeneművet.
A dal eredetileg nem karácsonyi, hanem egy újévi köszöntő (kántálás). A szövege egy fecskéről szól, amely berepül egy házba, és azt csicsergi a gazdának, hogy milyen bő termése és gazdag éve lesz
(születnek a bárányok, lesz pénz, stb.). A scsedrik szó a „bőkezű” (scsedrij) szóból ered – ismertette az Oeconomus igazgatója.
Ezt a dalt az Ukrán Népköztársaság kórusa vitte világkörüli turnéra 1920 körül, hogy népszerűsítsék az 1918-ban függetlenné vált ukrán államot. A függetlenség azonban csak három évig tartott, és 1921-ben a a keletről és északról támadó bolsevik csapatok legyőzték az akkori Ukrajnát. A Scsedriket mindenesetre 1921-ben a New York-i Carnegie Hallban is előadták és a közönség imádta – tette hozzá.
1936-ban egy ukrán származású amerikai, Peter Wilhousky írt a Scsedrikhez angol szöveget. Neki a dallam nem a fecskéről, hanem a harangozásról (ding-dong) jutott eszébe – így született meg a Carol of the Bells, és ezzel vált a dal újévi köszöntőből karácsonyi slágerré. A dalt aztán a kultikus Reszkessetek, betörők című film első részének köszönhetően ismertté vált, és azóta is sokan választják videók aláfestő zenéjének.
Így szólt a Scsedrik az Lvivi Nemzeti Operaházban közvetlenül a háború kitörése előtt:
A posztszovjet térség szakértője hozzátette, hogy Pokrovszknak röpke 150 év alatt négy neve is volt: az ott megépült központi vasútállomás miatt egyre nagyobb szerepet kapott települést először a közeli faluról, Hrisinéről nevezték el, majd a szovjetek alatt 1934-ben egy szovjet politikus, Pavel Posztisevről nevezték el Poszticseve névre.
Azonban alig néhány évvel később Posztisev a sztálini terror egyik áldozata lett, és 1938-ban sürgősen át kellett nevezni a várost újra – ekkor lett Krasznoarmejszk – a Vörös Hadsereg neve után. „Ha valaki most orosz milbloggerek leírásait olvassa, akkor ők ebben a kommunista formájában használják továbbra is a várost, és nem Pokrovszknak nevezik. Az ukrán vezetés a dekommunizációs folyamat részeként (leszámolás a kommunista múlttal) 2016-ban Pokrovszkra nevezték át a várost” – fűzte hozzá érdekességként Bendarzsevszkij Anton.
A szakértő végül arra is rámutatott, Pokrovszk azóta lényegében teljesen orosz kézbe került, a Mikola Leontovics alatt rohamosan fejlődő várost porig rombolta az orosz tüzérség és a drónok, és aligha lesz valaha is olyan, mint régen.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay